Másfél milliárdos befizetéssel próbálta javítani a Fradi focicsapatát működtető vállalat, az FTC Labdarúgó Zrt. katasztrofális tőkehelyzetét a tulajdonos sportegyesület. Ezzel a cégnél fél éven belül másodszor emeltek tőkét, úgy, hogy a részvényeket azok névértékének százötvenezerszeresén (!) jegyezték le.
A túlárazott részvényeket minden esetben a túlnyomórészt állami forrásokból élő Ferencvárosi Torna Club (FTC) vette meg, így juttatva közvetett állami támogatáshoz az amúgy is a legtöbb pénzből gazdálkodó magyar focicsapatot.
A Fradi tulajdonosi háttere azért ilyen bonyolult, mert itthon magasabb ligákban csak olyan focicsapatok indulhatnak, amelyek mögött egy gazdasági társaság áll. A Fradi együttesét az az FTC Labdarúgó Zrt. tartja fenn, amelynek a korábbi években kaotikusan alakult a tulajdonosi struktúrája, 2011 vége óta azonban az FTC egyesületé a vállalat 99,99 százaléka*A maradék tulajdonhányad a korábbi tulajdonos Várszegi Gábor érdekeltségébe tartozó Fotexé..
Az FTC pedig elég jószándékú tulajdonos: ha a Zrt. valamiért megszorul, mindig komoly tőkeinjekcióval segítik ki. Ez történt most is. Az előző üzleti évben ugyanis a vállalat bevételei némi meglepetésre látványosan visszaestek, miközben a kiadásokon nem tudott (vagy ami valószínűbb, nem is akart) faragni a cég. Ennek eredményeként a 2018-as esztendőt 1,3 milliárd forintot is meghaladó veszteséggel zárták.
Ez önmagában még nem lett volna probléma, ha az FTC Labdarúgó Zrt.-nek lett volna tartaléka, de nem volt. Így a vállalat saját tőkéje is negatívba fordult, ami több okból is problémás. Egyrészt tartósan ilyen állapot a jogszabályok szerint egyetlen magyar cégnél sem állhat fenn, de ez – különösen egy labdarúgócsapatot működtető cégnél – ritkán vezet azonnal lépésekhez. Az azonban már igen, ha
a magyar vagy az európai szövetség emiatt nem engedi elindulni valamelyik ligában.
Márpedig elvileg negatív saját tőkével nem igazán kaphatott volna indulási jogot a csapat sem itthon, sem a nemzetközi kupákban, így lépni kellett*Az MLSZ előírásai szerint elvileg két egymást követő évben nem lehet negatív a saját tőke, az UEFA szabályai pedig különböző intézkedéseket írnak elő ilyen esetben, tehát a Fradi akár húzhatta is volna az időt, de valószínűleg ez elég kockázatos taktika lett volna..
A társaság vezetése ennek megfelelően már az éves rendes közgyűlésén határozott arról, hogy tőkét emelnek a cégben. Ehhez négy héttel későbbre újabb közgyűlést hívtak össze, és itt döntöttek róla, hogy az FTC tíz darab ezer forint névértékű részvényt vásárol összesen 1,5 milliárd forintért. A pénz hat nap múlva meg is érkezett, amit onnan lehet tudni, hogy a cégbírósági iratokhoz az utalási bizonylatot is csatolták.
Bár az bevett gyakorlat, hogy egy céget úgy juttatnak forráshoz, hogy részvényeit jóval a névérték felett jegyzik le, az FTC esete így is elég extrém. Ez ugyanis – ahogy erről korábban már írtunk – valamivel több mint háromezer milliárd forintra értékeli a vállalatot, ami alapján a magyar bajnok többet ér, mint a Manchester United, a Real Madrid és a Barcelona együtt.
Mindenesetre a komoly tőkeinjekcióval sikerült elérni, hogy az FTC Labdarúgó Zrt. saját tőkéje pozitívba forduljon. Más kérdés, hogy a módszer, amivel feltőkésítették a vállalatot legalább annyira nem felel meg az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) előírásainak, mint a negatív saját tőke. Az UEFA elvárásai szerint ugyanis a csapatoknak nagyjából annyit kellene költeniük, amennyi pénzt a piacról össze tudnak szedni, azaz tartósan nem támaszkodhatnának tulajdonosaik forrásaira.
A Fradi viszont tartósan ezt teszi, azaz többet költ, mint amennyi bevétele van. A korábbi években többször is emeltek így tőkét a Zrt.-ben, amely összesen közel 5 milliárd forintnyi forráshoz jutott így*Ez csak részben volt pénzbeli hozzájárulás, 2,8 milliárd forintot valamilyen más módon pakoltak be a cégbe..
Az már csak hab a tortán, hogy a pénz minden esetben az FTC-től érkezett, amely jelentős részben állami támogatásokból él. A 2018-as beszámolóban például 35 oldalon keresztül sorolják a támogatásokat, és ugyan az eredmény-kimutatásban csak szűk 1,8 milliárdnyi támogatásról adtak számot valójában ennél jóval többet ítéltek meg nekik*Igaz ennek nagy részét nem 2018-ban használták fel..
Vállalat
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Fontos
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
