Az Airbnb már régen nem arról szól, amire kitalálták: nem a felesleges kanapéjukat adják ki rajta az emberek, hanem a világ egyik legnagyobb szállásközvetítő rendszere lett. Budapesten például akkorát tarolt ez a platform, hogy most már a fővárosi szállodai díjbevételek 15 százaléka itt jön létre. Korábban nagyrészt a szürkezónában mozgott az iparág, de számításaink szerint mára a szállások háromnegyede legálisan működhet.

A KSH adatai szerint 2016-ban az összes magyar szálloda árbevétele 238 milliárd forint volt, egy vendégéjszakára pedig átlagosan 8615 forintot fizettek a vendégek. Az Airdna adatai alapján arra jutottunk, hogy a 9375 kiadható budapesti Airbnb-n hirdetett lakást átlagosan 60 százalékos foglaltság mellett 16 700 forintért adták ki éjszakánként. Elsőre furcsa lehet, hogy hogyan lehetnek a szállodák olcsóbbak, de esetükben vendégenként, míg az Airbnb esetében lakásonként kell érteni az árat, két fő felett pedig már olcsóbb a magánszállás.

Az Airbnb rendszerét sok városban kritizáják, főleg a szállodások és a szomszédok. A vendégek jóval többet hangoskodnak, mint a lakók, és valahol jogos elvárás, hogy egy lakóházból ne legyen szálloda az ott élők beleegyezése nélkül. A szállodások pedig azért panaszkodtak, hogy a magán szállások és az Airbnb sem tartja be a szabályokat, nem fizetnek adót. A Facebook, Google vagy éppen az Apple továbbra is hihetetlenül sok adót kerül el, eközben az Airbnb más utat választott. Nagyon jól látták, hogy az arrogáns hadakozás, amit az Uber választott, hosszú távon hátrányos, ezért elkezdték betartani a szabályokat, helyi megállapodásokat kötöttek önkormányzatokkal. Ahol elkezdtek foglalkozni a kérdéssel, ott együttműködtek.

Amerikai startupként azért ők sem viszik túlzásba az adófizetést, a jól ismert dupla ír, holland szendvics módszerrel tüntetik el a profitot, és az Egyesült Államokon kívül gyakorlatilag nem fizetnek társasági adót (ebben nem nagyon térnek el a nagy nemzetközi hotelláncoktól, akik szintén ravasz adóoptimalizálók). Arra viszont sikerült rávenni őket az EU-ban, hogy az áfát fizessék meg. Igaz, nem a teljes összeg után, a szálláskiadóktól kapott 3-5 százalékos, és a szállásfoglalóktól kapott nagyjából 15 százalékos jutalék után. A közvetítő díj után mindig abban az országban kell megfizetni az áfát, ahonnan a felhasználók foglalnak. Tehát ha angolok jönnek bulihétvégére Budapestre, akkor a foglalási díj áfáját az angol költségvetés látja, nem a magyar. Viszont ha magyarok foglalnak a horvát tengerpartra apartmant, akkor a magyar kormány örülhet a bevételeknek.

Magyarország sem jár azonban féletlenül rosszul: a magyar szállásadóknak itt kell bejelenteni a jövedelmüket. Csakhogy a magyar kormány szabályai szerint az airbnb-ztetés magánszállás kiadásnak minősül, ami után nevetségesen kevés adót kell fizetni: szobánként és évente 32 ezer forintot. Mivel Budapesten 9375 aktív lakás volt, így nagyjából 300 millió forint árbevétele lehet a központi költségvetésnek, ami nagyon alacsony. Korábban csak egy lakás után lehetett ezt a tételes adót választani, idén január 1-jétől azonban akár 3 lakást után is.

