Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2019. június 12. 14:38 Vállalat

Évekig csak egy kis mellékest hozott, aztán világsikerré vált egy magyar cég szoftvere

Egy szűk szakmában, de azon belül világszerte régóta jól ismert termék egy magyar cég szoftvere. A fordítók, fordítóirodák munkáját segítő memoQ-ról van szó, amely számukra olyan alapvető számítógépes program, mint például a grafikusok körében a Photoshop. A memoQ ismerete a fordítói álláshirdetésekben sokszor előírás, a használatát pedig már több mint 250 egyetemen tanítják a leendő fordítók számára. Pedig az alapítók kezdetben nem gondolták, hogy valaha ekkora sikert ér el a fejlesztésük, amit jórészt a saját munkájuk megkönnyítése inspirált.

Kis Balázs, Lengyel István és Ugray Gábor a kétezres évek elején egy magyar nyelvészeti szoftvereket fejlesztő cégnél, a MorphoLogic*Aki szerkesztett már szöveget a Wordben, valószínűleg használta a cég termékeit: a MorphoLogic fejlesztette ugyanis az első magyar helyesírás-ellenőrző modult az Office-hoz.-nál dolgozott együtt. Amellett, hogy a munkájuk során leginkább informatikával foglalkoztak, hobbiból és profi szinten is fordítottak. Balázsnak ráadásul voltak ismeretei a könyvkiadás területéről is, ugyanis a családi vállalkozásba is bedolgozott, ő írta a SZAK Kiadó Windows-ról szóló szakkönyveinek jelentős részét. Ezekre a Microsoft is felfigyelt, és számos műszaki összefoglaló lefordításával bízta meg őket – ilyenkor több száz, illetve ezer oldalas anyagokat kellett néhány hónap alatt angolról magyarra átdolgozni.

A három informatikus-nyelvész sokszor szembesült azzal, hogy a

a fordításra nincs idő, az eredményt az ügyfelek azonnal akarják maximális minőségben és kevés pénzért.

Ezt a fordítókat segítő szoftverek egyike sem támogatta tökéletesen, ezért írtak ők maguk egy olyan programot 2004-ben, ami jórészt kiküszöbölte ezeket a hiányosságokat: ez volt a memoQ első változata. Vállalkozási és piaci ismereteik azonban nemigen voltak – ha a szoftver az akkori munkahelyük profiljától nem lett volna idegen, talán nem is hozták volna létre 2005 elején a saját cégüket Kilgray néven.

A Kilgray alapítói: Ugray Gábor, Kis Balázs, Lengyel István

Az üzlet beindulása váratott magára, az alapítók pedig rendre azzal a kérdéssel szembesültek a szakmában, hogy minek hoztak létre még egy fordítási segédeszközt a már meglévők mellé. Nem is mondtak fel a munkahelyükön még hosszú évekig, mert ahogy beszélgetésünk során Balázs fogalmazott:

Az egészet nem tudtuk volna úgy csinálni, hogy nincs mellette munkánk eleinte, valamiből meg kellett élni. Nem voltak akkor startup lehetőségek, tőkét és hitelt nem lehetett úgy bevonzani, ahogy most. Kellett a saját hátterünkről is gondoskodni.

Lassacskán, de kiderült, hogy a szkeptikus vélemények ellenére mégiscsak van helye a piacon a memoQ-nak. Már a kezdetleges termék is jóval fejlettebb volt bizonyos konkurenseknél, a felhasználók könnyen el tudták sajátítani a működését. Az ár pedig még a cégeknek szánt, csoportos fordítást is lehetővé tevő licenc esetében is nagyon nyomott volt, mindössze 1500 euró, miközben a komolyabb versenytársak akár a tízszeresét, százszorosát is elkérték a termékeikért. Ráadásul 2005-ben nagyot változott a fordítási iparág, ugyanis az egyik elterjedt fordítástámogató szoftvert megvette az egyik legnagyobb fordítóiroda, a brit SDL.

