600 millió forint tőkét vont be a Budapesti Értéktőzsdén is jegyzett Cyberg Corp. Nyrt., amely a KAJAHU éttermet üzemelteti. A cég azonban nem a gasztronómián, hanem az éttermi vendégek digitális adatain szeretne keresni, és franchise partnereivel nyitna közel száz éttermet. Az első jelentősebb franchise jogokat értékesítették is, hazai magántőke befektetők cége nyitna négy térségbeli országban 73 éttermet. De azért vannak kétségek az üzleti modelljével kapcsolatban.

Éttermet nyitni sokak álma. Vannak, akik ezt egy romantikus vállalkozásnak képzelik el. Jól menő ügyvédek, bankárok, cégvezetők szoktak belevágni munkájuk mellett csendestársként vagy ötletgazdaként. De a legtöbb esetben az ilyen szerelem-projektnek szánt próbálkozások kudarcot vallanak. A vendéglátás ugyanis egy kemény üzlet, általában alacsonyak a profitok, de gyorsan és nagyot lehet bukni.

Rózsa Balázs a Deutsche Banknál Londonban, majd az OTP-nél Budapesten dolgozott befektetési bankárként, és nála is hobbi-projektként indult az első étterem megnyitása, akkor még Kaja.hu néven a Nagymező utcában 2012-ben. A mindennapokban azonban rá kellett jönnie, hogy a vendéglátást nem lehet mellékesben űzni, ez is egy kemény üzletág. Egyre inkább az érdekelte, hogyan lehetne az informatikát és az éttermeket összekapcsolni, behozni a digitalizáció újdonságait. Ezért egy alapjaiban technológiai modellt kezdett el építeni.

Rá kellett azonban ébrednie, hogy az Uber és az Airbnb modelljét, tehát a platform gazdaságot nem véletlenül nem sikerült eddig senkinek sem bevezetni ezen a területen: egyszerűen kevés ehhez a profit. A platform alapú informatikai cégek ugyanis 10-20 százalékos közvetítői díjért dolgoznak, míg az éttermeknél már nyereségnek is jó a 10 százalékos profit. Ezért Rózsa azon kezdett dolgozni, hogy egy étteremlánc élni tudjon a digitalizáció előnyeivel.

A Nagymező utcai étteremben már 2012 óta számítógépen lehetett rendelni, igaz, akkor még nem érintőképernyőn, hanem egérrel. Ahogy a cég pénzügyi mutatóin látható, ezzel körülbelül 100 milliós éves árbevételt sikerült elérni, de nem volt jelentős profit, és így az áttörés is elmaradt. A munkaerő költségeket viszont csökkentette, hogy a vendégekhez nem kellett pincérnek kimennie, a konyha pedig rögtön látta, hogy mit kell elkészíteni.

2015-ben kisbefektetőként csatlakozott Rózsához Szabó Erik Zoltán, aki a reklámpiacon dolgozott 20 évet, és a digitális márkafejlesztésben van nagy gyakorlata. A Carnation ügynökség egyik kulcsembere, a kis magyar cégből a régió több országában jelen lévő reklámpiaci cég lett, 2012-ben vásárolta fel a világ egyik legnagyobb ügynöksége, a WPP. Erik digitális játékok fejlesztésével is foglalkozott, a Possible Games Kft. egyik alapítója.

Közösen újragondolták a koncepciót, és ennek eredménye lett a Petőfi Sándor utcai, már nemzetköziesített nevű, KAJAHU étterem – kiejtése kadzsahu, amire a cég felmérése szerint például egy képzelt hawaii-i szigetre asszociálnak az angolszász országokban. Ezt egy pilot-nak szánták, és már messze nem vendéglátós cégként tekintettek magukra. Ezt jelezte, hogy Cybergastro Zrt. néven új céget indítottak 2014 októberében, amely a Kaja.hu Kft. leányvállalataként átvette a korábbi cég fő tevékenységét.

A fejlesztések lényege az volt, hogy olyan hardvereket és szoftvereket készítsenek, amik jól és gyorsan skálázhatók, egyszerűen és hatékonyan lehet velük éttermet üzemeltetni. Ennek része, hogy az érintőképernyős, asztalba épített monitorok mellett okostelefon alkalmazást is készítettek Booker néven. A folyamatokat úgy egyszerűsítették, hogy az ételeket gyors betanítás után szinte bárki elkészíthesse, a munkatársakat monitorokon segítik a megfelelő minőségű ételek elkészítésében. Mivel az alkalmazásban lehet fizetni és rendelni, sokkal kevesebb munkatársra van szükségük. Az éttermükben 16 fő dolgozik összesen, amiben a pincérek, takarítók és a két üzletvezető is benne van.

