Óriási munkaerőhiány léphet fel a légi iparban, ha nem sikerül megoldani a pilótaképzés globális problémáját. A Reuters összefoglalója szerint 2027-re összesen 255 ezer új pilótának kellene munkába állnia, ám erre elég kevés esély mutatkozik, hiszen több mint 50 százalékuk még el sem kezdte a képzést.
A kereslet már most olyan nagy, hogy a légitársaságok kénytelenek egymástól elcsábítani a pilótákat, ami felhajtja a fizetéseket, de nincs más választásuk, mert különben nem tudnak teljes kihasználtsággal repülni.
Szakértők szerint nem a motivációval, hanem az anyagiakkal van gond, továbbra is sokan szeretnének pilótaként dolgozni, csak egyre nehezebben tudják kifizetni a képzésük költségeit. Az Egyesült Államokban 70 ezer dollár (17,8 millió forint) körül van egy komplett, évekig tartó kurzus díja, de a 2008-as válság óta erre már sokkal nehezebb hitelt felvenni.
A légitársaságok szinte mindenhol azon dolgoznak, hogy a képzés idejét vagy költségét lefaragják. Az Air France nemrég hirdette meg azt a programját, amelynek keretében fizeti a képzést, és a végzősöket azonnal le is szerződteti. Máshol klasszikus tanulmányi szerződésekben gondolkodnak, a Cebu Pacific légitársaság például 240 pilóta kiképzését finanszírozza, majd az összeget a nála elhelyezkedők fizetéséből később részletekben levonja.
A Lufthansa képzőközpontja tavaly októberben jelentette be, hogy a kétéves képzésének árát 100 ezer euróról 80 ezerre csökkentette. Ott tartunk, hogy a képzésben résztvevő pilótáknak ma már 80 százaléka valamilyen anyagi segítséget kap, és a végzés utáni első napon munkába állhat.
Mindez azonban nem oldja meg a hosszú távú problémákat. A gyorsan fejlődő kínai légitársaságok például a kínai jelentkezők számára teljes egészében kifizetik a képzés költségét, de olyan hosszú távú munkaszerződéseket íratnak alá velük, hogy őket nem lehet onnan kimozdítani. Kínában azonban akkora a kereslet, hogy még így sincs elég pilóta.
Vállalat
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz
Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.
Betonba és NER-be öntöttük az uniós pénzek jelentős részét
Ami papíron a hazai vállalatoknak szánt gazdaságfejlesztési támogatás, abból a gyakorlatban sokszor Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László épített utat.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
