Mindenkit érintő kérdés az ingatlanárak alakulása, ami Magyarországon 2014-ben meredek emelkedésbe kezdett, és egyelőre nincs egyértelmű jele, hogy a tendencia megtorpanna. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint, ha a lakásárak 2015-ben mért átlagából indulunk ki, 2018 első negyedévére 31 százalékos drágulást tapasztalhattunk. Ekkora áremelkedést egyetlen másik tagországban sem regisztrált az uniós statisztikai hivatal, az EU-s átlag is csak 11 százalék volt*Görögország lakásárairól nem közöl adatokat az Eurostat..
Kimagasló volt még a lett, az ír, a portugál és a cseh ingatlanárak 25-29 százalékos növekedése is. Olaszországban viszont – tagállamok közül egyedüliként – kis mértékben csökkentek a lakásárak. A szomszédos tagországok közül pedig csak Szlovéniában volt még 20 százalék fölötti növekedés.
Ha viszont negyedéves alapon nézzük az áremelkedést, ennél is érdekesebb dolgokat látunk. A magyar árváltozás 2014 óta stabilan a pozitív tartományban ingadozik, és azóta két negyedévet leszámítva jelentősen meg is haladta az EU-ban mért változásokat.
Hogy meddig tart ez a lendület, az adatok alapján nem igazán jósolható meg, ugyanis az erős negyedévenkénti ingadozásból aligha bontakozik ki egyértelmű tendencia*A magyar adatok ráadásul a szezonalitást is alig mutatják, ami az uniós értékeken jól látszik az utóbbi néhány évben.. Szakértők szerint a növekvő bérek és foglalkoztatás, illetve a hitelfelvételhez kedvező kamatkörnyezet még tovább hajthatják az ingatlanok drágulását, és várhatóan a 2019-ben megszűnő kedvezményes, 5 százalékos lakásáfa-kulcs újabb löketet ad majd az áremelkedésnek.
Ahogy korábban megírtuk, a drágulás egyáltalán nem tűnik megalapozatlannak, a javuló gazdasági mutatók tükrében nem beszélhetünk ingatlanpiaci buborékról. Ráadásul figyelembe véve azt, hogy a magyarok a vagyonuk több mint felét ingatlan formájában tartják, egyáltalán nem olyan rémisztő ez a tendencia, sokan járnak jól vele.
Vállalat
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz
Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.
Betonba és NER-be öntöttük az uniós pénzek jelentős részét
Ami papíron a hazai vállalatoknak szánt gazdaságfejlesztési támogatás, abból a gyakorlatban sokszor Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László épített utat.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
