Megváltoztatja az életünket, új termékeket és szolgáltatásokat teremt, beindítja a gazdaságot, több ezer milliárd dollárral dobja meg a GDP-t.

Ilyeneket mondanak különböző elemzésekben az ötödik generációs mobilszolgáltatásról, azaz az 5G-ről. Az 5G mostanra egyértelműen a mobilszektor legfontosabb hívószava lett, a tervek szerint Magyarországon is hamarosan elindul a tender, ahol kiosztják a szolgáltatáshoz szükséges frekvenciákat, más országokban pedig már a hálózatot is építik.

A gond csak az, hogy valójában senki nem tudja, pontosan mit is hoz az új technológia. Ami pedig ennél is nagyobb baj, hogy még a mobilszolgáltatóknak sincs halvány elképzelése sem, hogyan lesz ebből az egészből pénz.

Ezért senki nem fog többet fizetni

Ilyen helyzetben valószínűleg azóta nem volt a mobilszektor, amióta létrejött ez az iparág. Az elmúlt két évtizedben a technológiaváltásoknál jellemzően azért akadt valamilyen elképzelés arról, hogy mit és kinek akarnak majd eladni a szolgáltatók.

A 3G stabilizálta a hangszolgáltatásokat, lényegében teljes lefedettséget hozott, miközben megteremtette a mobilinternet-szolgáltatás alapjait, míg a 4G ez utóbbinak a sebességén és a minőségén dobott hatalmasat, ami élvezetővé tett mobiltelefonon egy csomó új funkciót. Többletbevétel is volt belőle, a 3G-nél a növekvő beszédforgalom és a mobilnetcsomagok megjelenése, a 4G-nél pedig az adatforgalom rohamos emelkedése, és egy rakat új internethez köthető szolgáltatás hozta a pénzt. És ezt nagyjából előre tudni is lehetett, hogy így lesz.

Most viszont egyáltalán nem látszik, hogy az 5G újításai közül egy hagyományos felhasználó miért lesz hajlandó többet fizetni.

Pedig a technológia tényleg szintlépés. A sávszélesség és a letöltési sebesség a tízszeresére ugrik a 4G-hez képest, az energiafelhasználás csökken, a késleltetés^*Leegyszerűsítve a letöltésre adott utasítás és a letöltés megindítása közötti idő. pedig egyenesen bezuhan. A gond csak az, hogy mindez egy átlagos mobilfelhasználónak már nem hoz sok újat. Azért, hogy a videó két másodperccel gyorsabban töltsön be, még a szolgáltatók szerint sem fog senki többet fizetni, márpedig a sebességugrás nagyjából ezt jelenti. A késleltetés változását pedig észre sem lehet majd venni, hiszen azt eddig is milliszekundumban mérték.

S kizárólag mobilszolgáltatást nyújtó cégeknek esetleg hozhat új fogyasztókat az 5G, hiszen a technológia már a vezetékes internettel is felveszi a versenyt. Azaz elvileg elképzelhető, hogy otthoni internetezésre is mobilnetet használnak majd egyesek, úgy, hogy a telefonjukról osztják meg a kapcsolatot. De ennek leginkább olyan területeken lehet relevanciája, ahol valamiért nem építették ki a vezetékes hálózatot. Egyrészt azonban ilyenből egyre kevesebb van, hiszen a nemzetállamokon kívül például az Európai Unió is komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy mindenhova eljusson a szélessáv. Másrészt ha valahova esetleg mégsem jut el, annak épp az az oka, hogy nem lehet gazdaságosan kiépíteni a hálózatot, ez pedig a mobilszolgáltatásnál is gondot okozhat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz állam és a mobilhasználók is milliárdokat bukhatnak a tegnapi döntés miattMindenki arra számított, hogy a Digi frekvenciát szerez magának és szétrobbantja a magyar mobilpiacot, erre egyszerűen kivágták őket a frekvenciatenderről.

Fogalmuk sincs, miből lesz itt pénz

Tömeges igényt egyelőre senkitől nem várnak. Ahogy az 5G-ről korábban könyvet is író szakértő William Webb nagyjából fél éve úgy fogalmazott:

az új technológia tényleg nagyon izgalmasnak tűnik, csak éppen nincs üzleti modell rá, így a szolgáltatók küzdhetnek majd, hogy a befektetéseik megtérüljenek.

