Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2019. július 26. 06:55 Vállalat

Kiderítettük, mennyiért adták el Gerendaiék a Szigetet valójában

A Sziget Zrt.-t 2017 elején adták el a Providence nevű amerikai befektetési alapnak, de egészen idáig nem lehetett tudni, hogy pontosan mennyiért. A konkrét összeg üzleti titok, mondták el a magyar fesztiválszervező vezetői és tulajdonosai számos interjúban.

Gerendai Károly annyit árult el, hogy a sajtóban végigfutó Forbes-becslés – amely szerint*EBITDA-alapú módszerrel jutottak el ehhez a becsléshez, vagyis az üzlet megkötése előtti évek átlagos adózás és értékcsökkenés előtti eredményét vették alapul egy 12-es szorzóval. 8,5 milliárd forintot érhetett a Sziget 70 százaléka – alulbecsli az összeget. Nem sokkal később, a 2016-os beszámoló megjelenése után a Forbes is helyesbítette a becslését, 13,2 milliárd forintra.

Bár az eladó valóban nem árulhatta el a vételárat, és a vevő sem verte nagydobra, de annyira azért mégsem volt ez titkos. A Sziget Zrt.-t technikailag birtokló luxemburgi holdingcég, az LMF Luxco sárl. 2017-es beszámolójában*Ez 2018. augusztusban került ki a luxemburgi cégbíróság honlapjára. ugyanis leírták, mennyit fizettek a magyar rendezvényszervező cégért.

Eszerint egészen pontosan

49 millió és 65 170 euróért, forintban (2017-es átlagárfolyamon) 15,2 milliárdért vették meg a Sziget 70 százalékát.

Ez alapján a teljes céget 70 millió euróra, azaz mai árfolyamon 22,4 milliárd forintra értékelte a 2017. januári üzlet.

Ebből ki lehet számolni, hogy a Szigetet korábban birtokló négy magyar magánszemély annál is többet keresett a fesztivál 70 százalékának eladásán, mint azt korábban becsülték. A Szigerta Kft.-t birtokoló Gerendai Károlyhoz és Takács Gáborhoz 11,6 milliárd forint érkezhetett (ezen 68-32 százalékos tulajdoni arány szerint osztozhattak), a Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert 50-50 százalékos tulajdonában álló Volt Invest Kft. számlájára pedig 3,5 milliárd forint kerülhetett. Nagyjából ez tükröződik a két magyar cég leadott beszámolójában is.*A Volt Invest 3,034 milliárd forintot jelölt meg a részesedés eladásából eredő bevételként, a Szigerta pedig összesen 11,3 milliárdot adott meg a pénzügyi műveletek nyereségeként. A különbségnek valószínűleg az az oka, hogy különböző árfolyamon könyvelték az euróban érkező bevételt: 2017 végén volt 303 forint is az euró árfolyama. Az is elképzelhető, hogy a vételár egy kisebb része később folyt be a magyar cégek számlájára.

Az LMF Luxco azt is megemlíti a beszámolójában, hogy a maradék 30 százalék megvásárlásának feltétele, hogy a fő magyar rendezvény hét egymást követő évre működési engedélyt szerezzen a fővárosi önkormányzattól. A Sziget Zrt. ügyvezetője, Kádár Tamás azt válaszolta kérdésemre, hogy jelenleg a korábban a fővárossal megkötött ötéves szerződéses periódus felénél járnak, és a folytatásról most nem tárgyalnak Budapesttel. Ugyanakkor az eladás továbbra is sínen van, ez 2021 elején zárulhat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkGerendai Károly: Nem sznob, nem luxus, de nem is ciki dolog étterembe járniInterjúnk a Sziget alapítójával, akinek most már több ideje van a Costesekre és a Lupa Beachre.

A Providence a Szigettel kezdve számos fesztivált terelt ugyanabba a luxemburgi holdingcégbe. Az Elrow nevű globális fesztiválsorozat spanyol anyacége (Entretenimiento Musical SL) egy hónappal a Sziget után került be az LMF Luxcóba, később a barcelonai Sónar fesztivál (Advanced Music SL), a finn Flow Festival, a norvég Øyafestivalen és az ausztrál Fuzzy Operations is bekerült ebbe a körbe. Idén újabb brit fesztiválokat vásároltak, továbbá a horvátországi Pug szigetén rendezett Hideout fesztivál szervezője is a Providence-hez került.

Az amerikai befektetési alap nyomulása – és ezzel párhuzamosan az egyre profibb és üzletorientáltabb, viszont egyre kevésbé egyedi fesztiválok térnyerése – nem maradt teljesen visszhang nélkül a művészek körében, tavaly jelent már meg technolemez Hedge Fund Festivals Kill Electronic Music („a hedge fund fesztiválok kinyírják az elektronikus zenét”) címen.

A Providence sorozatban összevásárolt fesztiváljai együttesen Superstruct márkanév alatt futnak, ez gyakorlatilag az amerikai alapkezelő szórakoztatóipari részlegévé vált. A Superstructot a Creamfields és a Live Nation alapítójaként ismert James Barton vezeti szakmailag, de, mint a Sziget példája is mutatja, hagynak önállóságot a helyi menedzsmentnek. Az amerikai befektetők nagy eséllyel arra játszanak, hogy néhány évnyi működtetés után nyereséggel eladják a teljes csomagot, ám egyelőre még az építkezésnél járnak.

Kádár azt mondta a Sziget és a Superstruct együttműködéséről, hogy ugyan vannak benne nehézségek is – például a korábbinál sokkal részletesebben kell jelenteni az anyacég felé -, de több szempontból is javultak az erőforrásaik. Például sokkal jobb pozícióból tárgyalnak világsztárokkal: az ő bookingjukat segíti, ha több szervezővel tudnak egy csomagban megállapodni számos fesztiválról. Egymás fesztiváljait ugyan nem promótálják, de tanácsokat adnak egymásnak abban, hogy hogyan lehet jobban elérni a célközönséget.

