Az idei első félévben csökkent a működő cégek száma, és ezek nagyobb valószínűséggel dőltek be, derül ki a Bisnode adataiból. 2017 azonos időszakához képest két százalékkal maradt el idén január és június között a működő vállalatok száma. A Bisnode Bedőlési Index (BBI)^*A vizsgált időszakban indított csőd és felszámolási eljárások számát viszonyítja a Magyarországon működő cégek számához. pedig az éveken át tartó csökkenés után növekedésnek indult, az évesített adatok szerint 1,28 százalékról 1,35 százalékra nőtt. Mindeközben a vállalatok jelentős részénél nincsenek bejelentett alkalmazottak és jelentős részük árbevételt sem termel.

Érdemes mélyebbre ásni az adatokban és megnézni, hogy a különböző szektorok mennyiben járulnak hozzá a céghullási trendhez. A legalább 500 cégből álló ágazatokat nézve kiemelhető a papíripar, a nagykereskedelem és a textilipar, amelyekben egyetlen év alatt egyaránt négy százalék feletti volt a visszaesés aránya. A lista másik végét nézve csak két ágazatot találunk, amelyekben nőtt a vállalatok száma, ezek a kommunális tevékenység és az építőipar, aminek megjelenése a bővülő szektorok között némi bizakodásra ad okot, ugyanis a válságos időket az építéssel foglalkozó cégek különösen meg szokták érezni.

A cégek bedőlési valószínűsége tavaly és idén is az élelmiszeripari cégek körében volt a legmagasabb. A legkevésbé kockázatos szektor címét szintén stabilan viseli a humán-egészségügyi, szociális ellátás területe, míg a két időpont között a legnagyobb negatív változást a bútorgyártó cégek szenvedték el. A BBI a legkedvezőbben pedig a vegyiparban változott.

Cégek több módon is megszűnhetnek. Csődből továbbra sincs sok, viszont az aránylag normális kerékvágást követő, a tulajdonosok döntésének eredményeként jövő végelszámolások, valamint a zavarosabb helyzetet sejtető felszámolások aránya érdekes képet mutat a különböző ágazatokról.

Ez látszik az alábbi ábránkon, ahol a buborékok mérete az ágazatonként megszűnő cégek számát követi, míg a vízszintes tengelyen a felszámolások, a függőlegesen pedig a végelszámolások száma látható.

Az építőiparban, a kis- és nagykereskedelemben különösen sok a felszámolás, míg a szakmai tevékenységeknél végelszámolásból van sokkal több. (Utóbbi ágazat esetében rengeteg a cégszám, ezért a sok megszűnő cég ellenére sem magas a bedőlési mutató.)

De mekkora része folytat egyáltalán érdemi tevékenységet ezeknek a társaságoknak? Cégen olyan társaságokat szoktunk érteni, amelyek tagjai együtt dolgoznak az üzleti haszonszerzés reményében. Tehát több személy (azaz foglalkoztatott) igyekszik minél több bevételt elérni egy közös név alatt, hogy aztán egyéni megélhetésük is biztosított legyen a munkahelyük jóvoltából.

Ehhez képest a magyarországi gazdasági társaságok jelentős részénél hivatalosan nem dolgozik senki (nincs ugyanis egyetlen bejelentett alkalmazott sem), és sok cégnél egy fillérnyi árbevétel sem keletkezik.

Ehhez megnéztük a Bisnode PartnerRadar adatbázisát, amelyben körülbelül 415 ezer vállalkozás esetében van információ a bejelentett foglalkoztatottak számáról és az árbevétel alakulásáról. A foglalkoztatottak számánál azt láthatjuk, hogy a cégek 45 százaléka nulla fős, azaz egyetlen személy sem áll náluk alkalmazásban. Legalább 10 főt pedig mindössze a vállalatok 9 százaléka foglalkoztat.

A vállalatok 15 százalékának egyáltalán nem volt árbevétele a tavalyi évben^*Elvileg minden cégnek le kellett már adnia a 2017. évi árbevételét tartalmazó beszámolóját májusban, és ezeket a Bisnode mostanra fel is dolgozta, de akadhatnak kivételek, amelyek torzíthatják a becslést.. A medián árbevétel 10 millió forint volt, tehát a nyilvántartott cégek feléhez ekkora összeg sem folyt be. Milliárdos nagyságrendű árbevételt pedig csak a cégek legfelső öt százaléka ért el, tehát nagyjából húszezer ilyen vállalkozás van az országban.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat bisnode cégalapítás cégek felszámolás megszűnés Olvasson tovább a kategóriában