Hírlevél feliratkozás
Avatar
2019. január 23. 12:13 Közélet, Vállalat

Hatalmas bankot rakhat össze a kormány Mészáros Lőrincékkel

A cikk eredetileg az Mfor.hu-n jelent meg.

Továbbra is napirenden van az MKB Bankból, a Budapest Bankból (BB) és a Takarékbankból létrehozandó szuperbank ötlete, amely részvénycserékkel valósulhatna meg – értesült az mfor.hu.

Úgy tűnik, a kormány rászánta magát arra, hogy teljesítse az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) szemben még meglévő adósságát, és az idén végre privatizálja a Budapest Bankot. Az EBRD, az Erste Bank Hungary Zrt. és a kormány által 2015 februárjában aláírt megállapodás írta elő, hogy a magyar államnak három évvel később már nem lehet többségi tulajdona egyetlen hazai kereskedelmi bankban sem. Konkrét nevek nem szerepeltek a dokumentumban, ám akkoriban az MKB és a BB volt az állam többségi tulajdonában.

Az MKB-val kapcsolatban az EBRD elvárása már teljesült: e hitelintézet részvényei 2016 júniusában teljes egészében magánbefektetőkhöz kerültek, melyet követően a pakettek többször is gazdát cseréltek. Legutóbb december 21-én, amikor a Mészáros Lőrinccel üzleti kapcsolatban álló tiszakécskei vállalkozó, Szíjj László vette meg a Matolcsy György unokatestvére, Szemerey Tamás által tulajdonolt BanKonzult Gazdasági és Pénzügyi Tanácsadó Kft. közel 33 százalékos részesedését.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMészáros Lőrinc köre Matolcsyék nélkül fogja a tőzsdére vinni az MKB-tSzemerey Tamás MKB-tulajdonrészének feladására kényszerült. Így legalább négyötöd részben a Mészáros-kör érdekeltségébe kerül a bank.

Szíjj mellett Mészáros és felesége két magántőkealapon (Metis és Metis 2) keresztül jelenleg 48,6 százalékban MKB-tulajdonos. Azzal pedig, hogy az MKB múlt csütörtöki közgyűlése felkérte a bank igazgatóságát, tegye meg a tőzsdei bevezetéshez szükséges intézkedéseket, az EBRD felé 2019 végéig tett másik vállalását is letudhatja a kormány.

Szankció nincs, csak nyomásgyakorlás

A BB esetében azonban még az első feltételt sem sikerült kipipálni. Annak teljesítésével az Orbán-kabinet immár közel egyéves késésben van, miután az általa vállalt hároméves határidő 2018. február elején lejárt. A csúszásnak nincs szankciója, maximum annyit tehetünk, hogy a színfalak mögött győzködjük a kormányt, váltsa be az ígéretét – érzékeltették az mfor.hu érdeklődésére az EBRD-nél. Tulajdonképpen ezt a megközelítést erősíti az mfor.hu-nak adott hivatalos vélemény, amit Axel Reiserer, az EBRD sajtófőnöke tolmácsolt:

„az EBRD tudomásul veszi, hogy a kormány a BB privatizációját a megfelelő időben szeretné lebonyolítani. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a magánosítási eljárás nyílt és átlátható legyen”.

Ez utóbbi záloga lehetne a BB-részvények értékesítésére kiírt nyilvános pályázat, amelyre a bankhoz közel állóktól származó értesülések szerint készül is a kormány. Persze az egyik legfontosabb kérdés az eladási ár. Az állam nevében eljáró Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. 2015 februárjában 700 millió dollárt (akkori árfolyamon mintegy 200 milliárd forintot) fizetett ki a BB-ért, jobban mondva vásárolta azt vissza az 1995-ös privatizáció során tulajdonossá vált amerikai GE-től.

Általános piaci vélekedés szerint a vételár nagyjából a duplája volt annak, amennyit a BB akkor ért.

Ez a túlárazottság volt a nem hivatalos indoka annak, hogy a kormány miért nem vágott bele korábban a bank – EBRD felé bevállalt – értékesítésébe. Mondván, nincs olyan befektető, amely akár 500 millió dollárt is megadott volna a BB-ért. Márpedig a vételárnál jelentős súllyal figyelembe vett saját tőke a BB esetében 2017 végén még a 140 milliárdot sem érte el. S ha még ez meg is fejelődne a nagybefektetőknek ekkora méretű tranzakciók során szokásosan felszámított 10-20 százalékos felárral, a kormány akkor is támadási felületet adhatna, miért adja el jóval olcsóbban a BB-t, mint amennyiért azt megvásárolta.

