Kaptam nemrég egy levelet, amelyben egy olvasónk azt írta, diszkriminatívnak érzi, amikor egy tejesdobozon a termék magyar származását – szerinte túlzóan – hangsúlyozzák. Olvasónk nem hitte el, hogy a dobozon lévő állítás a 100 százalékban magyar tejről igaz. Természetesen ízlésbeli kérdésről is van szó, de mivel a szóba került termék épp az Alföldi Tej Kft. gyártmánya volt, elmentem az üzembe, és megkértem, magyarázzák el a működésüket, és így többek között az is kiderüljön, mennyire magyar a termék.

A társaságot 2003-ban alapította 23 hazai tejtermelő gazdaság, hogy együtt kedvezőbb tárgyalási pozícióba kerüljenek, amikor a megtermelt tejet értékesítik. Mivel az alapítók többsége Debrecen-környéki volt, a közös társaság székhelye Debrecen lett, innen származik az Alföldi elnevezése. A legnagyobb tejfelvásárló akkoriban a régióban a holland gyökerű FrieslandCampina debreceni gyára volt.

Nem sokkal később azonban a termelők előtt megnyílt a lehetőség, hogy a tejüknek saját feldolgozó üzemet is vegyenek. A székesfehérvári tejgyárból ugyanis éppen akkoriban vonult ki az olasz Parmalat Magyarországon csődbe jutó és felszámolás alá kerülő cége. A Parmalat egyébként 1991-től volt az egység tulajdonosa, az olaszok a rendszerváltáskor az egykori Fejértej nevű vállalat gyártósorait vették át.

Az Alföldi Tej 2006-ban állami segítséggel megvette a fehérvári üzemet. Ezzel a befektetéssel a tejtermelők lehetőséget adtak maguknak arra, hogy ne csak az alapanyag átvételi árából legyen bevételük, hanem a feldolgozott termékek értékesítéséből is. Mivel az Alföldi Tej tulajdonosi szerkezete kezdettől fogva nyitott volt, és a tejtermelők sorra csatlakoztak, a fehérvári üzem megvásárlásakor már közel 160 termelő állt a háttérben, és rég nemcsak a Hajdúságot fedték le, hanem a teljes országot.

Amikor az üzemet megvették, 350-380 ember dolgozott Székesfehérváron, és naponta 350 ezer kilogramm tejet dolgoztak fel. Mára mindkét mutató körülbelül a kétszeresére nőtt, az éjjel-nappal zakatoló gépek Székesfehérváron 24 óra alatt 700 ezer kilogramm nyers tejet alakítanak friss tejjé, vajjá, tejföllé, joghurttá vagy kefirré.

Tejföladagoló az Alföldi Tej Kft. székesfehérvári üzemében. Fotó: Farkas Norbert

Elég pikáns fordulat volt 2015-ben, amikor a FrieslandCampina debreceni gyára vált eladóvá, és az üzemet az Alföldi Tej vette meg. Vagyis pont azok a tejtermelők, akiket 12 évvel korábban éppen a debreceni tejüzemmel szembeni tárgyalási pozíciójuk erősítése hozott össze. A FrieslandCampina márkás termékeinek egy része ma is Debrecenben készül, csak most már nem a saját tulajdonú gyárban, hanem az Alföldi Tejnél bérgyártásban.

Az üzem megvásárlásának elsődleges célja az volt, hogy a portfólióból hiányzó terméket, a sajtot ott gyártsuk, illetve a sajtgyártás melléktermékeként keletkező savót porítani tudjuk, a megfelelő beruházások után ez nemrég el is kezdődött

– mondja Rózsás Mónika ügyvezető.

A vételhez 40 százalék állami támogatást kapott a társaság, a maradék részt hitelfelvétellel és tőkeemeléssel teremtették elő.

Vajat készítenek az Alföldi Tej Kft. székesfehérvári üzemében. Fotó: Farkas Norbert

Ma már nincs 160 tulajdonosa a cégnek, a kör 85 tejtermelőre szűkült. Ennek magyarázata a 2008-as válságig nyúlik vissza, az akkor visszaeső tejátvételi árak erősen megrostálták a szektort. Aki nem tudott költséget csökkenteni, vagy nem bírta az esetleges hiteleit fizetni, esetleg újabbakat felvenni, annak vagy fel kellett hagynia a termeléssel, vagy el kellett adnia a cégét. Így a tagok vagy lemorzsolódtak, vagy értékesítették üzletrészüket.

A pénzügyi mutatókban is jól látszik a válság hatása. A bevétel 2009-ben visszaesett, és csak 2014-re közelítette meg újra a 2008-as értéket, majd onnan növekedett tovább. Az üzemi szintű profit 2018-ig hasonló mintát követett, 2018-ban azonban visszaesett.

