Tavaly a Vasas kivételével valamennyi élvonalbeli magyar futballcsapatot működtető cégnél nőtt az alkalmazottak létszáma. A 12 vállalat együttesen 916 embert foglalkoztatott főállásban 2017-ben, ami 126-tal több az egy évvel korábbinál. A legtöbb új embert a Diósgyőrnél vették fel, szám szerint 27-et, de közel húszan érkeztek a másodosztályból feljutó Puskás FC Kft-hez is.
Emellett sok csapatnál részmunkaidőben is jelentős állomány dolgozik, velük együtt az élvonal alkalmazottainak száma már bőven meghaladja az ezret. A Fradi például közel feleannyit részmunkaidőst foglalkoztat, mint amennyi teljes állású alkalmazottja van.
Ami azonban ennél is sokkal érdekesebb, hogy azoknál a cégeknél, akik szellemi-fizikai felosztásban is megadták az alkalmazottak számát, szinte kizárólag szellemi foglalkozásúak vannak. Az egyetlen kivétel a Paks, amelynek 51 munkatársából 50 fizikai foglalkozású. Ezzel szemben a Fradinál és a Diósgyőrnél mindenki a szellemi kategóriába tartozik, az Újpestnél és a Honvédnál pedig 5, illetve 7 fizikai alkalmazott dolgozik.
Mivel utóbbiakból nemhogy egy teljes keret, de még egy kezdőcsapat sem jön ki, elég egyértelműnek tűnik, hogy a cégek a labdarúgókat szellemi foglalkoztatottaknak tekintik. Ez még akkor is kicsit furcsa a munka jellege miatt, ha egyébként a magyar futballisták esetében mind a fizikai, mind a szellemi foglalkoztatásra kismillió viccet lehetne gyártani.
A magyarázat a focisták egyedi adózása lehet. A labdarúgók ugyanis ekho (egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás) szerint adóznak, aminek köszönhetően a bruttó bérükből kevesebbet vonnak le, így több pénz marad a zsebükbe. Az ekhót azonban csak a vonatkozó törvényben meghatározott szakmák képviselői választhatják. Ezek többsége pedig valóban szellemi foglalkozású (írók, művészek, színészek, nyelvészek, újságírók). Ebből a szempontból a sportolók kicsit kilógnak a sorból, és lehet, hogy ezért lettek szellemi foglalkoztatottak.
Az élvonalbeli csapatok egyébként tavaly, a valamivel több mint 900 alkalmazottra 12,5 milliárd forintnyi bérköltséget számoltak el, ami azt jelenti, hogy egy foglalkoztatott átlagosan 13,7, azaz havi 1,1 millió forintjába került a cégeknek. A szórás elég nagy, a legtöbbet a Fradinál keresik az alkalmazottak, náluk havi 1,9 millió forint volt az egy főre jutó átlagos bérköltség, a Diósgyőrnél viszont csak 700 ezer.
A futballisták azonban ennél valószínűleg többet kaptak, hiszen ebben nem csak a sportolók fizetése van benne, hanem az egyéb munkatársaké is. Azoknál a cégeknél, amelyek beosztás szerint is megbontották a bérköltséget az látszik, hogy a labdarúgók az átlagbér másfélszeresét kapták.
Vállalat
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Hosszú út vezetett odáig, míg ismét magyar céghez kerül a Boci csokoládé
Élénk visszhangot váltott ki, amikor a Nestlé húsz éve Csehországba vitte az édesség gyártását, amelynek eredete közel száz évre vezethető vissza.
Fontos
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
