Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2018. augusztus 2. 17:53 Pénz, Vállalat

Az OTP akkor ment nagyot külföldön, amikor a helyi OTP-t vette meg

Beteszi a lábát Albániába a legnagyobb magyar bank, miután két pénzintézetet is vásárol a Societe Generale francia bankcsoporttól. Az üzlet részleteiről ugyan még csak találgatni tudnunk, de nem kizárt, hogy nem az egzotikus albán piacra való betörés volt a fő cél, hanem a bolgár OTP erősítése, de a SocGen csak az albán bankkal közös csomagban volt hajlandó eladni a bolgár Expressbankot.

Így viszont mindkét bank az OTP-é lett, és ez azt is jelenti, hogy Magyarország mellett Bulgáriában is piacvezető lesz az OTP (legalábbis pont akkora, 20 százalék körüli lesz mérlegfőösszeg alapján, mint az Unicredit helyi bankja).

De megéri az OTP-nek a terjeszkedés a szomszédos országokban és keletebbre? Ez azért is fontos kérdés, mert ez már az ötödik és a hatodik külföldi bank, amit az OTP megvásárolt külföldön 2014 óta, és a menedzsment közölte, hogy még további pénzintézeteket szeretne venni. Volt az utóbbi években horvát, román és szerb bankvásárlás is, ezek közül kiemelkedett a Splitska Banka megvétele tavalyelőtt. Korábban hét éven át (2007-2014) nem vettek semmit külföldön. Azelőtt viszont olyan lelkesen bevásároltak, hogy az alkalmazottakat, bankfiókokat vagy akár ATM-eket nézve többségében már rég nem magyar bank az OTP.

 

A pénzügyi súly és az eredményesség szempontjából viszont már teljesen más a helyzet: itt egyértelmű magyar fölény van, továbbra is Magyarország hajtja előre az OTP-t. A mérlegfőösszeg több mint fele a magyar anyabanké, a csoport profitja pedig túlnyomórészt a magyar részlegből jön. Feltűnő, hogy a szerb bank négy teljes éven át veszteséges volt, a magyar viszont végig hozta az évi 90-180 milliárd forintos nyereséget.

 

Az alábbi ábrából – ami az utóbbi tíz év összes adózás előtti OTP-profitját (1900 milliárd forint) bontja le országonként – még egyértelműbben látszik ez: az összes nyereség 78 százalékát hozta a magyar OTP.

A magyaron kívül csak a bolgár bank teljesített folyamatosan jól, az orosznál jó és gyengébb időszakok váltogatták egymást. A szerb és az ukrán részleg együttesen közel százmilliárd forintos veszteséget okozott, de a román, a szlovák és a montenegrói részleg is csak vitte a pénzt.

 

Az OTP-nek eddig akkor ment jól külföldön, amikor a helyi „OTP”-t vette meg – magyarázza a leánybankok erősen eltérő teljesítményét Gyurcsik Attila, az Accord Alapkezelő befektetési igazgatója. A bolgár DSK ugyanis a helyi országos takarékpénztár volt, amit 2003-ban vettek meg 311 millió euróért. Ezt a bankot – a magyarországihoz hasonlóan – erős piaci pozícióból tudták fejleszteni, és végső soron jól jövedelmező befektetés lett.

Később ugyan, de jóval többet fizetett az OTP az ukrán és az orosz bankokért, de ezek már egyáltalán nem bizonyultak olyan jó ötletnek. Az ukrajnai fiaskót nehezen lehetett előre látni, hiszen alig két évvel a vásárlás után jött a 2008-as válság, arra pár évvel pedig az ukrán gazdaság újabb megrendülése 2013 végétől, így végső soron a bank nagy részét le kellett írni. Oroszországban pedig teljesen más úton járt az OTP, ott főleg magas kamatú személyi kölcsönökben utazott a helyi részleg. Ezzel pár évig (2010-2012) jól keresett a helyi OTP, utána viszont a nagyobb orosz versenytársak is beléptek a piacra, a gazdasági helyzet is rosszabbra fordult, így már nem keresett olyan jól.

A környező országokban vásárolt kisebb pénzintézeteknél viszont már egyértelműen látszik, hogy ha egy bank nem elég nagy, akkor nagyon nehéz méretgazdaságossági előnyöket elérni. A szlovák, a román és különösen a szerb OTP emiatt csak szenvedett az utóbbi évtizedben. Ebből a jelek szerint azt a következtetést vonta le a menedzsment, hogy érdemes lehet további bankvásárlásokkal erősíteni a helyi jelenlétet, hogy idővel el tudják érni a megfelelő méretet.

Ez egyelőre különösen a horvát bankon látszik, ahol az erősítések hatására tavaly már szemmel látható nyereséget értek el. Ennek viszont ára volt, hiszen a Splitska Banká-ért 130 milliárd forintot fizetett az OTP. A mostani bankvásárlásért – a bolgár és az albán pénzintézet saját tőkéjéből kiindulva – ennél is többet, 150-200 milliárd forintot fizethettek, ami a bolgár bank piaci méretének növekedésén és pozíciójának erősödésén keresztül jöhet vissza.

Pénz Vállalat bank OTP régió Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Kasnyik Márton
2019. május 19. 07:23 Pénz

Az ember, aki felvásárolta az összes hagymát, és ezzel vagyonokat keresett

A piaci manipuláció legmagasabb foka, amikor bekerítik a piacot. Az ötvenes években ez valakinek sikerült.

Avatar
2019. május 17. 10:16 Pénz

Kedvezőbbre gyúrhatják a lakáshitel-elengedés feltételeit

Több ezer szülő követeli, hogy ők is nagyobb összeget kaphassanak a jelzáloghiteleik csökkentéséhez.

Kasnyik Márton
2019. május 16. 17:08 Pénz

Nem biztos, hogy megvan a Virpay ügyfeleinek pénze az MNB szerint

Az NGM is támogatta 80 millióval az ország első Bitcoin-automatáját is üzemeltető céget.

Fontos

Hajdu Miklós
2019. május 24. 06:40 Adat, Közélet

A győztesekhez tartozni jó, akkor is, ha politikai táborokról van szó

Az MSZP-sek jóval boldogabbak voltak a fideszeseknél, amíg az ő pártjuk volt kormányon. 2010 óta viszont a szocialisták bizonyulnak a szomorúbb csoportnak az egyre derűsebb Fidesz-szimpatizánsokkal szemben.

Jandó Zoltán
2019. május 23. 14:42 Vállalat

Huszonhat munkással kaszált 3,6 milliárdot az állami megbízásokkal kitömött építőcég

Árbevételét megduplázta, nyereségét pedig megháromszorozta tavaly a 190 milliárdból épülő Puskás Stadion kivitelezésén is dolgozó Magyar Építő Zrt.

Váczi István
2019. május 23. 13:13 Vállalat

Vajna örökösei megütötték a főnyereményt: 12 milliárdos osztalék

Magyarország legnagyobb kaszinós cége, az öt fővárosi játékhelyet és a vegas.hu online kaszinót üzemeltető LVC Diamond 12,2 milliárd forint osztalékot fizetett.