Az eredmény 2018-as eséséről Rózsás Mónika azt mondja, egyrészt az emelkedő bérek, másrészt a növekvő anyagköltségek okozták. Az üzem rezsiköltségének jelentős része (gáz és áram) euróban keletkezik, de a csomagolóanyag nagy része is vagy import, vagy deviza-elszámolású, az értékesítés viszont majdnem teljesen belföldi, ezért a forint fokozatos gyengülése rontja az arányokat. Ehhez járult még hozzá a debreceni beruházás költsége is, de Rózsás Mónika azt mondja, 2019-ben újra pozitív tartományba került a társaság, és a várakozások szerint a profit meghaladja az árbevétel 1 százalékát.

Az Alföldi Tej a tej átvételi árát nemrég egy olyan képlethez kötötte, amely a nemzetközi és hazai piaci árakhoz kapcsolódik, így a tejtermelő tulajdonosok  a valós piaci viszonyoktól függő árat kapnak. E mellett van egy másik lényeges elem is a rendszerben: mivel a tulajdonosok egy termelői csoportot alkotnak, jogszabály szerint egyetlen tulajdonos sem lépheti túl a 15 százalékos részesedést. A tulajdonosi kör folyamatos konszolidációja után ma már vannak olyanok , amelyek közelítik a felső határt, de ezt a mai napig egyik sem érte el.

Aki például a debreceni gyár megvételénél vagy a beruházásnál nem tudta tartani a lépést a tőkeemeléssel, annak csökkent a részaránya, de olyan is volt, aki a tulajdonrészénél többet vállalt a tőkeemelésből, és így növelni tudta azt.

Palackozó gépsor az Alföldi Tej székesfehérvári üzemében. Fotó: Farkas Norbert

Az átvételi árban mindig van egy minőségi elem is, aki jobb minőségű tejet tud beadni a közösbe, az prémiumot kap. A beltartalmi érték változó, mivel például Székesfehérváron sok vaj és tejföl készül, ott a magasabb zsírtartalmú nyers tej számít jobb minőségnek, Debrecenben viszont inkább a tej fehérjetartalma fontos. A debreceni gyár fő profilja ugyanis a sajt mellett a savó, vagyis az a fehérje, amely iránt az élelmiszeriparban egyre nagyobb kereslet mutatkozik. A fehérjével (proteinnel) dúsított élelmiszerek mögött általában a por alakban szállított tejsavó hozzáadása áll, ami azért is érdekes, mert korábban ez a sajtgyártás egyik olyan mellékterméke volt, amelyet nem tudtak hasznosítani.

Ma Magyarországon körülbelül 1,9 milliárd tonna tejet termelnek évente, ebből 1,1 milliárd tonnát vesznek át a magyar üzemek, a többi exportra megy. A magyar átvételben jelenleg 25 százalékos részesedése van az Alföldi Tejnek.

A tulajdonos-termelők minden tejet az Alföldinek adnak át. Az Alföldi csak akkor vásárol a szabad piacról, ha mindez nem elég a két gyár termeléséhez, ha pedig a tulajdonosoknál többlet keletkezik, akkor is átveszi a tejet a képlet szerinti áron, de értékesítheti a spot piacon.

Bár egyre többet hallani arról, hogy a fejlett világban a tejtermékektől elfordulhatnak a fogyasztók, mert a növényi alapú helyettesítők (a legtöbb összehasonlítás szerint) kevésbé terhelik a környezetet, az Alföldi Tejnél pont ellenkező várakozások vannak: a tej átvételi ára emelkedik, mert a nyers tej iránti kereslet nő. Egyrészt azért, mert a hazai élelmiszeripari üzemek növelik a kapacitásaikat, vagyis ők is arra számítanak, hogy a jövőben egyre több tejipari terméket tudnak eladni, másrészt az is a hazai termelők előnye lehet, hogy az exportlehetőségek is bővülnek. Ezt erősíti, hogy minél gyengébb a forint, annál jobb üzlet az export.

A tavaly decemberi átlagos átvételi ár kilogrammonként 108 forint volt, idén elképzelhető a 112-115 forintos szint is, ami magasnak számít, hiszen az elmúlt időszak mélypontján a termelők 70 forint körül tudták csak eladni a tejüket.

Az Alföldi Tej mindenesetre nem gondolkodik azon, hogy belépjen a növényi alapú italok (zab, szója, kókusz, mandula, rizs és hasonlók) piacára. Maradnak a tejnél, és most már a sajtnál, illetve az édessavó pornál is, a két utóbbi termékfajta minden piaci előrejelzés szerint nagy felfutás előtt áll.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA tej lehet a táplálkozási divat következő áldozataUgrásszerűen nő a növényi alapú italok népszerűsége, mert egyre több oldalról támadják a tejivást. A környezetvédelmi adatokban a tej elég rosszul áll.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJön a fehérjével dúsított élelmiszerek divatja, de van ennek bármi értelme?Az élelmiszeripar most már mindenbe tömi a fehérjeport, mert jól el lehet adni az egészségtudatos vásárlóknak. Egy átlagos magyar azonban egyébként is sok fehérjét eszik, és egyáltalán nincs szüksége többletre.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat Alföldi Tej cégportré debrecen élelmiszer joghurt kefir sajt savó Székesfehérvár tej tejföl tejipar tejtermelők Olvasson tovább a kategóriában