Csányi Sándor üzlettársa révén kerül közelebb a legnagyobb szlovén ingatlanprojekthez
Az elmúlt két évben látványosan terjeszkedett az OTP Bank a környező országokban. Bankot vett Horvátországban, Szerbiában, Bulgáriában, Albániában, legújabban pedig Moldovában is. Helyi lapértesülések szerint a következő célpont pedig Szlovénia lehet, ahol az állami tulajdonú Abankát szerezné meg a magyar bankcsoport.
Helyi újságok az elmúlt időszakban többször cikkeztek arról, hogy a szlovén bank esetleges megvásárlása mellett az OTP Bank komoly szerepet vállalhat az ország legnagyobb ingatlanberuházásában. A vg.hu január elején írt cikket arról, hogy az OTP megvásárolni készül a ljubljanai Emonika nevű projekt fejlesztő cégeit a jelenlegi tulajdonos Gránit Pólustól.
Az Emonika egy nagyszabású, mintegy 300 millió eurósra (95 milliárd forintosra) becsült, 55 ezer négyzetméteren megvalósuló ingatlanprojekt, amely egy vasúti és egy buszpályaudvart is magába foglalna. Az eredeti tervek szerint épülne egy hétemeletes hotel, egy 60 méteres magasépület 130 luxuslakással, irodaépület mindkét állomásnál, egy szórakoztató- és egy bevásárlóközpont, egy park és egy 2500 férőhelyes parkoló. A projektről közel húsz éve döntöttek, de lényegében azóta áll, részben a 2008-as válság miatt csúszott a megépítése.
Az egykor Demján Sándor érdekeltségébe tartozó TriGranit volt a projekt eredeti befektetője. Az Emonika projektcégei időközben a Gránit Pólushoz kerültek, amelyet a TriGranit cégcsoport korábbi tulajdonosai és vezetői alapították, és Csányi Sándor OTP-vezető is kisebbségi tulajdonos benne. A szlovén beruházás nagyon hasonló a TriGranit poznani multifunkcionális városfejlesztéséhez, amelyet három év alatt sikerült felhúzniuk.
Videó a tervekről.
A parlagon heverő projekt tavaly kapott lendületet, miután a Gránit Pólus rendezte vitáit a szlovén vasúti társasággal, és egyedüli tulajdonosává vált azokban a projektcégekben, amelyek iránt most az OTP érdeklődik. A Siol.net nevű szlovén újság január elején írta meg, hogy az OTP Bank képviselői több, a projekttel kapcsolatos tárgyaláson is részt vettek az elmúlt hónapokban, ezt a szlovén vasúttársaság meg is erősítette.
Egy másik szlovén lap, a Vecer néhány napja közölt egy portrét Csányi Sándorról. Ebből már az is kiderül, hogy a projektcégek új tulajdonosa a Ljubljanában bejegyzett Mendota Invest, amelynek tulajdonosa a magyar HO-ME 2000 Vagyonkezelő Kft. Ez a cég Nagy György tulajdonába tartozik, aki szoros üzleti kapcsolatban áll Csányival, a szlovén újság a bankvezér bizalmasának nevezi. A Vecer több forrásra hivatkozva azt írta, hogy Nagy olyan üzleteknél szokott feltűnni, ahol Csányi nem szeretné exponálni magát. (A sajtóban mindig is a Csányi-agrárportfólió részének tekintett mohácsi vágóhíd például az elkészülte után került Nagytól Csányihoz.)
Bár a szlovén médiában Csányit többnyire Orbán Viktor közeli barátjának állítják be, a Vecer budapesti forrásaira hivatkozva azt írja, hogy a viszonyukat nem a barátság jellemzi. Az újságnak egy név nélkül beszélő forrás azt mondta, hogy Csányi hatalma zavarja Orbánt, de a bankvezér túl erős ahhoz, hogy megszabaduljon tőle. Mivel a kormány nem tudja visszahívni a bank éléről, ezért építik fel a Takarékbankot, hogy riválist kapjon az OTP. Orbán és Csányi viszonyrendszeréről keveset lehet tudni, eddig 2013-ban került a felszínre a legtöbb kettejük kapcsolatáról. Cikkünkkel megkerestük az OTP-t, de nem kívánták kommentálni.
Az elmúlt években Szlovéniának különösen fontos szerepe volt a magyar külpolitikában. Habony Árpád és a Duna Aszfalt korábbi társtulajdonosa is pénzelte az Orbán egyik fő külföldi szövetségese, Janez Jansa volt szlovén kormányfő által vezetett SDS pártmédiáját. Az Azonnalin éppen hétfőn jelent meg egy cikk arról, hogy a Fidesz kampánymódszereinek exportálása Jansa súlyos népszerűségvesztéséhez vezetett.
Vállalat
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz
Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.
Betonba és NER-be öntöttük az uniós pénzek jelentős részét
Ami papíron a hazai vállalatoknak szánt gazdaságfejlesztési támogatás, abból a gyakorlatban sokszor Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László épített utat.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