Ekkor a fordítóirodák rendre feltették azt a kérdést, hogy hoppá, mi van, ha nem a legnagyobb konkurensemtől akarok szoftvert venni?

– mondta el Balázs. Az áttörés azonban még ekkor sem történt meg, mert egyből megjelent vagy tucatnyi új szoftver az egyébként nem túl nagy piacon, amit hamarosan, 2008-ban ismét bizalomvesztés rázott meg: az SDL még egy jól ismert fordítást támogató rendszert vásárolt fel ekkor.

Piacismeret nélkül nem megy

Nagy divat lett ekkor a fordítási környezeteket azzal hirdetni, hogy márpedig az őket kiadó cégeket sosem fogják megkaparintani a nagy fordítóirodák, így azok mindig függetlenek lesznek. Balázsék ekkor azonban még jobbára csak annyit láttak a piaci folyamatokból, hogy nem a színvonalas terméküket, hanem inkább az egész céget akarják megvásárolni. Az olyan fogalmak pedig, mint a termékstratégia, a piacszegmentálás vagy a bevételtervezés mind idegenek voltak még tőlük ekkoriban.

Az alapítók felismerték, hogy külső segítségre van szükségük, amely az ír Peter Reynolds személyében érkezett. Peternek már akkor évtizedes tapasztalata volt a fordítási – és fordítástechnológiai – piacon: ő volt az, aki megmutatta a fiatal cégnek a piac struktúráját, és megtanította az alapítókat módszeresen tervezni. Így derült ki, hogy a piac bizonyos részeiről mennyire hiányoznak a megfizethető és jó minőségű fordítástámogató programok. Mindez 2009-ben történt, épp a gazdasági válság kitörése után.

Válság? Hol?

Az alapítóknak immáron megalapozott üzleti stratégiával sikerült ténylegesen betörniük a fordítástechnológiai szoftverek piacára – és ekkorra tudták végre valóban otthagyni korábbi munkahelyüket. 2009 és 2012 között évről évre több mint százszázalékos növekedést értek el, negyven országban értékesítettek. A válságot tehát egyáltalán nem érezték meg – pontosabban mégis, de pozitív értelemben: sok cég igyekezett előre menekülni, és piacokat szerezni a recessziós években is növekedést produkáló országokban. Ezek egyike sem volt angol nyelvű, így aztán áldozni kellett a termékek lokalizációjára, a hozzájuk kapcsolódó szövegek fordítására, ami szintén felhajtotta a memoQ és a hozzá hasonló programok iránti keresletet.

Balázsék pedig mindeközben törekedtek – talán túlságosan is – a pénzügyi biztonságra, annak ellenére is, hogy ez valószínűleg határt szabott a cég gyarapodásának. Óvakodtak a hitelfelvételtől és a tőkebevonástól, csak akkor érezték magukat kényelmes helyzetben, ha a cég bankszámláján volt legalább fél évnyi működésre elegendő pénz. Tudatosan tartották a növekedésüket biztonságos, organikus kereteken belül, ami nemcsak a saját nyugalmukat, hanem az ügyfelek bizalmát is meghozta. Legfeljebb az árfolyamhatásokból próbáltak némi extra nyereséghez jutni, a bevételeik túlnyomó része ugyanis euróban és amerikai dollárban keletkezett, míg a költségeiket forintban fizették.