Kialakították azt is, hogy digitális csatornán értékesíthessenek az ügyfeleiknek. Ezzel kapcsolatban elmondták, hogy egyetlen éttermükben már több, mint 20 ezer ember regisztrált, és így személyre szabottan tudnak akciókat, kapcsolódó termékeket értékesíteni. Az étteremben elhelyezett monitorokon és az applikációk segítségével szeretnének a digitális csatornákon többletbevételt elérni.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a koncepciónak ez a fele még nem igazán kiforrott. Nem látni még, hogy miből lesznek bevételek. Elmondásuk szerint több olyan digitális terméken dolgoznak, amelyről még a tőzsdei lét szabályai szerint nem beszélhetnek.

A koncepció kiindulópontja, hogy az emberek éhesek, és mivel sokszor esznek, rengetegszer megfordulnak az éttermekben. A cég arra alapoz, hogy ezeket az éhes embereket nem hagyományos marketing eszközökkel (azaz reklámmal), hanem digitális csatornákon fogják elérni. Ez pedig számításuk szerint sokkal olcsóbb. Ha egy új éttermet nyitnak, nem létfontosságú, hogy megszerezzék a legjobb és legdrágább üzleteket kibérelni. Tehát nem a lokáció vonzza majd a vásárlókat, hanem online érik el őket.

Olyan kuponos megoldásokra alapoznak, mint a Bónusz Brigád nálunk, vagy nemzetközileg a Groupon.^*A Groupon hat-hét évvel ezelőtt az amerikai tőzsde egyik nagy ígérete volt, azóta tőzsdei értékének 90 százalékát elvesztette. A kedvezménnyel azonban nem az a céljuk, hogy egyszer-egyszer becsábítsák a vevőket, hanem hogy megadva adataikat – például Facebook profiljukat – lehetőséget adjanak a cégnek, hogy személyre szabott ajánlatokkal tudják a későbbiekben is elérni és megszólítani őket, gyakorlatilag ingyen.

Az egyik újítás, hogy a kuponos kedvezményeket integrálták a  Booker applikációba. Ebben az az újdonság, hogy hogy a megvásárolt kuponokat el is lehet adni egy piactéren más étteremlátogatóknak. Ettől azt várják, hogy segít az éttermek egyensúlyi árainak a megtalálásában.

A cég tájékoztatóiból az derül ki, hogy az ügyfelek adatait – összekötve a Facebook vagy Google profilokkal – próbálnák értékesíteni. Ennek részleteit azonban még nem ismerni, és de a cég piaci sikere nagyban függhet attól, hogy ezek valóban újszerű és sikeres megoldások lesznek-e.

A cég az eddig ismert anyagok alapján több millió emberhez tervez eljutni, és ebből reméli a digitális bevételeket. Ma már nagyon nehéz a fogyasztókat rávenni, hogy egy-egy új alkalmazást, Youtube csatornát kövessenek, az éttermekben viszont más a helyzet: az ételre várva az applikációban és az étterem asztalaiban épített monitorokon tudnának digitális tartalmakat ajánlani, így a hagyományos reklám médiumoknak – mint tévé, internet – kínálnának alternatívát.

Ennek első lépése, hogy például dj-k az étteremben felvett mixjeit a Youtubera és Mixcloudra is feltöltik.

Az azért kérdés, hogy a néhány eurocentért kínált Google vagy Facebook elérésekkel ez mennyire lehet versenyképes, mennyire lehet jelentős bevételi forrás egy étterem esetében. Erről egyelőre nem érhetők el információk.

A mostani helyzetben úgy néz ki, hogy voltak befektetők, akiket sikerült meggyőzniük. A Cyberg Corp zártkörű részvénykibocsátással tavaly novemberben megduplázta tőkéjét, 308 millió forintnyi friss tőkét vontak be. A cég jelen van 2018 októbere óta a Budapesti Értéktőzsdén is, a papírokkal 2019 január 9. óta kereskednek a BÉT kkv-cégeknek szóló Xtend szekciójában.

Az tőzsdei tájékoztatóban is kiemelték, hogy:

nem garantálható, hogy a Kibocsátó stratégiája sikeres lesz, és hogy a kibocsátó képes lesz a növekedést hatékonyan és eredményesen kezelni.

Ez tehát egy kockázatos, növekedési stratégia, de az is igaz, hogy enélkül nehéz gyorsan nőni. A részvényeket jórészt magyar intézményi befektetők, befektetési- és nyugdíjalapok jegyezték le, az összegből 276 millió 10 hazai befektetési alaptól és nyugdíjpénztártól érkezett: (a grafikon sávjaira húzva a kurzort jelennek meg a befektetők nevei).

