Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2017. november 29. 11:20 Vállalat

Hogy leszünk így a hatmillió sertés országa?

Hiába áramlott be rengeteg uniós forrás a magyar mezőgazdaságba az utóbbi években, sem a termelés, sem a termelékenység, sem a termelés évről évre történő hektikus változása nem javult Magyarországon – derül ki a GKI rövid elemzéséből, ami a mezőgazdaság utóbbi tizenhat évét foglalja össze. Pedig a magyar mezőgazdaság évről évre a GDP 1,5 százalékának megfelelő támogatást kap az EU-tól.

Az eredménytelenség egyik fő oka a korszerűtlen szemléletű agrárpolitika, aminek egyik legjobb példája a disznókérdés. Miközben a vonatkozó, 2012-ben meghirdetett ágazati stratégia – az úgynevezett sertésstratégia – szerint újra hatmillió fölé kellene emelni a magyar sertésszámot, sőt, Fazekas Sándor miniszter legutóbb már hétmilliós célról beszélt, tavaly újra hárommillió alá bukott a magyar disznók egyedszáma.

Pedig nem csak a retorikában (“a sertésstratégia társadalmasítása“) állt a disznók mellé a kormány, több gyakorlati lépéssel is a disznókat tartók segítségére siettek, az áfacsökkentéstől az állatjóléti támogatásokon át a Csányi Sándor-féle mohácsi óriásvágóhíd állami támogatásáig. Utóbbi már működik, de nem talál elég hentest.

 

A disznószám visszaesése annyira nem lehet meglepő, ha egyszer a magyar lakosság is sokkal kevesebb disznóhúst fogyaszt, és a külső piacok sem mennek annyira jól. De akkor minek erőlteti ezt a kormány? Az is látható a fenti adatokon, hogy hosszú távon egyedül a szarvasmarhák száma nőtt, aminek jelentős részben a magyar kormánytól független okai voltak (uniós tejkvóta megszüntetése, húsmarhák EU-s támogatása). 

Fontos trend még az utóbbi másfél évtizedből, hogy miközben a munkaintenzívebb zöldségtermesztés visszaesett, addig az extenzívebb termesztésű, nagytáblás olajmagvak eredménye megháromszorozódott 2002 óta (évi egymillió tonnáról hárommillió tonnára). A szintén kevésbé munkaigényes búza és kukorica termelése is jelentősen nőtt, bár a nagy kilengésekből látszik, milyen nagy mértékben függ hozamuk az időjárástól. Ez utóbbin az EU-s támogatásokból megvalósított eszközfejlesztések sem segítettek eddig olyan sokat.

 

Ugyanebben az időben jelentősen visszaesett a mezőgazdaságból élők száma. Ugyan 2012-től a foglalkoztatottak száma újra emelkedik, de ez a GKI szerint szinte csak a közmunkának köszönhető, ami mögött jellemzően nincs érdemi mezőgazdasági munka. A minimum öt fős mezőgazdasági cégek által foglalkoztatottak számában például láthatóan nincs semmi emelkedés.

 

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat agrárium mezőgazdaság Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Jandó Zoltán
2024. november 14. 06:01 Pénz, Vállalat

Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz

Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.

Bucsky Péter
2024. november 13. 06:02 Közélet, Vállalat

Betonba és NER-be öntöttük az uniós pénzek jelentős részét

Ami papíron a hazai vállalatoknak szánt gazdaságfejlesztési támogatás, abból a gyakorlatban sokszor Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László épített utat.

Fontos

Stubnya Bence
2024. november 20. 14:03 Adat, Pénz

A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt

Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.