Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2018. augusztus 2. 17:53 Pénz, Vállalat

Az OTP akkor ment nagyot külföldön, amikor a helyi OTP-t vette meg

Beteszi a lábát Albániába a legnagyobb magyar bank, miután két pénzintézetet is vásárol a Societe Generale francia bankcsoporttól. Az üzlet részleteiről ugyan még csak találgatni tudnunk, de nem kizárt, hogy nem az egzotikus albán piacra való betörés volt a fő cél, hanem a bolgár OTP erősítése, de a SocGen csak az albán bankkal közös csomagban volt hajlandó eladni a bolgár Expressbankot.

Így viszont mindkét bank az OTP-é lett, és ez azt is jelenti, hogy Magyarország mellett Bulgáriában is piacvezető lesz az OTP (legalábbis pont akkora, 20 százalék körüli lesz mérlegfőösszeg alapján, mint az Unicredit helyi bankja).

De megéri az OTP-nek a terjeszkedés a szomszédos országokban és keletebbre? Ez azért is fontos kérdés, mert ez már az ötödik és a hatodik külföldi bank, amit az OTP megvásárolt külföldön 2014 óta, és a menedzsment közölte, hogy még további pénzintézeteket szeretne venni. Volt az utóbbi években horvát, román és szerb bankvásárlás is, ezek közül kiemelkedett a Splitska Banka megvétele tavalyelőtt. Korábban hét éven át (2007-2014) nem vettek semmit külföldön. Azelőtt viszont olyan lelkesen bevásároltak, hogy az alkalmazottakat, bankfiókokat vagy akár ATM-eket nézve többségében már rég nem magyar bank az OTP.

 

A pénzügyi súly és az eredményesség szempontjából viszont már teljesen más a helyzet: itt egyértelmű magyar fölény van, továbbra is Magyarország hajtja előre az OTP-t. A mérlegfőösszeg több mint fele a magyar anyabanké, a csoport profitja pedig túlnyomórészt a magyar részlegből jön. Feltűnő, hogy a szerb bank négy teljes éven át veszteséges volt, a magyar viszont végig hozta az évi 90-180 milliárd forintos nyereséget.

 

Az alábbi ábrából – ami az utóbbi tíz év összes adózás előtti OTP-profitját (1900 milliárd forint) bontja le országonként – még egyértelműbben látszik ez: az összes nyereség 78 százalékát hozta a magyar OTP.

A magyaron kívül csak a bolgár bank teljesített folyamatosan jól, az orosznál jó és gyengébb időszakok váltogatták egymást. A szerb és az ukrán részleg együttesen közel százmilliárd forintos veszteséget okozott, de a román, a szlovák és a montenegrói részleg is csak vitte a pénzt.

 

Az OTP-nek eddig akkor ment jól külföldön, amikor a helyi „OTP”-t vette meg – magyarázza a leánybankok erősen eltérő teljesítményét Gyurcsik Attila, az Accord Alapkezelő befektetési igazgatója. A bolgár DSK ugyanis a helyi országos takarékpénztár volt, amit 2003-ban vettek meg 311 millió euróért. Ezt a bankot – a magyarországihoz hasonlóan – erős piaci pozícióból tudták fejleszteni, és végső soron jól jövedelmező befektetés lett.

Később ugyan, de jóval többet fizetett az OTP az ukrán és az orosz bankokért, de ezek már egyáltalán nem bizonyultak olyan jó ötletnek. Az ukrajnai fiaskót nehezen lehetett előre látni, hiszen alig két évvel a vásárlás után jött a 2008-as válság, arra pár évvel pedig az ukrán gazdaság újabb megrendülése 2013 végétől, így végső soron a bank nagy részét le kellett írni. Oroszországban pedig teljesen más úton járt az OTP, ott főleg magas kamatú személyi kölcsönökben utazott a helyi részleg. Ezzel pár évig (2010-2012) jól keresett a helyi OTP, utána viszont a nagyobb orosz versenytársak is beléptek a piacra, a gazdasági helyzet is rosszabbra fordult, így már nem keresett olyan jól.

A környező országokban vásárolt kisebb pénzintézeteknél viszont már egyértelműen látszik, hogy ha egy bank nem elég nagy, akkor nagyon nehéz méretgazdaságossági előnyöket elérni. A szlovák, a román és különösen a szerb OTP emiatt csak szenvedett az utóbbi évtizedben. Ebből a jelek szerint azt a következtetést vonta le a menedzsment, hogy érdemes lehet további bankvásárlásokkal erősíteni a helyi jelenlétet, hogy idővel el tudják érni a megfelelő méretet.

Ez egyelőre különösen a horvát bankon látszik, ahol az erősítések hatására tavaly már szemmel látható nyereséget értek el. Ennek viszont ára volt, hiszen a Splitska Banká-ért 130 milliárd forintot fizetett az OTP. A mostani bankvásárlásért – a bolgár és az albán pénzintézet saját tőkéjéből kiindulva – ennél is többet, 150-200 milliárd forintot fizethettek, ami a bolgár bank piaci méretének növekedésén és pozíciójának erősödésén keresztül jöhet vissza.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz Vállalat bank OTP régió Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Al-Hilal István
2024. július 6. 05:47 Pénz

Jó befektetési lehetőségekről maradhat le, aki a banki ökölszabályt követi

Az egyszerű magyarázat úgy szól, hogy ha csökkennek a kamatok, akkor a bankok kisebb profitra tudnak szert tenni, a valóság azonban sokkal árnyaltabb.

Stubnya Bence
2024. július 4. 13:11 Adat, Pénz

Csak az észtek és görögök látják borúsabban a magyaroknál a pénzügyi helyzetüket

Pedig nagyot javult egy év alatt itthon a fogyasztói hangulat. Ez arra volt elég, hogy egy helyett két országban legyen rosszabb a helyzet, mint itthon.

Gajda Mihály
2024. július 2. 15:11 Pénz, Vállalat

Már 200 milliárd dollár felett jár, és nincs még vége a felvásárlási hullámnak az amerikai olajiparban

Az amerikai tőzsdén jegyzett olajipari cégek száma öt év alatt 65-ről 41-re csökkent a felvásárlások nyomán, és valószínűleg ez még csak a kezdet.

Fontos

Stubnya Bence
2024. július 11. 16:15 Közélet

Új módszerrel próbál meg 300 ezer embert munkába állítani a kormány

A lakhatási támogatások, a fiatalok aktivizálása, a munkásszállók építése után a munkába állók szochójának elengedésével is megpróbálkoznak.

Stubnya Bence
2024. július 11. 13:16 Közélet

Megnehezítheti a 2026-os választás előtt a kormány dolgát az újraszabott uniós kényszerzubbony

A kormány azzal számol, hogy a túlzottdeficit-eljárásban négy évig kell majd bizonyos mértékben csökkenteni a költségvetési hiányt.

Mészáros R. Tamás
2024. július 11. 05:08 Közélet, Világ

Szédítő pávatáncot hozott, de csak mérsékelten növeli Orbán befolyását az EP jobbra tolódása

A jobbszél nagy sajtót kapott helyezkedésénél fontosabbak lesznek néhány tagállam belpolitikai folyamatai az EU jövőjét illetően.