Ezen kívül a települési önkormányzatok jegyzőjénél is be kell jegyeztetni az egyéb szálláshely szolgáltatást, ami után Budapesten 4 százalék idegenforgalmi adót (ifa), és kerületenként változó feltételekkel, de négyzetméterenként és évente kb. 1.500-2.000 forint különadót kell fizetni (a VI. kerületben pedig akár parkolóhely megváltást is kérheti idén év elejétől, ami akár 1,5-2 millió forint is lehet) . Egy átlagos lakás után az ifa bevétel becslésünk szerint évi 146 ezer forint lehet, a különadó nagyjából 75 ezer forint körül alakulhat. A főváros teljes adóbevétele hozzávetőleg 2 milliárd forint lehet. Az évi átlagos 3,7 milliós egy lakásra jutó árbevétellel szemben így 253 ezer forint adó áll, tehát csupán 7 százalékos közterheket kell fizetni.

Nem csoda tehát, hogy nagyon megugrott az Airbnb lakások száma. Erről azonban a KSH számaiban nem láthatunk semmit:

Meg lehet azonban találni minden egyes hivatalosan működő Airbnb lakást a kerületi önkormányzatok honlapján, igaz, a legtöbb esetben ez nem olyan könnyű. Összegyűjtöttük ezek közül az összes aktív szállásadót, és összesen 7044-et találtunk, amit ha összevetünk az Airdna adataival, akkor arra következtethetünk, hogy a lakáskiadók 75 százaléka hivatalos, bejelentett módon adja ki lakását.

Igaz, az adatokkal kapcsolatban sok a bizonytalanság, egyáltalán nem biztos, hogy a magánszállást az Airbnb-n meghirdetik, lehet hogy más platformot (is) használnak. Másrészt azt sem lehet biztosan tudni, hogy az összes hirdetés mindegyike különböző lakásra vonatkozik-e, nincsenek esetleg duplán lakások, vagy már nem is aktív hirdetések. De még az is előfordulhat, hogy valaki tényleg arra használja csak az Airbnb-t, amire kitalálták: kiadja az albérleti szobáját, amíg elutazik valahova.

Azt is megnéztük, hogy az egyes kerületekben mennyi lakást hirdetnek, és ez mekkora része a lakásállománynak. A magánszállások kétharmada csupán három kerületben van, ezek a V., VI. és a VII. A belvárosi utcákban alig van ház, ahol ne lenne Airbnb lakás, nem véletlen, hogy itt egyre nagyobb a felháborodás a buliturizmus iránt. Ma már a Terézvárosban minden 15., a Belvárosban és Erzsébetvárosban minden 20. lakást használnak vendéglátásra.

Az is jól látható az adatokból, hogy bár valóban sok a szállás a bulinegyedben, a turisták számára a legfontosabb, hogy a belvárosban szálljanak meg. Semmivel nem felkapottabb a VIII. kerület bulinegyede szálláskiadás szempontjából, mint a Nagykörúton belüli egyéb területek. Az is látszik, hogy a külső kerületekben alig van magánszállás. Tehát ha szabályozottabbak lennének a kocsmaviszonyok, akkor sem tűnnének el a turisták, ahogy a szigorúbb szabályokkal működő szomszédos kerületekben is rengeteg a turista.

A térség városaival összehasonlítva Budapesten enyhén magasnak mondható az Airbnb-lefedettség: a budapesti turistáknál sokszor több látogató fogadó Prágában magasabb az ezer főre jutó kiadott lakások száma, nagyjából Berlinnel egyezik meg, ami arányaiban szintén több turistát vonz. Bécs is sokkal népszerűbb célpont az utazóknak, de látszik, hogy oda nem a bulituristák mennek, kevesebb az Airbnb szállás, mint Budapesten. Ők a jóval többet költő, szállodás vendégeket szeretnék magukhoz csábítani.

A magánszállásoknak nem csak a száma, de a kapacitása is óriási: becslésünk szerint a budapesti kiadható lakásokban 25 ezer férőhely van. Magyarországon az összes szálloda kapacitása 150 ezer fő, míg a panzióké 31 ezer. Ma már szinte megkerülhetetlen piaci szereplő lett a magán lakás kiadás, turisztikailag is fontos tényező.

És hogy mennyire sűrűn vannak ilyen szállások Budapesten, azt az alábbi térképünkön lehet nézni:

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat adó airbnb Budapest idegenforgalom magánszállás turizmus Olvasson tovább a kategóriában