Magyar kkv valószínűleg még nem nyert meg eddig nagyra törő terveivel ilyen sok intézményi befektetőt. A cég piaci kapitalizációja igen jelentős, mivel a cég papírjai 1800-1900 forintos áron forogtak. Ez azt jelenti, hogy 5,3-5,7 milliárd forintra értékelik a berektetetők a céget. Újabb vevők is voltak már: Rózsa Balázs cégén keresztül egy jelentős, eddig összesen 75 millió forintnyi Cyberg részvényt értékesített a január 15-i bejelentés szerint. Az értékesítés része volt annak az összesen 200 milliós árfolyamértékű részvénycsomagnak, amit az alapító tulajdonosok a kibocsátáskor vállaltak a piaci likviditás támogatáshoz.

A jelenlegi árazás szerint a céget közel 30 éves árbevételére értékelik a befektetők.

A cég fejlődését korábban is segítették befektetők. Az állami MFB Invest Zrt. és az MFB Növekedési Tőkealap (Hiventures) is beszállt. A két befektetőt az alapítók a korábban megkötött opciós szerződéssel 2018 januárjában vásárolták ki, az előbbit 133 milliós, az utóbbit 50 milliós áron, ezzel közel 20 százalékos hozamot értek el a befektetők a Cyberg közlése szerint.

A magánpiacról nem csak befektetőket, hanem partnereket is találtak: a Region Capital Kft.-vel 2018 áprilisában írtak alá egy franchise szerződést, ami alapján a cég 73 éttermet nyit Ausztriában, Csehország, Szlovákiában és Lengyelországban is. A tervek szerint ezek 2030-ig nyílnak meg, 2019 végéig két egység készülne el, egy-egy Pozsonyban és Bécsben. Az első étterem megnyitását az ausztriai Parndorf outlet centerben már be is jelentették.

Kicsit talán furcsa, hogy egy évtizedre előre nagyon pontosan megadták a tájékoztatóban városonként, hogy mennyi étterem nyílna, ilyen időtávban azért nehéz előre kalkulálni. A Cyberg Nyrt. 5 saját éttermet is nyitna a világban, ezeknek is megadták hónapra pontosan a terveit. Ezek ráadásul a világ legkülönbözőbb pontjain vannak. Ez azért érdekes, mert az éttermeknél jelentősek a kulturális eltérések, egyszerűen nem működik ugyanaz Ázsiában, Amerikában és Ázsiában is – a McDondald’s és néhány globális szereplő kivételével. Sok piacon egy-egy étteremmel kockázatosnak és költségesnek látszik, hiszen mindenhol meg kell felelni a helyi szabályozásnak, ki kell alakítani a helyi beszállítói kapcsolatokat, létre kell hozni a drága menedzsment struktúrákat.

Az is kétséges, hogy néhány száz millió forintból, amit egyelőre tőkeemelésként kapott a cég, a világ talán legdrágább – és éttermekkel nagyon jól ellátott – városaiban miből tudja finanszírozni a terjeszkedést. A tervek az alábbi étteremnyitásokat sorolják fel:

• London: 2019. július
• Madrid: 2020. január
• Párizs: 2020. január
• New York: 2020. április
• Sanghaj: 2020. július

Ezekben a városokban egy-egy étterem megnyitása is bőven százmillió forint feletti tétel lehet, így ha az ütemtervet tartani akarják, további tőkebevonásra lehet szükség. 

A hazai éttermeket a Grey Invest Kft. nyitná meg, összesen tizet, a következő tíz évben. Az első már franchise üzemeltetésű étterem átadása Budapesten a Corvin negyedben tavaly nyílt volna, de a hardverek tesztelése miatt még nem történt meg. A cégben Mogyorósi Zoltán ugyanúgy tulajdonos, mint a Region Capital Kft-ben. Mindkét franchise üzemeletető partner cég egyébként projekttársaság, eddig nem foglalkoztak étterem üzemeltetéssel, pénzügyi adataik nem ismertek, csak annyit tudni, hogy 3 milliós törzstőkével indultak. A Region Capital fő tulajdonosai:

• Mikóvári Gergely Miklós (35 százalék) – tapasztalt befektetési szakember, a Central Fund felügyelőbizottsági tagja
• Mogyorósi Zoltán (30 százalék) – 550 millió forint forgalmú Fourfix Kft. ügyvezetője és fele részben tulajdonosa
• Marton Péter Rudolf (30 százalék) – 11, alapvetően ingatlanforgalmazó cégek ügyvezetője és/vagy tulajdonosa volt, ezek közül 3 felszámolás, 2 kényszertörlés alá került
• Ipsics Gábor (5 százalék) – ügyvéd, korábban nem voltak vállalkozásai

