Megalapozottnak találta a világ legtöbbet használt növényvédő szerének rákkeltő hatását egy San Franciscó-i bíróság, és ezért újabb 80 millió dollár megfizetésére kötelezte a világ egyik legnagyobb gyógyszeripari vállalatát, a Bayert. A német cég tavaly vásárolta fel a hírhedt amerikai agrobiznisz vállalatot, a Monsantot. A cég Roundup nevű gyomirtóját régóta támadják, mivel egy glifozát nevű anyagot tartalmaz, aminek a feltételezések szerint rákkeltő hatása lehet.
A Bayer befektetői nem biztos, hogy utólag jó ötletnek látják a Monsanto felvásárlását, hiszen a német vállalat a piaci értékének már több, mint 60 százalékát vesztette el, amióta bejelentették az üzletet. És ezzel még mindig nincs vége a vesszőfutásnak, mivel több hasonló per is folyik az amerikai cég ellen. Az egyik ilyen a Dicamba nevű növényvédő szer, amit a glifozátnak már ellenálló terményekre fejlesztettek ki. A Bloomberg becslése szerint évi egymilliárd dollárt is bukhat a német cég, ha tovább korlátozzák a szer felhasználását.
A Bayer már a második pert bukja ugyanebben az ügyben, az elsőt tavaly nyáron vesztette el. Akkor végül 78 millió dollárt ítélt meg a bíróság a felperesnek, miután a gyógyszeripari vállalat fellebbezett. Mivel a Roundup ellen több, mint 11 ezer keresetet nyújtottak be az Egyesült Államokban, hosszú jogi csatározások elé néz a Bayer. A német vállalat egyébként a mostani ítélet ellen is fellebbez, és továbbra is tagadja, hogy a glifozát tartalmú gyomirtóik rákkeltő hatásúak lennének.
A szer rákkeltő hatásával kapcsolatban nincs megegyezés a tudomány képviselői közt , az Európai Vegyianyag-ügynökség és az EPA szerint az anyag nem rákkeltő, ám az Egészségügyi Világszervezet, a WHO a glifozátot “valószínűleg rákkeltő”-nek minősítette.
A Monsantonak tavalyelőtt megtiltották, hogy az Európai Parlamentban lobbizzon, miután a vállalat nem jelent meg egy uniós meghallgatáson, amin arról az állításról kérdezték volna őket, hogy jogtalanul befolyásoltak kutatásokat a glifozát környezeti és emberi hatásaival kapcsolatban. Az EP, részben ennek hatására 2019 januárjában el is fogadott egy tervezetet, ami szigorítaná a növényvédő szerek elfogadásának és vizsgálatának körülményeit. Az Európai Unióban, bár jogi lépések nem követték a Monsanto terméke körüli bizonytalanságot, már régebb óta szűkül a glifozáttartalmú növényvédő szerek mozgástere. Egy 2017-es állásfoglalás szerint öt éven belül kivezetnék a vitatott anyagot tartalmazó készítményeket és az engedélyeik is ugyanúgy csak 2022-ig szólnak.
Vállalat
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Hosszú út vezetett odáig, míg ismét magyar céghez kerül a Boci csokoládé
Élénk visszhangot váltott ki, amikor a Nestlé húsz éve Csehországba vitte az édesség gyártását, amelynek eredete közel száz évre vezethető vissza.
Fontos
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