Ez nem csak egy távoli professzor véleménye, lényegében a teljes szektor egyetért vele itthon is. Volt olyan piaci szereplő, aki egyenesen úgy fogalmazott lapunknak:

fizetne érte, ha valaki használható üzleti modellel rukkolna neki elő.

Az eddigi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a szektor inkább csak keresi az irányt: ahol voltak 5G fejlesztések, egyelőre nem igazán sikerült érdemben pénzt csinálni a dologból.

Dél-Koreában például volt egy első ránézésre ígéretes kísérlet. Ott az online játékok iránti hatalmas keresletre próbáltak rájátszani a szolgáltatók és direkt a gamereket célozták meg 5G-szolgáltatásokkal – meséli Wéber Mátyás, a KPMG telekommunikációs és médiatanácsadója. Igen ám, de egyrészt a dél-koreaiak játékfüggősége egy elég sajátos piacot teremt, így ez a modell máshol egyáltalán nem biztos, hogy működne. Másrészt – ahogy erről Wéber beszámolt – a szolgáltatók így sem árazták jelentősen a korábbiak fölé az 5G-s csomagokat. Így inkább ebből is az derült ki, hogy önmagában egy ilyen ötlettel nem lehet biztosítani a hatalmas, forintban még a magyar piacon is százmilliárdos nagyságrendű befektetések megtérülését.

Mindenhez jó, ami még nincs

Éppen ezért vélekedett úgy minden piaci szereplő és szakértő, akikkel az elmúlt hetekben beszéltünk, hogy az 5G vevője az üzleti szféra lesz, tehát nem a mobilszolgáltatók hagyományos vásárlói (tehát mi, mezei előfizetők). Az elmúlt években tényleg számtalan elemzés jelent meg arról, hogy milyen szektorok tudják majd használni az új technológiát, és ez hány ezer milliárd dollárnyi többletköltést eredményez majd. A teljesség igénye nélkül mások mellett azt várják, hogy az 5G-t használni fogják a

• a kiskereskedelemben, például a kiterjesztett valóságban történő bevásárlásokhoz,
• az egészségügyben mások mellett betegkövetéshez és távműtétekhez,
• az energetikában okoshálózatok kiépítéséhez és az okosméréshez.
• a mezőgazdaságban, precíziós gazdálkodáshoz, termőföld-megfigyelő rendszerekhez,
• a feldolgozóiparban okos munkaruhákhoz és a termelésirányítás automatizálásához,
• a logisztikában a raktárak automatizálásához,
• az önvezető járművek támogatásához,
• az okosvárosok és okosotthonok kiépítéséhez.

Ezek közül néhányban tényleg komoly potenciál van. Az öregedő társadalom miatt az egészségügyi szolgáltatások iránt például úgy megugrik az igény a következő nagyjából tíz évtizedben, hogy az Egyesült Államokban az ehhez az ágazathoz köthető szakmáktól várják a leggyorsabb fejlődést. Most már azok lépnek idős korba, akik készségszinten kezelik az okostelefont, így logikus, hogy a szolgáltatások egy részét – már amennyiben megoldható – ilyen útra tereljék. Az önvezető járművek, és a különböző okos- előtaggal ellátott dolgok is elég erős hívószavak mostanában, és a mezőgazdaságban is hozhatnak áttöréseket az emlegetett újítások.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÁpoló leszel vagy gondozó, napelemet szerelő munkásÖregszenek az amerikaiak, így több százezer új ápolóra lesz szükség a következő években. A leggyorsabban viszont a megújuló energiához kapcsolódó szakmák iránt nőhet az igény.

Ezek ráadásul sok esetben nem is feltétlenül az ultragyors netet használják majd. Az önvezető járműveknél például a késleltetés számunkra nem is érzékelhető csökkenése lesz az 5G legnagyobb előnye, míg az ipar, és több szolgáltató szektor is azt használja majd ki, hogy az új technológia az eddigieknél sokkal nagyobb mértékben teszi lehetővé a gépek közötti kommunikációt.

A cégvezetők sem hisznek benne

Szóval lehetőségek szép számmal vannak, csak az a gond, hogy ezek egyelőre egyáltalán nem tisztultak le, nincsenek kialakult, pénzé tehető megoldások. Azaz megint ott tartunk, hogy nem tudni, miből lesz a szolgáltatóknak bevétele. Így sok esetben nemhogy az üzleti modell nincs meg, de még a piac, sőt a termék sem. Ahol pedig megvan, ott nem tudni, ki fog érte fizetni.