 

 

Eladás helyett szolgáltatás

Ez a biztonságra alapuló stratégia az utóbbi években viszont valamelyest megváltozott. Míg a 2010-es évek elején a cég a memoQ jobbára néhány ezer eurós licenceinek egyszeri értékesítéséből élt, az elmúlt pár évben a hosszú távon fenntartható, ismétlődő bevételeket nyújtó előfizetésekre helyezték a hangsúlyt. A felhőszolgáltatások terjedése a vásárlók és a szoftvergyártók számára is előnyös, legalábbis Balázsék tapasztalatai szerint:

Az ebből származó rendszeres bevétel sokkal jobban tervezhető, a cégnek már nem kell betonbiztosan likvidnek lennie. Másrészt az ügyfelek számára eltűnik a licencvásárlással járó magas belépési költség, ami persze nekünk is jó, mert így könnyebb az ügyfélszámot növelni, és végső soron az ügyfélszerzés ideje lecsökken.

Persze egy ilyen súlyú technológiaváltás egyáltalán nem egyszerű. A változó piaci igények ismét tucatjával hívták életre az új versenytársakat, akik már eleve online szolgáltatásként építették fel a terméküket. Hozzájuk képest a régi szereplők, köztük a memoQ fejlesztői az új felhasználói felületek kidolgozása mellett mérlegelni kényszerültek, hogy a meglévő szoftverkódjaikból mit tudnak megtartani, mit kell átalakítani és eldobni – vagyis hirtelen technológiai lemaradásba kerültek.

Kicsit hasonló helyzetbe kerültünk, mint a Microsoft a kilencvenes években, amikor lemaradt az internetes fejlesztésekben.

– mondta Balázs. A piacismeretből azonban ismét előnyt tudtak faragni, ugyanis hamar ráébredtek arra, hogy a felhőszolgáltatásokat sokan nem tartják elég biztonságosnak: számos cég, bár szívesen előfizetne, de a programot inkább saját vagy bérelt szerveren futtatná, és közben a hagyományos licencvásárlás iránt is jelentős még az igény. A memoQ pedig minden konstrukcióban elérhető, ami csak kevés versenytársáról mondható el, és ennek a rugalmasságnak köszönhetően akár több százezer eurós szolgáltatáscsomagokat is tud értékesíteni. Alapos piacfelmérés eredményeképp alakították így a működést, a cégnél ugyanis pontosan tudják, hogy nincs annyi tőkéjük, hogy meg tudjanak engedni maguknak olyan projekteket, amelyek kudarccal végződhetnek.

Miért éppen Gyula?

Kicsit kevésbé tűnik tudatosnak, végül mégis jó választásnak bizonyult, hogy a cég működésének jelentős része Gyulára került. A pénzügyesek és az ügyfélszolgálatosok mind ott dolgoznak, és az informatikai szolgáltatások egy részét is a békési kisváros egyik műemlék épületéből nyújtják. Hogy miért éppen Gyula?

Azért, mert az egyik alapító onnan származik, ott volt egy elfekvő cége. A jogelőd ez az alvó cég volt, amit fölélesztettünk 2005-ben. 2018-ig itt is volt a cég székhelye, mert akik pestiek elkezdtünk Gyulára járni, nagyon megszerettük. Nem akarunk eljönni onnan.

A terméktámogatás pedig nagyon fontos szerepet tölt be a cég életében, több szempontból is. Egyrészt a felméréseik szerint a megrendelőik elégedettsége nagyrészt az ügyfélszolgálatosok munkájának köszönhető, másrészt pedig az egyik fő belépési pont a céghez ez a munkakör: számos volt helpdeskes kolléga vált végül is sikeres fejlesztővé, értékesítővé a cégen belül.

A cég piaci stratégiájához hasonlóan a munkaerő-állomány felépítése sem volt alaposan megtervezve eleinte. Egy darabig folyamatosan jöttek jelentkezők a memoQ jó hírnevének köszönhetően, akiket fel is vettek, ha találtak nekik megfelelő feladatot. Az utóbbi 3-4 évben viszont már tudatosan foglalkoztak a létszámbővítéssel, ami bonyolult feladat, de nem a magyarországi toborzási nehézségek miatt.

