Első játékboltját, a Regio elődjét még 1982-ben nyitotta a feleségével Pécsen. Nem sokan próbáltak szerencsét az „átkosban” vállalkozás indításával, játékkereskedelemmel pedig még annyian sem. A játékbolt ötlete úgy adódott, hogy akkoriban egy szerződéses dohányboltot bérelt, ahol voltak játékok is – így kapcsolatban volt a kereskedőkkel, akik főleg vásárokra időzítve hoztak játékokat Pestről. Megvolt azonban a vásárlói igény a folyamatos ellátásra, így elkezdte feltérképezni, honnan hozzák a termékeket. Nem volt internet, telefon, így fogta magát és személyesen kereste fel a játékkészítő kisiparosokat elsősorban Budapesten. Sokan voltak akkoriban, mivel remek maszekolási lehetőséget nyújtott egy műanyag fröccsöntőnek vagy szerszámkészítő kisiparosnak. Volt, hogy húsz címre is eljutott egy nap, ahol az egyes szerszámokat, gépeket megvizsgálva győződött meg arról, érdemes-e hosszú távon rendelni az adott játékból. De később nyugatra is kijutott a játékvásárokra, ahol látta a trendeket, figyelte, hogyan adnak el, és adaptálta az ott megszerzett tudást.

1990-ben alapította feleségével az azóta az ország legnagyobb játékkereskedésévé nőtt áruházláncot. A máig családi tulajdonban lévővállalatnak köszönhetjük a Gazdálkodj okosan!-t, az ugróbékát és a kutyaperselyt is.

Interjú Gyaraki Józseffel, a Regio Játékkereskedelmi Kft. alapító-ügyvezetőjével.

– Nemrég tért haza a híres nürnbergi játékvásárról, ahol a legnagyobb játékgyártók először mutatják be újdonságaikat. Miken akadt meg a szeme az idén?

– Szerintem nagy jövő előtt áll az egyik fő újdonság: összehozták az építőkockákat a távirányítható robotokkal, amiket a gyerek maga állíthat össze. A robotika így már a hároméves korosztályt is elérte. Kicsit idősebbeknek szólnak azok a felnagyított chipek, amelyekre egy komplett nyomtatott áramkört lehet telepíteni és programozással utasításokat adni a játéknak. Jó iránynak tartom, hogy ilyen korán elkezdenek barátkozni a programozással a gyerekek – hiszen a jelen és főleg a jövő munkakörei nagy részének betöltéséhez elengedhetetlen ez a tudás. Sikert jósolok a Gravitrax nevű labirintusszerű mágneses golyópálya-építő játéknak is, ami a fizikát hozza közelebb a gyerekekhez. A tavalyi unikornis-siker után, az idei új trendi állatok a láma, a lajhár és – meglepetésként – a sün lesznek.

– Januárban már kijöttek a Regio Játék tavalyi eredményei. Minek köszönhető a kétszámjegyű forgalomnövekedés?

– Évek óta bővül az egész magyar játékkereskedelmi piac, évente durván ötmilliárd forinttal, a tavalyi összforgalom meg is haladhatta az 50 milliárd forintot. Ennek mintegy 25 százalékát fedi le a Regio, amivel a legnagyobb szereplő itthon. A felfutásnak több oka van. Az egyik, hogy a béremelkedés egyenesen csapódik le a játékvásárlásban, úgy is mondhatnám, ha többet keresünk, többet eszünk és többet játszunk. A magyar családoknál tapasztalatunk szerint ugyanis az élelmiszer után rögtön a játékvásárlás következik a fontossági sorrendben – megelőzve a szórakozást vagy a ruházkodást is. Ezt alátámasztja, hogy válságok sem érintik meg annyira az eladásokat: a kilencvenes évek elején, a szerb-horvát háború idején például nem csökkent a játékok értékesítése a déli országrészben sem – hiszen le kellett kötni valamivel a gyermekeket, akik nem játszhattak a szabadban.

– Hogyan áll Magyarország árszínvonalban és az egy gyerekre költött játék összegében Nyugat-Európához képest? Más játékokat keresnek itthon, mint külföldön?

– Nincsenek jelentős árkülönbségek az országok között, nagyrészt világpiaci árak vannak a játékoknál. A trendek is elég hasonlóak, egy-egy brandelt termék, termékcsalád (például Jégvarázs, Transformers) egyszerre jelenik meg az összes piacon Amerikától Japánig. Bár pörög a játékpiac, még mindig van hova növekednünk: a magyar gyerekekre itthon egyelőre csak harmadannyit költenek szüleik nyugat-európai társaikhoz képest.

– Még mindig a nyomott munkaerőköltséggel dolgozó Kína a fő játékgyártó nagyhatalom – jelenthet esetleg konkurenciát a távol-keleti gyártásnak a 3D nyomtatás terjedése hosszabb távon?

