Tavaly a Vasas kivételével valamennyi élvonalbeli magyar futballcsapatot működtető cégnél nőtt az alkalmazottak létszáma. A 12 vállalat együttesen 916 embert foglalkoztatott főállásban 2017-ben, ami 126-tal több az egy évvel korábbinál. A legtöbb új embert a Diósgyőrnél vették fel, szám szerint 27-et, de közel húszan érkeztek a másodosztályból feljutó Puskás FC Kft-hez is.
Emellett sok csapatnál részmunkaidőben is jelentős állomány dolgozik, velük együtt az élvonal alkalmazottainak száma már bőven meghaladja az ezret. A Fradi például közel feleannyit részmunkaidőst foglalkoztat, mint amennyi teljes állású alkalmazottja van.
Ami azonban ennél is sokkal érdekesebb, hogy azoknál a cégeknél, akik szellemi-fizikai felosztásban is megadták az alkalmazottak számát, szinte kizárólag szellemi foglalkozásúak vannak. Az egyetlen kivétel a Paks, amelynek 51 munkatársából 50 fizikai foglalkozású. Ezzel szemben a Fradinál és a Diósgyőrnél mindenki a szellemi kategóriába tartozik, az Újpestnél és a Honvédnál pedig 5, illetve 7 fizikai alkalmazott dolgozik.
Mivel utóbbiakból nemhogy egy teljes keret, de még egy kezdőcsapat sem jön ki, elég egyértelműnek tűnik, hogy a cégek a labdarúgókat szellemi foglalkoztatottaknak tekintik. Ez még akkor is kicsit furcsa a munka jellege miatt, ha egyébként a magyar futballisták esetében mind a fizikai, mind a szellemi foglalkoztatásra kismillió viccet lehetne gyártani.
A magyarázat a focisták egyedi adózása lehet. A labdarúgók ugyanis ekho (egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás) szerint adóznak, aminek köszönhetően a bruttó bérükből kevesebbet vonnak le, így több pénz marad a zsebükbe. Az ekhót azonban csak a vonatkozó törvényben meghatározott szakmák képviselői választhatják. Ezek többsége pedig valóban szellemi foglalkozású (írók, művészek, színészek, nyelvészek, újságírók). Ebből a szempontból a sportolók kicsit kilógnak a sorból, és lehet, hogy ezért lettek szellemi foglalkoztatottak.
Az élvonalbeli csapatok egyébként tavaly, a valamivel több mint 900 alkalmazottra 12,5 milliárd forintnyi bérköltséget számoltak el, ami azt jelenti, hogy egy foglalkoztatott átlagosan 13,7, azaz havi 1,1 millió forintjába került a cégeknek. A szórás elég nagy, a legtöbbet a Fradinál keresik az alkalmazottak, náluk havi 1,9 millió forint volt az egy főre jutó átlagos bérköltség, a Diósgyőrnél viszont csak 700 ezer.
A futballisták azonban ennél valószínűleg többet kaptak, hiszen ebben nem csak a sportolók fizetése van benne, hanem az egyéb munkatársaké is. Azoknál a cégeknél, amelyek beosztás szerint is megbontották a bérköltséget az látszik, hogy a labdarúgók az átlagbér másfélszeresét kapták.
Vállalat
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
Magyar olajellátás: „ha Al Caponéval üzletelsz, legyen B-terved”
Nagyobb a füstje, mint a lángja a Lukoil-ügynek: nem valószínű, hogy az orosz olajipari cég ukrajnai szankcionálása komoly gondokat okozna a hazai energiaellátásban.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
