Élünk, éldegélünk, de nem készülünk nagy kitörésre. (…) Ez az alacsony dinamikával működő vállalati magatartás, más szóval punnyadt gazdasági helyzet nem vetít előre sok jót

– foglalta össze Chikán Attila a Corvinus egyetemen működő Versenyképesség Kutató Központ legújabb elemzését. A felmérésből kiderül, hogy a magyarországi vállalatok ugyan alapvetően elégedettek a mostani gazdasági helyzettel, de nagyon óvatosak. Ez abból is látszik, hogy nem bíznak annyira a saját piaci helyzetük várható alakulásában, hogy új hiteleket vegyenek fel, amiből finanszírozni tudnák a további terjeszkedésükhöz szükséges beruházásaikat.

A felmérés egyik érdekes eredménye az volt, hogy a sikeresebb vállalatok kevésbé panaszkodtak a korrupció és a feketegazdaság miatt, sőt, a korrupciós helyzetet általánosságban inkább előnyösnek, mint hátrányosnak ítélték meg. Ez persze nem jelenti azt, hogy maga a korrupció vagy a feketegazdaság segítette volna a cégeiket, feltehetően inkább a korrupciós helyzet érzékelt javulására utalhattak a válaszolók.

Ugyanez igaz az állami szerepvállalásra is, tehát a kiemelkedő cégek elégedettebbek a gazdaságpolitikával, mint az átlagos vállalatok. A forint árfolyamának ingadozásával, valamint a bérszínvonallal és a munkaerőpiac állapotával is nehezebben birkóznak meg az átlagos vállalatok, mint a kiemelkedőek. A munkaerő-problémákat jellemzően belső átképzésekkel és a munkafolyamatok átszervezésével kezelik – viszont érdekes módon az oktatási rendszerrel nincs különösebb elégedetlenség a cégek válaszai alapján.

A mintegy ötven oldalas kérdőívet 234 vállalat részéről töltötték ki, a mintavételi keret a KSH adatbázisában szereplő 4295 darab, ötven embernél többet foglalkoztató vállalat volt. Végül az átlagos magyarországi közép- és nagyvállalatoknál jobb teljesítményt mutató válaszadói kör jött össze, ezért osztották őket két részre (átlagos és kiemelkedő cégek).^*Ez a két klaszter több szempont egyidejű figyelembe vétele után adódott. Vizsgálták a cégek működőképességét és változásképességét, valamint az objektív mutatókkal leírható üzleti teljesítményüket is (piaci részesedés bevétel alapján, árbevétel-arányos nyereség). A 220 vállalat 60 százaléka, tehát 133 tartozik a kiemelkedő cégek közé, a maradék átlagos. Sem a vállalatok mérete, sem ágazata nem magyarázza szigfikánsan, hogy egy cég versenyképesebb lesz-e, vagy sem. A válaszadók leggyakrabban a 3-as, az semleges választ adták a kérdésekre, de így is kirajzolódik néhány érdekes tendencia.

Az egyik az, hogy a cégek ugyan sokkal jobban figyelnek a technológiai fejlődés ügyére, mint a legutóbbi, 2013-as felmérésben, ám ezt nem kitörési lehetőségnek fogják fel, hanem kényszerként. A cégek 62 százaléka válaszolt úgy, hogy az informatikai fejlesztés a cégnél a versenyben maradás feltétele – viszont csak 16 százalékuk hajlott arra, hogy a cégének informatikai helyzete érdemi versenyelőny lehet. A digitális megoldások egyelőre csak hosszú ideje érintett területekre terjednek ki (kontrolling, tervezés, belső kommunikáció), a marketingre viszont még kevéssé.

A vállalatok érzékelik azt is, hogy kiemeltebb figyelmet kellene fordítaniuk a fenntarthatóság és a környezetvédelem ügyeire, egyre több cégnél kerülnek ezek a kérdések is a vezetői döntéshozatal szintjére. Ugyanakkor ezt nem a vevői elvárások vagy a vezetők etikai megfontolásai indokolják, hanem az állami szabályozás – ami azt illeti, a “jelenlegi hazai szabályozás” volt első helyen, a “társadalmi nyomás” pedig utolsó helyen azoknak a tényezőknek a listáján, amivel a cégvezetők a környezetvédelmi lépéseiket indokolják.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat versenyképesség versenyképesség kutató központ Olvasson tovább a kategóriában