Az például teljesen biztos, hogy egy stadionban lehet igény olyan kényelmi és többlet szolgáltatásokra, amit 5G-vel biztosítani lehet. Ehhez azonban biztosan ki kell alakítani egy helyi hálózatot, amit aztán a stadionba érkező szurkolók használhatnak. Ám, az egyelőre rejtély, hogy ki építi majd ki a hálózatot (a szolgáltató, vagy a stadion üzemeltetője), ki hogyan fizet a szolgáltatásért, és, hogy hajlandóak lesznek-e a rajongók esetleg az emiatt drágább jegyeket is megvenni.

Szintén érdekes példa a szenzoros kukák esete, ahol a kukásautó optimális útvonalának megtervezésében, és így a költségek csökkentésében segíthetne az 5G. Az ötlet ugye az, hogy a szemetesekbe szenzorokat szerelnek, amelyek jelzik, ha az adott kuka megtelt. Ezeket az információkat minden reggel lehívja a szolgáltató, és az adatokból megtervezik a kocsi optimális útvonalát. Itt azonban sok esetben állami, önkormányzati cégek lennének a vevők, amelyek pedig nem arról híresek, hogy az elsők között újítanak, vagy hogy tele lennének pénzzel. Sokatmondó, hogy egy idei felmérés szerint még a cégvezetők sem hisznek benne, hogy túl sok újdonságot hoz nekik az 5G, márpedig ugye ők lennének idővel a vevők.

A lényeg tehát az, hogy a szolgáltatóknak most nem egy új terméket kell majd eladniuk a már meglévő előfizetőiknek, hanem egy teljesen új vevőkört kell kiépíteniük teljesen új szolgáltatások köré, már ha viszont akarják látni az 5G-be fektetett pénzüket.

Mi van a hátadon, sánta? Nesze itt egy púp!

Kérdés persze, hogy ha ennyire sok a kérdőjel, akkor miért hajtja az ágazat ennyire az 5G-t. Nos, nem hajtja, legalábbis a szolgáltatók biztosan szívesen kivárnának még. Akiknek sürgető a dolog, azok a hálózatot építő cégek, mint a Huawei, a Nokia vagy éppen az Ericcson. Nekik ugyanis a 4G-s fejlesztések kifutása után visszaesnek a megrendeléseik, miközben az új technológiával már készen állnának a folytatásra. Így a részükről biztosan van egy erős nyomás a szolgáltatók irányába.

Erre Európában az EU is rájátszik, sürgeti az 5G-re kijelölt frekvenciák értékesítését. Persze az unió motivációi is érthetőek: nyilván azt szeretnék elérni, hogy az új megoldások minél előbb piacra kerüljenek. Ha a cégekre rákényszerítik, hogy eurómilliárdokért megvegyék a szolgáltatáshoz szükséges frekvenciákat, akkor érdekük lesz minél előbb a fejlesztésekbe is belevágni, hiszen amíg nincs bevételük, csak áll a pénzük a nem is használt frekvenciákban.

Wéber Mátyás szerint a következmény az lehet, hogy a cégek viszonylag hamar elkezdik majd kiépíteni a hálózatokat, ám jó eséllyel nem külön-külön, hanem legalább részben közösen, a költségeket megosztva, feltéve, persze, hogy erre a szabályozói környezet lehetőséget ad majd. Ilyenre egyébként itthon is volt már korábban példa: a Telenor és a Magyar Telekom osztozott a 4G hálózatuk költségein. A KPMG szakértője szerint emellett az is biztosra vehető, hogy első körben azokon a frekvenciákon fejlesztik az infrastruktúrát, amiket az okostelefonjainkkal mi is használunk, annak ellenére, hogy nem az átlagos mobilosoktól várják a megtérülést. Ennek magyarázata az, hogy itt legalább már látszik a piac és a termék, így némi bevétel is lehet, másrészt az üzleti vevőknek nyújtott szolgáltatásokhoz is szükség lesz ezekre a hálózatokra.

Ez azonban a szektor üzleti teljesítményét egy időre biztosan visszaveti majd. Egyes elemzések szerint ugyanis sok helyen egyelőre még a 4G-s fejlesztések sem térültek meg, ilyen előzmények után pedig az álmoskönyvek szerint üzleti modell nélkül nem annyira jó ötlet  hatalmas fejlesztésekbe belevágni.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat 5G mobilinternet mobilszolgáltató Olvasson tovább a kategóriában