– Valóban, a nálunk árult játékok 80 százaléka származik így vagy úgy Ázsiából, főleg Kínából. A 3D-s nyomtatás azonban már kopogtat az ajtón: a játékok bemutatókra, vásárokra szánt mintadarabjait már most főleg ilyen technológiával állítják elő, hiszen sokkal olcsóbb, gyorsabb, mint a kézimunka-igényes modellkészítés. Azonban tömegtermelésre nem alkalmas, mert egy-egy játék többféle anyagból áll össze, így az egy anyagból dolgozó 3D-s gép nem fogja tudni legyártani, több iparág közreműködése, néha pedig laboratóriumi körülmények kellenek hozzá. Nem kell attól tartaniuk tehát a játékgyártóknak, hogy ezentúl csak a programokat veszik meg az emberek és otthon egyszerűen kinyomtatják a kívánt játékot. Azt viszont el tudom képzelni, hogy Ázsia helyett Európába kerüljön egyes, nem gazdaságosan szállítható, nagyobb térfogatú, egyszerűbb játékok gyártása. A kis szériákat már most megéri elkészíteni ezzel a technológiával.

– Mekkora részét adja a forgalomnak a webáruház?

– Mintegy 5 százalékát, ezzel a legerősebb áruháznak számít, emellett 34 üzletünk van országszerte.

– Ez egy kicsit alacsonynak tűnik ahhoz képest, hogy mindenhol tör előre a fotelból vásárlás.

– Valóban, de egy játékvásárlási élményt nem lehet virtuálisan megkapni – meg kell fogni, meg kell vizsgálni az adott játékot. Ha valakinek nincs konkrét elképzelése, hogy mit keres, egyszerűbb személyesen felmérni az árukészletet. A webáruház tehát inkább kiegészíti a bolti eladásokat. Az „élménymentes” internetes vásárlás tipikus példája az elvált apukák esete is, akikhez kéthetente odamegy a gyerek és előtte gyorsan beszerez egy-egy játékot.

– Nem voltak hosszú sorok a kasszánál, amikor bejöttem, csendesebb időszaknak tűnik a mostani. Mennyire szezonális a játékpiac?

– Természetesen a karácsony és az azt megelőző időszak jelenti a csúcsot, forgalmunk durván felét ekkor bonyolítjuk. De próbáljuk kiegyenlíteni a hullámzást, egész évben szinte hónapra leosztva koncentrálunk az aktuális, szezonális játékokra. Februárban a farsangi jelmezek mennek, arcfestékek, szuperhősök, majd a jó idővel a kinti, homokozós játékok, később a ballagási ajándékok, nyáron a gyerekeknek szánt strandcikkek kerülnek előtérbe. És így tovább: iskolakezdés, Halloween és a Black Friday. Ez utóbbi egy akcióvadász harctérnek is nevezhető, ilyenkor valóban „háborúba mennek” egy-egy jó ajánlat kedvéért, felkészülten, egyszerre személyesen sorban állva és online is vásárolva.

– Több mint 450 munkavállalójuk van jelenleg – a munkaerőhiány által egyik legjobban sújtott kereskedelmi szektorban működő cégként milyen válaszuk van erre a kihívásra?

– Főleg Budapesten érezzük a hatását, itt a diszkontláncok jelentik a fő konkurenciát. Mivel magasabb béreket ajánlanak, a pár éve nyitott szomszédos áruház is elcsábított embereket tőlünk. Mi abban tudunk versenyezni velük, hogy inspiráló munkakörnyezetet, képzést és kihívásokat biztosítunk, a szektoron belül korrekt színvonalú béren felül pedig teljesítményalapú jutalmazási rendszerünk van. Egyébként jelentős gátja a terjeszkedésünknek, hogy nehéz jó munkaerőt találni, pedig tőke és vásárlói igény is volna a bővülésre.

– A Regiónál alkalmazzák a túlóratörvényt?

– Ha erre sor kerülne, másnap bezárhatnánk. Szerintem egyébként a rabszolgatörvény kifejezés felháborító erre a jogszabályra. Mindannyian tudjuk a történelemből, kik voltak a rabszolgák, milyen törvények vonatkoztak rájuk. Nálunk, a Regiónál, ha egy dolgozó nem kapná meg hó végén a neki járó bért az esetleges pótlékokkal, másnap felmondana és elmenne máshova. A kereskedelemben a legfőbb érték az ember, nélküle az árukészlet és az üzlethelyiség csak viszi a pénzt. Amiből hiányzik az ember, bukásra van ítélve. Mi nem a raklapról árusításban, hanem abban az üzleti kereskedelmi szegmensben vagyunk érdekeltek, amelynél fontos a szakértő eladói segítség, a kiszolgálás minősége és a rendkívül széles választék.

– Tavaly csaknem az egész országot meg tudták volna ajándékozni, mintegy 7 millió játékot adtak el – hogyan biztosítják ehhez a logisztikai hátteret?

– Csak két éve vásároltuk meg a 10 ezer négyzetméteres törökbálinti raktárat, amely a webáruházat és a nagykereskedőket is kiszolgálja, de már most is látni, hogy pár éven belül szükségünk lesz egy automata magasraktárra. Karácsonykor például egy nap akár háromszor kell pótolni az árukat, amihez közeli logisztika kell – és a Pest megyei áruházak teszik ki az összforgalom mintegy felét. Itt kétmillió darab árucikket tárolunk, így bátran kijelenthető, hogy a mi törökbálinti raktárunkban található az országban a legtöbb játék egy helyen.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat Gazdálkodj okosan! Gyaraki József játékpiac Regio Játék túlóratörvény Olvasson tovább a kategóriában