Árbevételét megduplázta, nyereségét pedig megháromszorozta tavaly a 190 milliárdból épülő Puskás Stadion kivitelezésén is dolgozó Magyar Építő Zrt. A kormányközeli vállalakozók többségi tulajdonában lévő cég 2018-ban 49 milliárdos forgalom mellett közel 3,7 milliárdos profitot ért el. Utóbbit nagyrészt szét is osztották a részvényesek között: 1,5 milliárd forintot osztalékelőlegként már tavaly karácsony környékén kivettek a cégből, most pedig további egymilliárdot fizetnek ki.
A jó hír, hogy a jelentős részben állami pénzből származó bevétel egy kis része az osztalékfizetésnek köszönhetően visszajut a közszférához, egészen pontosan a fővárosi önkormányzathoz. A cég részvényeinek közel 2 százaléka ugyanis Budapest tulajdonában van, ami azt jelenti, hogy az összesen 2,5 milliárd forintból elvileg majdnem 50 milliót az önkormányzat kap. Tavaly ilyenkor még az államnak is volt egy minimális részesedése, mostanra azonban ez a beszámolóban nem nevesített „belföldi magánszemélyekhez” került.
A vállalat bevételének jelentős része jó eséllyel a Puskás Stadion építéséből származott: a kivitelezést a ZÁÉV-vel közösen nyerték el, és bár azt nem lehet tudni, hogy a felek között miként oszlanak meg a bevételek, egészen biztosan tízmilliárdok jutnak a Magyar Építőre. Erre utal, hogy tavaly év végén 6 milliárdos követelést tartottak nyilván a megbízó Nemzeti Sportközpontokkal szemben, ami jó eséllyel az éves munkájuknak csak egy része.
Nem ez az egyetlen jelentős állami megrendelése a cégnek: a Liget-projekt keretében a Magyar Zene Házát 17,5 milliárdért építik egyedül, az új Néprajzi Múzeumon pedig szintén a ZÁÉV-vel közösen dolgoznak közel 26 milliárdért.*Igaz, ez nem érintette az előző évet, a közbeszerzésen csak 2018 végén hirdettek eredményt. Ezekhez képest viszonylag kicsi megbízás volt, de azért 4,5 milliárdot egy művészeti galéria és étterem kialakításáért is kaptak a jegybank egyik alapítványától egy jórészt szintén 2018-ban elvégzett munkára.
Ezekből már nem volt nehéz összehozni a 49 milliárdos árbevételt, amit viszont viszonylag kis létszámmal ért el a cég. A társaságnál ugyanis 2018-ban átlagosan csak 124-en dolgoztak, ami azt jelenti, hogy
egy alkalmazottra majdnem 400 millió forint bevétel és közel 30 milliós nyereség jutott.
Ez kiugróan magas, egy munkavállalóra még a nagy autógyártóknál is csak nagyjából feleekkora forgalom jut, a Magyar Postánál vagy a MÁV-nál pedig 6-8 millió az, ami a Magyar Építőnél 400.
Ráadásul ahhoz képest, hogy építőipari cégről van szó, kifejezetten magas a szellemi foglalkoztatottak aránya: a 124 emberből csak 26 volt fizikai munkás. Ez erősen arra utal, hogy a – jelentős részben állami megbízásokból élő cég – a munka dandárját alvállalkozóknak passzolja tovább.
A jelentős mértékű kiszervezést erősíti az is, hogy túl sok olyan gépe sincs a vállalatnak, amit az építkezéseken használnak. A termelőgépeket, berendezéseket és a termelésben közvetlenül részt vevő járműveket alig 180 millió forinton tartották nyilván, de ha még az „üzemi üzleti gépeket” is figyelembe vesszük, akkor is csak negyedmilliárd forintjuk volt olyan berendezésekben, amivel ténylegesen dolgozhattak. Ez a hasonló profilú cégeknél – amelyek valóban a kivitelezéseken dolgoznak – egy nagyságrenddel magasabb összeg szokott lenni. Ráadásul a Magyar Építők túl sok új eszközt a megugró megrendelések ellenére tavaly sem szerzett be: termelőgépekre alig 17 milliót költöttek.
A vállalat többségi tulajdonosa közvetve néhány évvel ezelőttig Mészáros Lőrinc barátja és állandó üzlettársa, Szíjj László volt, a tiszakécskei vállalakozó azonban két éve túladott a társaságon*Egészen pontosan annak anyacégén, a Körös Aszfalt Zrt.-n.. A Magyar Építők ekkor került a WHB Befektetési Kft. és az Épkar Zrt. közös többségi tulajdonába. Előbbi társaság onnan lehet ismerős, hogy ez a vállalat volt, amely a cégiratok alapján nagyjából 3 milliárd forintért megvette Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak közbeszerzéseken hizlalt közvilágítási cégét, az Elios Zrt.-t. Azóta kiderült, hogy az Eliosra bízott, az eredeti tervek szerint uniós forrásból finanszírozott projektek szabálytalanok voltak, így azokra mégsem lehet uniós pénzt költeni, azaz végső soron a teljes költséget a magyar adófizetők állták.
Szintén van kötődése a kormányfő családjához a másik tulajdonosnak is. A budapesti vizes vb-n is hatalmasat kaszáló Épkar Zrt. többségi részvényese Szeivolt István, akinek fiáról, ifjabb Szeivolt Istvánról a Heti Válasz korábban azt írta, hogy feleségével Orbán Ráhel és Tiborcz István esküvőjén is ott voltak.
Vállalat
A NER legpazarlóbb lopása lehet a jegybanki alapítványok botránya
Voltak már hasonló nagyságú korrupciógyanús ügyek, de olyan valószínűleg még nem, ahol ennyire hatékonytalanul forgatták át magánkezekbe a közvagyont.
Rejtélyes közvetítőnek is csurran-cseppen az ezermilliárdos orosz-magyar olajbizniszből
A magyarországi orosz olajimport számottevő része egy olyan közvetítő cégen keresztül érkezett, amely rendre Mol-közeli ügyletekben tűnt fel.
Máltai bankot venne az OTP a helyi sajtó értesülése szerint
Az értesülést az OTP nem kommentálja, de ha tényleg megvenné a HSBC helyi leányát, ez lehetne az első Kelet- és Közép-Európán kívüli leányvállalata.
Fontos
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
Európában a klímavédelem nyírta ki az olcsó kisautókat, Amerikában Trump vámjai fogják
Az áremelkedés miatt jellemzően az olcsóbb és kisebb típusok tűnhetnek el az amerikai autópiacról. Ilyeneket már Európában is egyre nehezebb találni.
Lemarad a gazdaság a népesség növekedése mögött, ha nem csökken Afrika kizsákmányolása
A nehézségekben a rossz kormányzási gyakorlatoknál is nagyobb szerepe lehet az adóelkerülésnek és az egyoldalú kereskedelmi kapcsolatoknak.
