(A G7 Ekonomi a G7 véleményrovata.)
Év végén a G7-en cikk jelent meg a tűzijáték-kereskedelemről, annak szlovákiai és magyarországi sajátosságáról. A gazdaság egészéhez képest a tűzijáték-kereskedelem csepp a tengerben, mégis alkalmas arra, hogy kicsit a vállalkozások üzleti, pozitív oldaláról és anomáliákról is elgondolkozzuk.
Úgy tűnik, a szlovák vállalkozók verik a magyarországiakat, hisz van vállalkozó, aki sok telephellyel a határ mentén szolgálja ki a Magyarországról tömegesen oda zarándokló vásárlókat. Mi a titka a szlovákoknak, mit nem tudnak a magyarok?
A szlovákok nemzetközivé váltak.
Képesek voltak a versenytársak összeállni, közösen szereznek be, ráadásul Kínában gyártatnak, így saját márkát tudnak forgalomba hozni. A nagy megrendelés nyilván költségelőnnyel jár, ami a piaci árakban is megjelenik. Úgy tűnik, tartós az együttműködés, hisz sok éve csinálják, és a hírek szerint még senki nem csapta be a többit, nem lépett külön utakra. Az együttműködést sok területen lehetne terjeszteni nálunk is, nemcsak a beszerzésben, de az értékesítésben is. Például áldásos lenne, ha egy-egy borvidék termelői nem csak átmeneti időre tudnának megegyezni a közös ernyőmárkáról, hogy a piacon hatékonyabban tudjanak fellépni.
Azért a szlovák siker mögött is van egy piactorzító megállapodás: felosztották a piacot, vagyis nem versenyeznek, ami a méret miatt lehet, hogy nem sérti az írott versenytörvényt, de biztosan sérti annak szellemét.
A szlovák költségelőnynek a beszerzésen túl más forrásai is vannak. Az áfakulcsban van 7 százalékpont különbség, vagyis, ha minden egyéb tényező ugyanolyan lenne, akkor már ebből meg lehet takarítani a vásárlónak 100 ezer forint nettó érték után hétezer forintot.
Úgy tűnik, a szabályozási különbségeknek is van költségbefolyásoló szerepe. A petárda veszélyes, indokolt keretek közé szorítani, szabályozni. Azonban lehet túlszabályozni is, amire saját fenekének védelme miatt minden bürokrácia hajlamos. Nálunk rövid a szezon, csak néhány napos, Szlovákiában már december elején kezdődik. Nálunk külön pirotechnikus kell minden eladóhelyen, amit elég nehéz felfogni. Tanfolyamot tart a vásárlóknak? Ezzel el lehet kerülni a néhány pohárral felhajtók által okozott baleseteket? Ha nem elégséges a ráírt tájékoztató, akkor talán azt kellene szabályozni. Az biztos, hogy ez többletköltség, gyaníthatóan kiválóan keresnek az előíráson a pirotechnikusokat oktató és vizsgáztató cégek is. Nálunk januárban még nyitva kell tartani, hogy a fel nem használt petárdáknak a törvény által előírt visszavételét lehessen teljesíteni. Látott már valaki sorokat? Hányan váltják vissza?
Ezek a többletköltségek elégségesek arra, hogy a magyar vásárló átmenjen a határ másik oldalára.
Ezen mindannyian vesztünk, hiszen az ott elköltött pénzből nem magyar vállalkozási bevétel lesz, és nem lesz az államnak áfabevétele sem.
A magyar vállalkozások kétszer olyan drágán adják a terméket. Ha magasabb a fix költségük (áfa, bérleti díj, pirotechnikus, rövid nyitvatartási periódus, januári nyitva tartás) akkor magasabbnak kell lennie az árrésnek, ami rárakódik a beszerzések magasabb költségére. A 100 százalékkal magasabb ár persze azt a gyanút is felveti, hogy a határon túl milliós tételben vásárlók esetleg továbbadják az olcsón beszerzett terméket, kialakítva egy szürke szférát ezen a területen is. A versenyhátrány – származzon bármilyen forrásból – eleve teret enged a piac szürkülésének, a túlélés kényszere miatt hajlamos a vállalkozó a jogkövetés „rugalmassá” tételére.
De az ilyen magas ár nekem a balatoni lángossütőt juttatja eszembe, aki egy nyáron akart meggazdagodni, ezért aranyáron adta az égett zsírban kisütött lángosát. Jó lenne, ha a vállalkozási szférában a lángossütő „amit ma megszerezhetsz, ne halaszd holnapra” magatartása helyett megfogadnánk az egyszeri kocsmáros szavait, amit halálos ágyán mondott fiának: „fiam, tudnod kell, szőlőből is lehet bort csinálni”! Igen, versengő vállalkozásokból is lehet pénzt csinálni. Ehhez a vállalkozó alázata, etikája kell, de ez a magatartás nehezen lesz sikeres, ha a környezet kevéssé vállalkozásbarát.
Vállalat
A NER-t is egyre jobban elérheti a kormány inflációs harca
A bankoknál árstopot vezetne be a kormány, a távközlési cégektől pedig 10 százalékos árcsökkentést várnak. Ezt már a NER milliárdosai is megérezhetik.
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
A NER legpazarlóbb lopása lehet a jegybanki alapítványok botránya
Voltak már hasonló nagyságú korrupciógyanús ügyek, de olyan valószínűleg még nem, ahol ennyire hatékonytalanul forgatták át magánkezekbe a közvagyont.
Fontos
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
Európában a klímavédelem nyírta ki az olcsó kisautókat, Amerikában Trump vámjai fogják
Az áremelkedés miatt jellemzően az olcsóbb és kisebb típusok tűnhetnek el az amerikai autópiacról. Ilyeneket már Európában is egyre nehezebb találni.