A memoQ (időközben maga a cég is felvette a terméke nevét) ugyanis ebből a szempontból sincs kiszolgáltatva a magyarországi gazdasági helyzetnek, mivel az itteni anyacég és a német, illetve kanadai leányvállalatok összesen 11 országban 80 főt foglalkoztatnak. A velük dolgozó HR-esek és fejvadászok számára inkább még mindig a széles választék jelent többlet terhet, hogy a nemzetközi kínálatból is megtalálják a megfelelő szakembereket. Balázs szerint azonban a leghatékonyabban a jelenlegi kollégák egyéni kapcsolatain keresztül tudnak új munkatársakat szerezni.

Váratlan növekedés

A megfontolt, de rugalmas tervezés kulcsfontosságú a cég működésében, minden hónapban készül jelentés az elmúlt hetek fejleményeiről, a menedzsment folyamatosan figyel és gondolkodik, hogy milyen beavatkozásra van szükség. Mindezek ellenére bőven vannak meglepetések, de szerencsére többnyire azok is kedvezők: az idei év első harmadában például 45 százalékot nőtt az értékesítés, pedig csak a töredékét várták.

A találkozónk végén Balázzsal arról is beszélgettünk, hogy számára milyen érzés volt főállású vállalkozóvá, cégvezetővé válni. A szoftvermérnök – aki később alkalmazott nyelvészetből doktorált – korábban rengeteg szoftvert fejlesztett, viszont évek óta egy sor programkódot sem írt le, de nem bánja:

Elindultunk a nulláról, és kezdetben a tervek sem úgy alakultak, ahogy megálmodtuk őket. Mindig az lett a vége, hogy na, majd jövőre, és közben féltünk, hogy egy pillanat alatt mindent el lehet veszíteni. Szürreális élmény, hogy ma már biztos anyagi hátteret ad az a tevékenység, amit szeretünk és a küldetésünknek érzünk. És az is, hogy bár csak szűk szakmai körben, de világhírűek vagyunk.

Vállalat cégportré fordítás informatika memoq szoftver Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Váczi István
2019. június 17. 16:46 Vállalat

Megépítik a gépet, amellyel egy fapados is elrepülhet Budapestről Amerikába

A párizsi légi szalonon az Airbus bejelentette, hogy megépíti A321-es gépének igazán hosszú távú járatokra optimalizált változatát.

Jandó Zoltán
2019. június 17. 16:27 Adat, Vállalat

Pár ábra megmutatja, hogy mennyire nem a piacról él a kormányközeli média

A Mediaworksnek több mint kétezer vevője volt tavaly év végén, de a pénz háromnegyedét az állami hirdetéseket elosztó New Land Mediától várták.

Debreczeni Anna
2019. június 17. 13:13 Vállalat

Pénztengerben fürdenek a magyar biztosítók, de az autóipar fejlődése ellenük dolgozik

Hozzánk csak a használtautó importtal csordogál be a biztonságosabb autópark, amely csökkenti a balesetek lehetőségét.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. június 17. 06:50 Vállalat

Szinte munkások nélkül kaszálnak tízmilliárdokat a kormány kedvenc építői

Összeszedtünk néhány adatot, amelyek elég jól megmutatják, hogy lényegében „üzletszerzési jutalékot” szednek az állami tendereken rendszeresen arató cégek.

Hajdu Miklós
2019. június 16. 16:57 Adat

Most jön a neheze, ha Magyarország is tenni akar a klímakatasztrófa ellen

Bár az üvegházhatású gázok kibocsátását összességében sikerült visszafogni hazánkban és az EU-ban is, vannak olyan ágazatok, amelyek egyre jobban szennyezik a levegőt.

Fabók Bálint
2019. június 14. 06:41 Élet, Közélet

Visszaélések ellen hirdetett harcot a kormány, leszámolás lett belőle

Hiába ígérte a kormány, hogy a nem csaló színházak nem járnak rosszul a tao-rendszer megszüntetésével, durván bezuhant a legtöbb független színház állami támogatása.