Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2018. március 23. 14:51 Vállalat

Olyan igényesek lettünk, hogy nem kérünk szénsavat az ásványvízbe

Tavaly fordult elő először Magyarországon, hogy a gyártók nem tudtak annyi ásványvizet a boltokba juttatni, amennyi teljes mértékben kielégítette volna a keresletet, azaz nyomokban áruhiány alakult ki. Ez azért is fordulhatott elő, mert a víznél a szállítás költsége a termék árához képest elég magas, vagyis az import csak akkor játszhat jelentősebb szerepet, ha a hazai termelésből már kicsavartak minden cseppet.

Magyarország az ásványvíz fogyasztásában 25 év alatt, azaz elég gyorsan került európai sereghajtók közül az élmezőnybe. Manapság az egy főre jutó fogyasztás évi 125 liter, ami az Európai Unióban már a hatodik helyre tesz minket, miközben 1993-ban még csak 7 liter gurult le egy magyar torkán. Tavaly összesen 732 millió palack vizet adtak el a magyar boltokban.

A piac egyik jelentős szereplője, a Magyarvíz Kft. most jelentette be, hogy jelentősen növeli a gyártókapacitását, és Balog Zoltán kereskedelmi igazgató azt mondta nekünk, idén is minden palackozó üzem összes kapacitása jó előre le van kötve. Ennek egyébként az az oka, hogy tavaly volt az első olyan év, amikor a kiskereskedelmi láncok rádöbbentek, nem tudnak már rugalmasan rendelni a gyártóktól a szezon közepén. Ha nagy meleg van, és elfogy a boltokból a víz, akkor nincs olyan kapacitás, amely azonnal pótolná a hiányt. Hiába mennek a kutak éjjel-nappal teljes kapacitással, az ilyenkor nem elég, vagyis a holtszezonban kell előre kitermelni a nyáron eladott víz jelentős részét. Ha azonban hiány van, a vásárlók nem a palackozón, hanem a bolton verik el a port, ezért a láncok változtattak a beszerzési stratégiájukon, és előre kötnek le jóval nagyobb mennyiségeket.

A Magyarvíz új gyártósora csak mentes vizeket palackoz majd, mert az utóbbi időben a szénsavas verzió egyre inkább háttérbe szorul. A mentes vizek túlsúlya Európa szerte a fejlettebb régiókra jellemző, és ez Magyarországon is így van: Budapesten és a nyugati megyékben már sokkal inkább a mentes fogy, míg a keleti országrészben még tartja magát a bubis.

A szénsavas vizek visszaszorulása nagy ütemben megy, nem is olyan rég, a szakszövetség adatai szerint 2000-ben még az összes Magyarországon értékesített víz 81 százaléka szénsavas volt, 2012-re azonban más felmérések szerint 58 százalékra olvadt, tavaly pedig már 43 százalékra esett vissza. Ez volt egyébként az első év, amikor a mentesből már több fogyott, mint a savasból.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat ásványvíz szénsavas szénsavmentes víz Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Jandó Zoltán
2024. november 14. 06:01 Pénz, Vállalat

Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz

Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.

Bucsky Péter
2024. november 13. 06:02 Közélet, Vállalat

Betonba és NER-be öntöttük az uniós pénzek jelentős részét

Ami papíron a hazai vállalatoknak szánt gazdaságfejlesztési támogatás, abból a gyakorlatban sokszor Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László épített utat.

Fontos

Stubnya Bence
2024. november 20. 14:03 Adat, Pénz

A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt

Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.