Tavaly január óta kedvezményes, 5 százalékos áfát alkalmaznak az éttermi étel és a helyben készült alkoholmentes italok fogyasztására. Hamar kiderült, az áfacsökkenés után nem a vendégek számlája lett alacsonyabb, hanem a vendéglátósok jártak jól: főleg bérekre és az elmaradt fejlesztésekre fordíthatták a „megspórolt” áfát. Eltelt egy év, az éttermi étkezés tovább drágult. Mire ment az áfacsökkenésből származó többletpénz?
A kormány két lépcsőben csökkentette a helyben történő étel- és alkoholmentes italok fogyasztását terhelő általános forgalmi adót. Elsőként 2017. elejétől 27-ről 18-ra, 2018. január 1-jétől pedig 18 százalékról 5 százalékra csökkent az áfakulcs.
Az éttermeket persze senki sem kötelezte arra, hogy az áfacsökkentést továbbadják a vendégeknek, így aztán pár hónap után ki is derült: a vevőkig nem jut el az árcsökkenés. Azt már tavaly májusban is lehetett látni, hogy az új éttermi áfakulcs hatására nemhogy mérséklődtek, még nőttek is az árak. Ezt alátámasztotta a Nemzetgazdasági Minisztérium (ma Pénzügyminisztérium) Brüsszelnek benyújtott konvergencia programban írt elemzése is, amely szerint:
Becsléseink szerint az áfacsökkentések nagyobb része megjelent az internet, a sertés és a baromfi fogyasztói árában. A friss tej és a tojás árában az áfacsökkentés körülbelül fele érvényesült, míg az éttermi szolgáltatások körében az áfakulcs mérséklése nem jelent meg az árakban.
A kormányzat egyébként az áfacsökkentésért cserébe az ágazatban dolgozók bérének már rövid távon is jelentős emelését várta a vállalkozásoktól.
A KSH legfrissebb inflációs adatsora szerint az éttermi étkezés (a nem előfizetéses) 2018 decemberében 5,9 százalékkal volt drágább, mint 2017 decemberben, tehát amikor még a magasabb, 18 százalékos áfát alkalmazták az éttermi szolgáltatásokra. A KSH által kimutatott közel 6 százalékos növekedést Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke szerint több tényező is eredményezhette, többek között a gazdaság fehéredése, ami mind a bevételeknél, mind a jövedelmeknél megfigyelhető.
Aki értelmesen gondolkozott, az az áfacsökkentést teljes egészében visszaforgatta az üzletébe, részben bérekre, részben felújításokra, amik az elmúlt évek során elmaradtak. Senki nem gondolta és várta az árcsökkenést. Mindenki tudta, ez a két tétel fogja elvinni az áfacsökkentésből adódó plusz pénzeket
– mondta a MSZÉSZ elnöke a Privátbankár.hu-nak.
Az áfacsökkentés legfőbb hatását és eredményét Flesch Tamás abban látja, hogy a vendéglátóipari egységek meg tudták tartani a dolgozókat, hiszen a fizetések és ezáltal a járulékok annyira magasak lettek az utóbbi időben, hogy nem volt esélye a vendéglátóhelyeknek arra, hogy akár szakácsot, akár mosogatót találjanak. Nehéz volt elcsábítani őket.
A szakmai szövetség elnöke hozzátette, az elmúlt évben a bérek átlagosan 15 százalékkal nőttek a vendéglátóiparban. Persze különbségek vannak a régiók között, de még Budapesten belül is, például attól függően, hogy egy kis kifőzdéről vagy egy patinásabb étteremről van-e szó. Mindezeket figyelembe vége a legnagyobb bérnövekedés egyértelműen a szakácsoknál, mosogatóknál volt tapasztalható az elmúlt évben.
A MSZÉSZ elnöke szerint a cél, hogy minél több dolgozót haza lehessen hozni külföldről. A kivándorolt fiatalok, akik tapasztalatot, nyelvtudást szereztek, azok lássák, hogy olyan jövedelmi viszonyok vannak idehaza, amiért érdemes hazajönni. Erre már most is vannak példák, de egyelőre főleg vezető állásoknál fordul elő, hogy akár Angliából is visszajönnek Magyarországra dolgozni.
Időközben egyébként az is tisztázódott, hogy milyen szolgáltatásokra vagy tételekre vonatkozik a kedvezményes áfakulcs. Korábban volt abból némi félreértés, hogy például a rendezvények esetében, büféknél, a közétkeztetésben, az elvitelre történő étkezésnél, házhoz szállításnál is lehet-e érvényesíteni a kedvezményes áfát. Az 5 százalékos kulcs kizárólag a helyben fogyasztott ételre és a helyben készített alkoholmentes italokra (például káva, tea, limonádé) vonatkozik. Az ásványvíz és az üdítő tehát nem tartozik ide.
Vállalat
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz
Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.
Betonba és NER-be öntöttük az uniós pénzek jelentős részét
Ami papíron a hazai vállalatoknak szánt gazdaságfejlesztési támogatás, abból a gyakorlatban sokszor Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László épített utat.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
