Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2017. október 22. 08:03 Vállalat

Pár szám, amely megmutatja, miért csak a multiknál lehet jól keresni

Annyira talán nem meglepő, hogy a nagy iparvállalatoknál jobban lehet keresni, mint a kisebb ipari cégeknél, és ez összefügg azzal, hogy náluk egy főre vetítve nagyobb a termelés hozzáadott értéke, de az OECD ebben a témában megjelent tanulmánya nagyon élesen világít rá, hogy a magyar kis- és közepes vállalatok mennyire nem tudják tartani a lépést a multikkal.

A kkv iparvállalataink, vagyis jellemzően a multik – sokszor magyar kézben lévő – kisebb beszállítói még regionális összehasonlításban is elég erősen le vannak maradva.

Mialatt egy Magyarországon működő, 250 főnél több dolgozót foglalkoztató nagyvállalat alkalmazottja 100 forint hozzáadott értéket termel, addig egy közepes (50-249 fős) cégnél ugyanezen idő alatt csak 49 forint keletkezik. A kisvállalat (20-49 fő) már csak 35 forint értéket állít elő ennyi idő alatt, a még kisebb társaság (10-19 fő) mindössze 30 forintot, a mikrovállalkozás (1-9 fő) pedig csupán 22 forint pluszt képes kisajtolni magából.

 

Ez a 22 százalék annyira kevés, hogy az OECD tagállamok között csak Mexikóban van alacsonyabb arány, a 30 százalék pedig egyenesen sereghajtó a maga kategóriájában. A kisebb magyar ipari vállalatok értékteremtő képessége nagyon elmarad a nagyokétól. Ez pedig meggátolja, hogy abban a vállalati méretben, ahol sokkal inkább jellemző a magyar tulajdonosok jelenléte, közelíteni tudjanak a bérek a multiknál elérhető szinthez.

Ezek alapján nem csoda, hogy a mikrovállalkozásoknál még ma is csak a multi fizetések 38-45 százalékát lehet megkeresni, de a közepes cégek is csak 54-72 százalékot tudnak kifizetni a dolgozóiknak.

 

Szlovákiában és Csehországban, ahol szintén a nagy autógyárak adják az ipari termelés jelentős részét, ezek az arányok sokkal barátságosabb képet mutatnak. Ott a kisebb cégek értékteremtő képessége jobban közelít a nagyvállalatokéhoz, és a bérek sem maradnak el a kkv-szektorban annyira, mint nálunk.

 

Az adatokból az is kiderül, hogy ha 2008-től követjük, akkor a bérek a kkv-szektorban messze nem tudtak olyan mértékben emelkedni, mint a nagyvállalatoknál. Az olló tehát ebben a tekintetben még nyílik is – bár az is igaz, hogy ez nem csak Magyarországra jellemző trend.

Míg az 50 főnél többet foglalkoztató magyar iparvállalatoknál 2008 óta 30 százalékkal nőttek az egy főre jutó átlagos fizetések, addig a kkv-szektorban csak 14 százalékos volt a növekedés, ráadásul úgy, hogy utóbbiaknál 2008-tól két évig még csökkenés is volt.

(MTI Fotó / Rosta Tibor)

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat bérek oecd vállalat vállalatok Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Jandó Zoltán
2024. november 14. 06:01 Pénz, Vállalat

Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz

Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.

Bucsky Péter
2024. november 13. 06:02 Közélet, Vállalat

Betonba és NER-be öntöttük az uniós pénzek jelentős részét

Ami papíron a hazai vállalatoknak szánt gazdaságfejlesztési támogatás, abból a gyakorlatban sokszor Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László épített utat.

Fontos

Stubnya Bence
2024. november 20. 14:03 Adat, Pénz

A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt

Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.