Kivárásra játszanak

Jó gazdaként a Budapest Bankot jó feltételek mentén kívánjuk értékesíteni – jelentette ki Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter a Magyar Időknek tavaly év végén adott interjúban. Hozzátéve: a pénzintézet eredményesen működik, az évek alatt több részpiacon jelentősen tudta növelni részesedését. Mindezek csak megerősíteni látszanak azt, hogy a kormány azért várt eddig az értékesítéssel, mert abban bízik, hogy sikerül a vételárat közelítő összegért megválnia a BB-től. Márpedig van olyan vélemény a piacon, miszerint ma már a befektetők akár a 700 millió dollárt is megadnák.

Bártfai-Mager Andrea ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy egy olyan értékesítés, mint a BB-é, legalább fél évet vesz igénybe. Ám abból a kijelentéséből, miszerint a BB privatizálására akkor kerülhet sor, amikor annak itt lesz az ideje, azt lehet kihámozni, hogy az „első kapavágás” még nem történt meg.

Tavaly hárman is jelezték érdeklődésüket a Budapest Bank megvétele iránt: az MKB, az Erste Bank, valamint a K&H. Mindegyiküknek jól jönne a kis- és középvállalkozások, továbbá a mezőgazdaság finanszírozásában erős BB megszerzése, ráadásul tulajdonosaik képesek lennének előteremteni akár a 700 millió dolláros vételárat is. Csakhogy a tranzakció(ka)t úgy kell lebonyolítani, hogy ne sérüljön az MKB megvásárlásával 2016 közepén teljesült kormányfői elvárás, miszerint a bankrendszeren belüli magyar nemzeti tulajdon aránya 50 százalék felett legyen. Márpedig ez arra utal, hogy külföldi befektetők aligha rúghatnak labdába.

Csak 2020-ban?

Mindenesetre, ha valóban igazak az értesülések, és első körben pályázatot írnának ki a BB-re, akkor meglehet, azon csak a többségi tulajdonát ajánlaná fel az állam.

Azzal a feltétellel, hogy az új tulajdonos beleegyezik abba, hogy a BB egyesüljön az MKB-val és a Takarékbankkal.

Az így létrejövő úgynevezett szuperbank gondolata nem új keletű, azt jó egy éve a 24.hu dobta be a köztudatba. Ez az elképzelés most is aktuális, amelynek technikai megoldása részvénycsere lehetne – értesült az mfor.hu mértékadó kormányzati körökből.

A szuperbank létrehozásának az ideje azonban kérdéses, már csak azért is, mert egy ilyen mértékű összeolvadás minden bizonnyal hosszabb időt vesz igénybe. Abból azonban, hogy az új, immár univerzális – a mostani Takarékbankból, a Takarék Kereskedelmi Bankból és a 12 regionális takarékszövetkezetből létrehozott – Takarékbank 2020. január 1-jére állna össze, arra lehet következtetni, hogy a jövő év előtt legfeljebb csak a megafúzió előkészületeire kerülhet sor.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA bedőlés határára került Matolcsy György unokatestvérének bankjaSzemerey Tamás bankja nem feltétlenül piaci alapon hitelezett, ennek most súlyos következményei lettek.

Közélet Vállalat Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Avatar
2019. április 18. 11:49 Közélet

Programcunamit szabadított a kormány az országra, csak azt nem látni, hogy mi a cél

A rövid távon élénkítő pénzköltésre rábólint a kormány, de a hosszú távú gondokat nem akarja kezelni.

Avatar
2019. április 17. 17:03 Közélet, Vállalat

A multik és a járadékszedők árnyékában élnek a magyar vállalkozások, de van remény

Egy kisebb válság közeledik, ami az államtól függő cégek és a multik meggyengítésével még jót is tehet a saját teljesítményükre alapozó magyar vállalkozásoknak.

Tóth István János
2019. április 16. 17:39 Közélet

Két példa a történelemből, ami megmutatja, miért nincs tudomány szabadság nélkül

Évszázados károkat okozhat Magyarországnak a pusztítás, amit a kormány most a kutatóhálózatoknál véghezvisz.

Fontos

Kasnyik Márton
2019. április 19. 17:09 Világ

Trump szeretett volna bűncselekményeket elkövetni, de nem sikerült neki

Nagyon súlyos, amit Trumppal és az oroszokkal szemben megállapít a két éve várt Mueller-jelentés. Az elnök mégsem bukik bele.

Jandó Zoltán
2019. április 16. 07:02 Közélet, Vállalat

Andy Vajna már 2016-ban eladta a TV2-t egy 60 éves cinkotai nőnek

Egy 20 milliárdos előleg miatt teljesen másképp néztek ki a kereskedelmi tévé tulajdonosi viszonyai az utóbbi években, mint ahogy eddig tudtuk. A TV2 legutóbbi eladásának igazi története.

Váczi István
2019. április 15. 06:52 Közélet

Nem épül a legnagyobb hazai uniós fejlesztés, pedig egy éve letették az alapkövét

Pénz nincs, kapacitás nincs, vagy a választások miatt kell inkább másra fordítani az erőforrásokat, és ezért sorolták hátra a Miskolcot a szlovák határral összekötő M30-at?