A cikk eredeti formájában a Privátbankár.hu oldalon jelent meg.
A kormányfő és a Fidesz egykori gazdasági vezetője közötti konfliktus egyik emlékezetes mozzanata volt, amikor a fővárosi önkormányzat 2015-ben egyoldalúan szerződést bontott Simicska Lajos reklámcégével, a Mahir Cityposter Kft.-vel, majd elkezdte elbontatni a társaság hirdetőoszlopait. A cég nem hagyta annyiban, perelt, és végül nyert is, így az oszlopok maradhattak.
Ennek ma már valószínűleg a kormányoldalon is örülnek, hiszen Simicska kapitulációja nyomán a vállalat – sok másik mellett – előbb Nyerges Zsolthoz került, majd innen a Mészáros Lőrinchez közel álló ügyvédhez, Vörös Józsefhez. Ő idén tavasszal a felcsúti milliárdosnak adta át a társaságot, aki nem sokkal ezután egyébként eltüntette a HVG címlapjait az oszlopokról.
A többszöri tulajdonosváltás nem zavarta meg a társaság működését, 2018-ban 781 milliós árbevételt könyvelhetett el a korábbi 749 millió után. A növekedés a hirdetésből származó bevételnek köszönhető, 734 millió folyt be ilyen címen, míg 2017-ben még csak 674 millió. Plakát eladásából már csak 3,6 millióra, terület bérbeadásából pedig 20 millióra tettek szert – mindkét tétel csökkent az előző évhez képest.
A bevételek növekedésével párhuzamosan a ráfordítások is mérséklődtek. Anyagjellegűként 100 millióval kevesebbet, 408 milliót költöttek el, személyi jellegűként pedig 126 milliót a 141 után. Utóbbi úgy mérséklődött, hogy az átlagos foglalkoztatotti létszám 16 fő volt az előző évi 17 után. A bérköltségből így 490 296 forintos átlagbér vezethető le, ami jelentős visszaesés, 2017-ben ugyanis még átlagosan 523 647 forintért dolgoztak az alkalmazottak.
Üzemi szinten 97 millióról 74-re mérséklődött a nyereség, leginkább azért, mert egyéb ráfordításként 211 milliót számoltak el a korábbi 141 után. Ennek hátterében az a 189 millió forint áll, amit ezen a soron ráfordításként elszámolt adóként könyveltek el (itt szerepel például a levonható előzetesen felszámított áfa is).
Az adózott eredmény 70,9 millió forint lett a 2017-es 88 millió után. Ebből osztalékra is futotta, a taggyűlési határozat értelmében, „mivel a társaság gazdasági helyzetének stabilitását nem veszélyeztetné”, 40 millió forintot fizet a cég. Egy évvel korábban Simicskáék még 100 milliót lapátoltak ki belőle, részben az eredménytartalékból.
Vállalat
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz
Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.
Betonba és NER-be öntöttük az uniós pénzek jelentős részét
Ami papíron a hazai vállalatoknak szánt gazdaságfejlesztési támogatás, abból a gyakorlatban sokszor Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László épített utat.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