A magyar fesztiválszervezőt és a többi Superstruct-fesztivált nem akármilyen cégstruktúrán keresztül birtokolja a Providence. Emiatt nem is teljesen világos, hogy ki a végső tulajdonos. Az amerikai alapkezelő tucatnyi luxemburgi és kajmán-szigeteki, főként rövidítésekből álló nevű céget hozott létre, amelyek sokféle részvénysorozattal kereszttulajdonolják egymást. A luxemburgi cégiratokban csak néhány előleggel összefüggésben bukkan fel a Providence ottani hivatalos cége, a PEP GCO sárl. neve, de vannak további furcsaságok is – akit érdekel, hogy hogyan kötött ki a Sziget végső soron ebben a híres karib-szigeteki házban, az kattintson a csillagra.*Az egyik például az, hogy a Sziget megvásárlását az LMF Luxco 20 százalékos tulajdonosa, az LMF Holdco sárl. finanszírozta, miután 50 millió euró értékben jegyzett Luxco-részvényeket. A Luxco 80 százalékos tulajdonosa, a HV Holding sárl. ugyan szintén kibocsátott hatszázezer részvényt a Sziget felvásárlásakor, de ennek fejében hatezer eurót vontak be.
Ennek megfelelően a Luxco eszközei – azok között is a 2017 végén messze legnagyobb Sziget – teljes egészében a papíron kisebbségi tulajdonos Holdco mérlegében szerepeltek: a HV Holding 0,026 millió, a Holdco viszont 68 millió euró eszközt mutatott ki a birtokolt részesedések soron.
Az LMF Holdco tulajdonosa egy másik luxemburgi cég, az LMF VII S.C. Sp, annak az LMF GP sárl., majd jönnek végül a kajmán-szigeteki, Providence-fejesekhez köthető alapkezelők. Ezeket – 40 ezer másik cég társaságában – egy olyan címre jegyezték be, ami pár éve egy amerikai politikai botrányban is felbukkant, mint az offshore trükközés egyik jelképe.

A Népszava korábban arra jutott a luxemburgi cégiratok és egy amerikai versenyhivatali dokumentum alapján, hogy a nehezen áttekinthető lánc végén valójában nem is a Providence alapjai vannak, hanem a Providence-ben vezető szerepet betöltő magánszemélyek: az egyik ágon Sinisa Krnic, a Providence adórészlegének vezetője, a másik szálon pedig három amerikai Providence-főnök (Jonathan M. Nelson, Glenn M. Creamer és Paul J. Salem) a Sziget és a többi fesztivál végső tulajdonosai. Ez valószínűsíti, hogy valamilyen külön szerződésbe foglalt megállapodásuk van a Providence valamelyik alapjával a cégek tulajdonlásáról. Frissítés: Feltehetőleg egyszerűen arról van szó, hogy az amerikai üzletemberek az alapkezelő tulajdonosaiként szerepelnek az iratokban – az alapok által birtokolt eszközök azonban az alap befektetési jegyei tulajdonosainak birtokában vannak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk208 millióért szólt Orbán Viktor a Sziget Zrt. fesztiválozóihozHat év alatt kétmilliárd forint állami pénz. Ha nem kapna ennyi támogatást a Sziget, feleakkora lenne a profit.

Vállalat fesztivál lmf luxco providence superstruct sziget zrt. Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Stubnya Bence
2020. április 6. 16:06 Vállalat

Nem ritka a futárnak felcsapó menedzser a túlélésért küzdő vendéglátóiparban

Drasztikus megszorításokra kényszerülnek az éttermek, az egész iparág szenved. Napok alatt kellett újratervezni a gyakran évek óta bejáratott rutint.

Jandó Zoltán
2020. április 6. 06:31 Vállalat

Kormányközeli cégek lehetnek a nyertesei a koronavírust követő felvásárlásoknak

Konszolidációs hullámot indíthat el a mostani válság, ezen pedig azok nyerhetnek, akiknek van pénzük. Minél később jön az állami mentőcsomag, annál kiszolgáltatottabbak a cégek.

Torontáli Zoltán
2020. április 5. 11:45 Vállalat, Világ

Amerikában 50-60 ezer lélegeztetőgép is lehetne, de csak 17 ezer van, mert a piac közbeszólt

Már 14 évvel ezelőtt elkezdtek készülni a világjárványra, és a terv jó volt. Aztán semmi nem lett belőle, mert a szabad piac törvényszerűségei érvényesültek.

Fontos

Fabók Bálint
2020. április 5. 06:47 Élet

“Tízezer forintom maradt” – munkájukat elvesztők a kétségbeejtő helyzetükről

Gyári munkát kereső szakács, talajt vesztő egykori hajléktalan vagy egyszerre munkanélkülivé váló pár. Milyen sorsok vannak az állásukat vesztő tízezrek között?

Bucsky Péter
2020. április 4. 11:51 Adat

Minden hetedik, eddig 13 ezer Ausztriában élő és dolgozó magyar lett munkanélküli

Sokkal inkább rúgtak ki külföldieket, mint hazaiakat az osztrák munkaadók.

Jandó Zoltán
2020. április 4. 06:59 Adat

A váratlan járványokra leginkább felkészült országban már 100-240 ezer halottat várnak

Tavaly átfogó elemzést készítettek arról, hogy az egyes országok mennyire készültek fel egy járványra. A koronavírus úgy tűnik, egy másik dimenzióba érkezett.