Érdemes utánaszámolni, hogy mennyi bevételt jelenthet a cégnek, ha mind a 83 étterem megnyílik. A Petőfi Sándor utcai étterem 2017-ben, az utolsó lezárt üzleti évben nettó 157 millió forint árbevételt hozott. Ha minden üzlet ennyi termel, és a forgalom 6 százalékát kapják meg franchise díjként (ahogy azt a tájékoztatóban jelzik), az évi 780 millió forint árbevételt hozhat. Ezt azonban csak 2030 környékére érné el a cég a mostani étteremnyitási tervek szerint. A Grey 40 ezer eurót (nagyjából 13 millió forintot) hozhat, a Regiontól pedig országonként jönne be a tájékoztató szerint ekkora díj. Tehát eddig ezek a szerződések 65 millió forintos bevételt hozhatnak.

Ehhez képest a közel 5 milliárdos tőzsdei kapitalizáció magas értéknek tűnik, de úgy látszik a befektetők nagyon bíznak a gyors növekedésben.

A Cyberg az igazi áttörést nem ezektől a franchise megállapodásoktól várja, hanem nagy nemzetközi, akár több száz éttermes megállapodásoktól. A nemzetközi terjeszkedésre egy angol-német vállalkozóval szerződött le, aki többek között olyan márkákkal dolgozott, mint a McDonalds, Burger King, Five Guys, jelenleg pedig  a KAJAHU mellett, a The Orange Buffalo és a Halal Guys londoni fejlesztési tervén dolgozik.

A Cyberg Corp. nemzetközi terjeszkedési tervei mellett szól, hogy az igazgatóságba igen neves szakembereket tudtak felkérni:

• Thierry Rousset – a francia szakember több franchise láncnál is dolgozott, többek között a francia Quick és az amerikai Subway és Burger King éttermeknél is.
• Késmárki László – az NNG magyar alapítású navigációs technológiai sikercég alapítója, Szabó Erik Zoltánnal együtt dolgoztak a Possible Games-nél. Értékes tapasztalatot és kapcsolatrendszert jelenthetnek a technológiai világban.
• Tibor Dávid – a Masterplast Nyrt. alapítója és jelenlegi elnöke.
• Balogh Róbert – a Masterplast Nyrt. értékesítési igazgatója 2001 és 2013 között, ezt követően üzletfejlesztési tanácsadó, coach
• Andrew Szonyi – kanadai-magyar vállalkozó és menedzser, több egyetem menedzsment oktatója. A Masterplast igazgatóságának is tagja volt 2008 és 2014 között. Emellett tucatnyi más vállalat igazgatóságnak tagja.

A nemzetközi terjeszkedéskor pedig még egy dologra kellene figyelni: a vásárlói visszajelzésekre. A Tripadvisoron a Kajahu étterem 3,5 pontnál jár 5-ből, ami átlag alatti, a Google-nél viszont 4,3 ponton állnak.

Való igaz, hogy a nagy nemzetközi étterem láncok nem sokat léptek előre a digitalizációban, de ma már nagyon soknál elérhető a képernyőn történő rendelés vagy fizetés. A gyorséttermeknél ezt jobban el is fogadják a vásárlók, de egy magasabb árszínvonalú étteremnél kérdés, mennyire nyitottak erre az emberek.

A másik újítás, hogy online lehet asztalt foglalni, és a kereslet-kínálat függvényében lehet az árakat módosítani, nem tűnik olyan átütő innovációnak, amivel a versenyben nagyon ki lehetne tűnni. Hasonló megoldásokat például az Egyesült Államokban az OrderUp is bevezetett, például franchise lehetőséget is nyitottak az éttermeknek. Több tucat olyan applikáció és szolgáltatás is van már, amivel bármely étterem elérhetővé teheti havi néhány tízezer forintból, hogy az ügyfelei applikációból rendeljenek, asztalt foglaljanak, kedvezményt gyűjtsenek. Feltéve, hogy ez jó ötlet.

A versenyben azonban nem csak egy-egy részterület számít, hiszen hamburgert is rengeteg helyen és formában kapni, mégis a McDonald’s tud belőle igazán nagy üzletet csinálni szinte bárhol a világon. Érdekes kísérlet lesz, hogy egy magyar kkv milyen eredményeket tud elérni azon a piacon, ahol több milliárd dolláros vállalatóriások versenyeznek.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat cyber corp. nyrt. franchise kajahu tőzsde Olvasson tovább a kategóriában