Ipari méretekben már most sokkal olcsóbb a megújuló energia, mint a szén, vagy az atom. Sőt, az erőművek teljes élettartamára vetített költségek alapján az alacsony árak ellenére a gázt is veri a szél és nap, amelyek közül előbbi 4, utóbbi 9 százalékkal lett olcsóbb egyetlen év alatt – derül ki a Lazard tanácsadócég múlt héten publikált elemzéséből.
Az Egyesült Államokban végzett felmérés szerint a szélerőművek jelenleg 30 és 60 dollár közötti költségszinten tudnak előállítani egy megawattóra energiát, míg az ipari méretű fotovoltaikus termelés esetében ugyanez 46 és 53 dollár között szóródik.
A legolcsóbb hagyományos energiahordozó a földgáz, de itt még úgy is a 42, illetve 78 dollár közötti sávban mozog az egy megawattórára jutó költség, hogy az USA-ban az úgynevezett palaforradalom miatt most rendkívül olcsó a gáz (egy új technológiának köszönhetően néhány évvel ezelőtt hatalmas, korábban nem kitermelhető gázkészletek váltak elérhetővé, ami soha nem látott áresést hozott a piacon).
Az átlagköltség alakulása elég jól mutatja a trendeket: miközben a már emlegetett megoldások évről évre egyre olcsóbbak lettek a technológiai fejlődésnek, a növekvő termelés miatti méretgazdaságosságnak (minél többet termelnek valamiből, az egy egységre jutó kiadás annál kisebb) és az árak csökkenésének köszönhetően, addig a szén esetében stagnálást mutattak az adatok, a nukleáris energia pedig látványosan drágult. Utóbbi magyarázata minden bizonnyal a 2011-es fukushimai baleset: a cunami okozta katasztrófát követően jelentősen szigorodtak az atomerőművekre vonatkozó szabályok, ami igencsak megdobta az építési ráfordítsokat (a növekedés 2011-et követően indult meg).
A Lazard szerint a költségek mozgásából egyértelműen az következik, hogy a jövőben is folytatódni fog a nap és szélerőművek térnyerése. A támogatott megújuló fejlesztések mellett a nukleáris és szénerőművek nemhogy a beruházás értékét nem hozzák vissza, de már működtetésük sem termel nyereséget, és lassan ugyanez lesz a helyzet támogatás nélkül is.
Más kérdés, hogy a háztartási kiserőművek még mindig nem tűnnek igazán versenyképesnek. A háztetőre szerelt berendezések által előállított áram több mint kétszer annyiba kerül, mint bármely ipari technológiával termelt.
(Fotó: AFP / Europress)
Vállalat
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz
Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.
Betonba és NER-be öntöttük az uniós pénzek jelentős részét
Ami papíron a hazai vállalatoknak szánt gazdaságfejlesztési támogatás, abból a gyakorlatban sokszor Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László épített utat.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
