Megalapozottnak találta a világ legtöbbet használt növényvédő szerének rákkeltő hatását egy San Franciscó-i bíróság, és ezért újabb 80 millió dollár megfizetésére kötelezte a világ egyik legnagyobb gyógyszeripari vállalatát, a Bayert. A német cég tavaly vásárolta fel a hírhedt amerikai agrobiznisz vállalatot, a Monsantot. A cég Roundup nevű gyomirtóját régóta támadják, mivel egy glifozát nevű anyagot tartalmaz, aminek a feltételezések szerint rákkeltő hatása lehet.
A Bayer befektetői nem biztos, hogy utólag jó ötletnek látják a Monsanto felvásárlását, hiszen a német vállalat a piaci értékének már több, mint 60 százalékát vesztette el, amióta bejelentették az üzletet. És ezzel még mindig nincs vége a vesszőfutásnak, mivel több hasonló per is folyik az amerikai cég ellen. Az egyik ilyen a Dicamba nevű növényvédő szer, amit a glifozátnak már ellenálló terményekre fejlesztettek ki. A Bloomberg becslése szerint évi egymilliárd dollárt is bukhat a német cég, ha tovább korlátozzák a szer felhasználását.
A Bayer már a második pert bukja ugyanebben az ügyben, az elsőt tavaly nyáron vesztette el. Akkor végül 78 millió dollárt ítélt meg a bíróság a felperesnek, miután a gyógyszeripari vállalat fellebbezett. Mivel a Roundup ellen több, mint 11 ezer keresetet nyújtottak be az Egyesült Államokban, hosszú jogi csatározások elé néz a Bayer. A német vállalat egyébként a mostani ítélet ellen is fellebbez, és továbbra is tagadja, hogy a glifozát tartalmú gyomirtóik rákkeltő hatásúak lennének.
A szer rákkeltő hatásával kapcsolatban nincs megegyezés a tudomány képviselői közt , az Európai Vegyianyag-ügynökség és az EPA szerint az anyag nem rákkeltő, ám az Egészségügyi Világszervezet, a WHO a glifozátot “valószínűleg rákkeltő”-nek minősítette.
A Monsantonak tavalyelőtt megtiltották, hogy az Európai Parlamentban lobbizzon, miután a vállalat nem jelent meg egy uniós meghallgatáson, amin arról az állításról kérdezték volna őket, hogy jogtalanul befolyásoltak kutatásokat a glifozát környezeti és emberi hatásaival kapcsolatban. Az EP, részben ennek hatására 2019 januárjában el is fogadott egy tervezetet, ami szigorítaná a növényvédő szerek elfogadásának és vizsgálatának körülményeit. Az Európai Unióban, bár jogi lépések nem követték a Monsanto terméke körüli bizonytalanságot, már régebb óta szűkül a glifozáttartalmú növényvédő szerek mozgástere. Egy 2017-es állásfoglalás szerint öt éven belül kivezetnék a vitatott anyagot tartalmazó készítményeket és az engedélyeik is ugyanúgy csak 2022-ig szólnak.
Vállalat
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
Magyar olajellátás: „ha Al Caponéval üzletelsz, legyen B-terved”
Nagyobb a füstje, mint a lángja a Lukoil-ügynek: nem valószínű, hogy az orosz olajipari cég ukrajnai szankcionálása komoly gondokat okozna a hazai energiaellátásban.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
