Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2018. augusztus 2. 17:53 Pénz, Vállalat

Az OTP akkor ment nagyot külföldön, amikor a helyi OTP-t vette meg

Beteszi a lábát Albániába a legnagyobb magyar bank, miután két pénzintézetet is vásárol a Societe Generale francia bankcsoporttól. Az üzlet részleteiről ugyan még csak találgatni tudnunk, de nem kizárt, hogy nem az egzotikus albán piacra való betörés volt a fő cél, hanem a bolgár OTP erősítése, de a SocGen csak az albán bankkal közös csomagban volt hajlandó eladni a bolgár Expressbankot.

Így viszont mindkét bank az OTP-é lett, és ez azt is jelenti, hogy Magyarország mellett Bulgáriában is piacvezető lesz az OTP (legalábbis pont akkora, 20 százalék körüli lesz mérlegfőösszeg alapján, mint az Unicredit helyi bankja).

De megéri az OTP-nek a terjeszkedés a szomszédos országokban és keletebbre? Ez azért is fontos kérdés, mert ez már az ötödik és a hatodik külföldi bank, amit az OTP megvásárolt külföldön 2014 óta, és a menedzsment közölte, hogy még további pénzintézeteket szeretne venni. Volt az utóbbi években horvát, román és szerb bankvásárlás is, ezek közül kiemelkedett a Splitska Banka megvétele tavalyelőtt. Korábban hét éven át (2007-2014) nem vettek semmit külföldön. Azelőtt viszont olyan lelkesen bevásároltak, hogy az alkalmazottakat, bankfiókokat vagy akár ATM-eket nézve többségében már rég nem magyar bank az OTP.

 

A pénzügyi súly és az eredményesség szempontjából viszont már teljesen más a helyzet: itt egyértelmű magyar fölény van, továbbra is Magyarország hajtja előre az OTP-t. A mérlegfőösszeg több mint fele a magyar anyabanké, a csoport profitja pedig túlnyomórészt a magyar részlegből jön. Feltűnő, hogy a szerb bank négy teljes éven át veszteséges volt, a magyar viszont végig hozta az évi 90-180 milliárd forintos nyereséget.

 

Az alábbi ábrából – ami az utóbbi tíz év összes adózás előtti OTP-profitját (1900 milliárd forint) bontja le országonként – még egyértelműbben látszik ez: az összes nyereség 78 százalékát hozta a magyar OTP.

A magyaron kívül csak a bolgár bank teljesített folyamatosan jól, az orosznál jó és gyengébb időszakok váltogatták egymást. A szerb és az ukrán részleg együttesen közel százmilliárd forintos veszteséget okozott, de a román, a szlovák és a montenegrói részleg is csak vitte a pénzt.

 

Az OTP-nek eddig akkor ment jól külföldön, amikor a helyi „OTP”-t vette meg – magyarázza a leánybankok erősen eltérő teljesítményét Gyurcsik Attila, az Accord Alapkezelő befektetési igazgatója. A bolgár DSK ugyanis a helyi országos takarékpénztár volt, amit 2003-ban vettek meg 311 millió euróért. Ezt a bankot – a magyarországihoz hasonlóan – erős piaci pozícióból tudták fejleszteni, és végső soron jól jövedelmező befektetés lett.

Később ugyan, de jóval többet fizetett az OTP az ukrán és az orosz bankokért, de ezek már egyáltalán nem bizonyultak olyan jó ötletnek. Az ukrajnai fiaskót nehezen lehetett előre látni, hiszen alig két évvel a vásárlás után jött a 2008-as válság, arra pár évvel pedig az ukrán gazdaság újabb megrendülése 2013 végétől, így végső soron a bank nagy részét le kellett írni. Oroszországban pedig teljesen más úton járt az OTP, ott főleg magas kamatú személyi kölcsönökben utazott a helyi részleg. Ezzel pár évig (2010-2012) jól keresett a helyi OTP, utána viszont a nagyobb orosz versenytársak is beléptek a piacra, a gazdasági helyzet is rosszabbra fordult, így már nem keresett olyan jól.

A környező országokban vásárolt kisebb pénzintézeteknél viszont már egyértelműen látszik, hogy ha egy bank nem elég nagy, akkor nagyon nehéz méretgazdaságossági előnyöket elérni. A szlovák, a román és különösen a szerb OTP emiatt csak szenvedett az utóbbi évtizedben. Ebből a jelek szerint azt a következtetést vonta le a menedzsment, hogy érdemes lehet további bankvásárlásokkal erősíteni a helyi jelenlétet, hogy idővel el tudják érni a megfelelő méretet.

Ez egyelőre különösen a horvát bankon látszik, ahol az erősítések hatására tavaly már szemmel látható nyereséget értek el. Ennek viszont ára volt, hiszen a Splitska Banká-ért 130 milliárd forintot fizetett az OTP. A mostani bankvásárlásért – a bolgár és az albán pénzintézet saját tőkéjéből kiindulva – ennél is többet, 150-200 milliárd forintot fizethettek, ami a bolgár bank piaci méretének növekedésén és pozíciójának erősödésén keresztül jöhet vissza.

Pénz Vállalat bank OTP régió Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Jandó Zoltán
2019. február 20. 12:18 Közélet, Pénz

Egy szerződés, aminek minden oldala 700 millió adóforintba kerül

Alig több mint két év alatt 56 milliárd forint ment el a kék plakátokkal és mostanában Soros György arcképével fémjelzett kampányokra.

Jandó Zoltán
2019. február 19. 15:13 Élet, Pénz

Kiszámoltuk, mennyit nyerhetsz a kaparós sorsjegyekkel

Hosszú távon még a legjobban fizető sorsjegyeknél is elveszítjük a vásárlásra költött pénzünk közel harmadát. A drágább szelvényekkel nagyobb eséllyel nyerhetünk.

Váczi István
2019. február 19. 10:06 Pénz

Talán mégsem veszett el 40 milliárd forintnyi bitcoin

A Quadriga kriptodeviza-tőzsde nemrég elhunyt alapítója évekkel ezelőtt egy podcastban beszélt arról, hogyan őrzi az ügyfelek állományához tartozó jelszót.

Fontos

Bucsky Péter
2019. február 19. 07:00 Pénz

Évi 50 milliárdot hagyunk az államnál egy ki nem használt adókedvezmény miatt

Százezrek nem élnek az szja-kedvezménnyel, pedig egy orvosi papírral évi 90 ezer forintot spórolhatnának. Aki eddig nem tette meg, öt évre visszamenőleg is kérheti.

Jandó Zoltán
2019. február 18. 06:53 Közélet

Káoszba süllyedt a kormány terve, hogy jobban szervezzék a nagy sportrendezvényeket

Nagyon úgy tűnik, hogy hiába volt rá törekvés, mégsem lesz egységes szervezési kerete és felelőse a magyarországi rendezésű nagy sporteseményeknek. Pedig lett volna logika benne.

Torontáli Zoltán
2019. február 17. 07:17 Élet

Mégis mit eszünk ennyire a Túró Rudin?

Szó szerint ízekre szedtük a kakaós masszával bevont túrórudat. Most kiderül, hogy miért van benne kukoricakeményítő, hidrogénezett olaj, vagy olyan vegyületek, mint a kálcium-laktát vagy a kálium-szorbát.