Átmenetileg fellélegezhetnek a Kika dolgozói, René Benko osztrák nagyvállalkozó tegnap késő este aláírta azokat a szerződéseket, amelyek szerint átveszi az áruházlánc működtetését, így nem zár be a bútorbolt-hálózat. Benko nem szakmai befektető, a bútorok kevésbé érdeklik, neki az ingatlanokra volt szüksége. Signa nevű cége 68 áruházat vásárol meg, főleg Ausztriában és néhány kelet-európai országban, potom 490 millió euróért. A Kika eddigi tulajdonosa azonban így is örülhet, hogy sikerül kitáncolnia az üzletből, hiszen tavaly év vége óta a haláltusáját vívja.
Benko az ingatlanok mellett a Kika (és Ausztriában a Leiner) lánc irányítását ellátó céget jelképes 1 euróért vette meg, de 100 millió euró befektetést is vállalt, mert a céget alaposan át kell szervezni. Hogy ez mit jelent a Magyarországon hat üzlettel jelen lévő Kika dolgozóinak, az a következő hónapokban derül ki.
A Kika eddigi tulajdonosa az a dél-afrikai központú, de német gyökerű Steinhoff csoport volt, amely óriási nemzetközi vihart kavarva nagy robajjal dől be már hónapok óta. A cég a rendszerváltás előtt indult Németországban, egy borzasztóan egyszerű arbitrázs lehetőséget kihasználva: az NDK-ban gyártott bútorokat átvitte az NSZK-ba, és ott az alacsonyabb jövedelmű rétegeknek még úgy is olcsón adta el, hogy ő is szépen megszedte magát.
A berlini fal leomlása után a működés alapelve csak kicsit módosult, továbbra is az olcsó gyártóhelyeken készített bútorokat és háztartási eszközöket értékesítették a nyugati országokban, de idővel áruházakat is nyitottak Keleten, illetve felvásárlásokkal kezdtek terjeszkedni.
Az akvizíciós hullám azonban olyan hihetetlenül gyors volt, hogy az időközben Dél-Afrikába is áttelepült, és a német mellett az ottani tőzsdére is bevezetett cégcsoport tevékenységét egyre többen tartották furcsának.
2016-ra a kisgömböc globális óriássá nőtt, akkoriban 32 országban több mint 40 márka volt már a Steinhoff kezében, és 26 saját gyára 2,5 millió négyzetméternyi raktárba ontotta az árukat. A 130 ezer főnek munkát adó vállalat 2016-ban 8,6 milliárd euró bevétel mellett 1,5 milliárd euró nyereséget mutatott ki. Nem sokkal később azonban robbant a könyvelési botrány.
Tavaly december 5-én Markus Jooste vezérigazgató lemondott a posztjáról, az igazgatóság pedig bejelentette, hogy “szabálytalanságokat” talált a könyvelésben. Ekkor derült ki, hogy miért tudta a Steinhoff a rosszul menő felvásárolt áruházláncokat egyik pillanatról a másikra bőséges profitot termelő vállalkozásokká alakítani: lényegében elcsalta a könyvelésüket.
A Steinhoff ügyeivel kapcsolatban több komoly büntetőjogi kategóriába tartozó vizsgálat is elindult, a részvények árfolyama természetesen megzuhant, a hitelezők pedig futnak a pénzük után. Elég nagy csoda lenne, ha a cég túlélné a botrányt, de amíg még tántorog a csőd szélén, az eladható vagyonelemek értékesítésével a hitelezők megpróbálják a lehető legtöbb pénzt kicsikarni a szervezetből.
Ennek a folyamatnak a része most a Kika eladása is, és így érthető, hogy miért csak a könyvekben nyilvántartott értéket fizeti Benko az ingatlanokért. A bútoráruház-lánc Magyarországon tavaly 25,9 milliárd forintos árbevételt ért el, de ehhez 133 millió forint veszteség társult.
A Steinhoffhoz tartozott még Magyarországon az Extreme Digital is, de ezt a magyar menedzsmentnek sikerült nemrég kivásárolnia. A cég érdekeltsége még a Pepco lánc és a Kanizsa Bútor Kft. is, magyar szempontból már csak az a kérdés, hogy ezekkel a cégekkel mi lesz a jövőben.
