Egy év alatt 19 százalékkal emelkedtek az állati termékek (azaz a hús, a tej és a tojás) árai a KSH szerdai gyorstájékoztatója alapján. A tej ára 30 százalékkal nőtt, amely leginkább a tavalyi dömpingárra vezethető vissza, de január óta jelentősen emelkedett a sertéshús ára is, amely 17 százalékkal lett drágább. A baromfi után sertéshúsból fogy a legtöbb Magyarországon, előbbi az összes húsfogyasztás 60 százalékát teszi ki, a sertés pedig 37 százalékát.

Az áremelkedés okai a 2014-ben elrendelt orosz embargóig vezethetőek vissza. Az orosz kormány az ukrajnai háború és az Európai Unió tagországainak kereskedelmi bojkottja miatt rendelt el importtilalmat a sertéshúsra. Oroszország az EU legnagyobb exportpiaca volt a sertéshúst tekintve, a teljes exportjának 25 százalékát adta el Oroszországban.

“Az embargó súlyos válságot jelentett, mivel az odairányúló export bennragadt az EU területén” – mondta Murguly Tamás, a Dél-Pest Megyei Mezőgazdasági Zrt. sertéságazatának vezetője. A készleten maradt áru a piacra zúdult, ami árcsökkenést okozott. Ennek a mélypontja 2016 tavaszán volt, amikor mintegy 310 forintra csökkent egy kilogramm sertéshús felvásárlási ára (2013-ban még 400 forint körül ingadozott). “Rengetegen kivágták a sertéseket, csökkent az összeurópai állomány” – mondta az egyik következményről Pick László, a Húsipari Vállalat Zrt. vezérigazgatója.

A sertéshús ára a német tőzsdei árhoz igazodik, tehát egész Európában alig vannak kilengések az árak között. A magyarországi sertéspiac részesedése az európai termelésben kevesebb, mint 2 százalékos, ezért minimális az ármeghatározó szerepe.

A csökkenő árakon Kína megjelenése változtatott. Kína a világ elsőszámű sertéshús termelője és fogyasztója. A disznóhús az egyik legfontosabb alapanyaga a kínai konyhának, és az életszínvonal látványos növekedésének köszönhetően az elmúlt 25 évben ötszörösére nőtt a fogyasztása. A délszláv országok után már Kínában a legmagasabb az egy főre jutó sertéshús-fogyasztás, tavaly 40 kilogramm volt fejenként. Igaz, az elmúlt években megállt a növekedés az egyre szélesedő középosztály tudatosabb étkezési normái miatt.

Míg pár évtizede Kína még ki tudta elégíteni saját fogyasztását, a közelmúltban iszonyatosan megnőtt az importigénye. Hat év alatt hatszorosára nőtt a behozott sertéshús ára.

Tavaly gyakorlatilag végigrobogott a kínai állategészségügy Európán, és tízesével adták ki az engedélyeket” 

mondta Pick László, aki szerint hatalmas mennyiségben indult meg az EU exportja Kínába.

A kínai kereslet felpörgése miatt a tavaly tavaszihoz képest idén nyárra 50 százalékkal nőttek az árak. 2016 második felében az EU teljes exportjának több mint 40 százaléka ment Kínába. De úgy tűnik, nem lesz hosszú életű a robosztus növekedés. Mivel az európai árak megnőttek, a kínai piacról is elkezdtek kiszorulni az Észak- és Dél-Amerikából érkező húsok miatt. 2017 első nyolc hónapjában például már 32 százalékkal csökkent az EU exportja az előző évhez képest.

Kínában jóval drágább a hús, mint Európában, de egy év alatt jelentősen csökkent az ára, ami már az európai árszínvonalra is hatással van. Tavaly nyáron 800 forintnyi jüan volt egy kilogramm, de idén augusztusban már csak 560 forintnyi jüan. A csökkentést az európai árak is lekövették. Míg nyáron még 450 forint forint volt a sertéshús kilónkénti ára, ez pár hét alatt drasztikusan csökkent, és az általunk megkérdezett tenyésztők szerint jelenleg 360 forint körül mozog. Ez egyébként alacsonyabb ár, mint a tavaly októberi.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat disznó Kína KSH sertéshús tej Olvasson tovább a kategóriában