Egy hónapja még úgy tűnt, hogy csak késlelteti, a héten viszont lefújta az Apple az önvezető elektromos autó fejlesztésére vonatkozó projektjét. A döntés súlyát jól mutatja, hogy az amerikai vállalat három-négy évvel ezelőtti sajtóértesülések szerint már saját akkumulátortechnológiát is kifejlesztett, amivel csökkenthető az energiatároló berendezések ára és növelhető a gépkocsik hatótávolsága, és az akkori tervek szerint a gyártás az idei évben el is indulhatott volna – ez az időpont tolódott ki először a következő évre, majd a 2026 és 2028 közötti időszakra, mielőtt az Apple teljes visszavonulót fújt.
A Project Titan néven futó fejlesztéshez hasonló sorsra jutott az Aston Martin kínálatának elektrifikációjára vonatkozó elképzelése is a héten: a brit luxusmárka a kereslet visszaesése miatt egy évvel elhalasztja az első elektromos modelljének bevezetését.
A fogyasztói kereslet az elektromos autók iránt, különösen az Aston Martin árkategóriájában, nem olyan, mint amilyennek két évvel ezelőtt gondoltuk.
– mondta Lawrence Stroll, a cég ügyvezetője újságíróknak, amihez hozzátette, hogy a plug-in hibrid járművek iránt sokkal nagyobb az érdeklődés az Aston Martin szegmensében.
A Mercedes-Benz is visszavett az elektromos autókra való átállás üteméből, a Magyarországon is jelenlévő vállalat most azzal számol, hogy az elektromos meghajtású járművek – ide értve a hibrideket is – eladásai 2030-ra elérik az ötven százalékos arányt. Ez öt évvel későbbi időpont, mint amit 2021-ben várt a német gyártó, amikor is 2025-re tervezte elérni az ötven százalékos mérföldkövet főként tisztán elektromos autókkal. Továbbá többek között a Tesla, a General Motors, a Ford és a Renault is visszább vették a villanyautó-eladásokkal kapcsolatos várakozásaikat.
Az ágazat szerte tapasztalható pesszimizmus okai hasonlók: noha az elmúlt években az autógyártók és a beszállítók nagyon számítottak az elektromos járművek iránti jövőbeli keresletre, a kapacitás- és technológiafejlesztési beruházások végül úgy látszik, meghaladják a tényleges fogyasztói igényeket, amelyek tavaly nyárra jócskán megcsappantak. Mindez arra készteti az autógyártókat, hogy újragondolják a gyártási terveket, akár a belső égésű motorok további fejlesztésével is számolva, ahogy azt a Mercedes teszi.
A nem túl fényes gazdasági körülmények mellett az ellátási láncokban tapasztalható fennakadások, továbbá a Kína és az Egyesült Államok, illetve az Európai Unió közötti kereskedelmi feszültségek sem kedveznek az elektromos autók térhódításának. Sőt, az elektromos autók vártnál lassabb terjedése mellett a hatékonyságukat illető szabályozások várható bevezetése, szigorítása is borúlátóbbá teszi az ágazat szereplőit.
Az európai piacon ráadásul a környezetvédelmi normák alakulása is az elektromos átállás halasztásának kedvez, a belső égésű motorokkal nehezen teljesíthető Euro 7-es szabványok hatályba lépése az eredetileg tervezett 2025-ös időpont helyett az évtized végére tolódhat. A mérséklődő szigor nyomán például a Volkswagen el is halasztotta egy évvel a kisautók kategóriájába szánt elektromos modelljének bevezetését, és egy darabig párhuzamosan fogja kínálni a Poloval, annál valamivel magasabb áron (a piaci fordulat mértékét jól érzékelteti, hogy a Ford másfél éve még az eredetileg tervezettnél is előrébb hozta a Fiesta kivezetését).
A kedvezőtlen körülményeket a beszállítók is érzékelik, a magyarországi akkumulátorgyár-beruházásáról ismert CATL (és a Szegeden autógyárat létesítő BYD is), a koreai LG, valamint az egyik legnagyobb lítium-ellátóként számon tartott Albemarle is az üzleti helyzetük romlását jelzik – utóbbi például a munkaerő-állományának négy százalékát bocsátja el a kereslet és az eladási árak csökkenése miatt.
Kérdés, hogy a romló kilátások mennyiben befolyásolják majd a Magyarországra érkező elektromosautó-ipari beruházások sikerét, amelyekkel kapcsolatban Szijjártó Péter külügyminiszter továbbra is optimista (igaz, egyrészt a nyugati autógyártók kedvezőtlen helyzetéhez hozzájárul a kínai konkurencia megerősödése is, másrészt a tavaly a magyarországi akkumulátor- és járműipar húzta az ipari teljesítményt) – mindenesetre az Apple például inkább a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztésekbe fektet, és legújabb nagy dobása inkább egy virtuális valóságot és háromdimenziós felületeket jól működve kivetítő szemüveg lehet az önvezető elektromos autó helyett.
Tech
Világító kutyanyakörvektől jutott milliárdos regionális webshopig három magyar testvér
A pendrive, a longboard és a rovartelep nem jött be, a kutyatáp viszont nagyon, ez a Vargyas testvérek tanulságos útja a nullától az egymilliárdig.
Magyarországon alig ismert márkák hajtják a világ okostelefon-piacát
Az Apple és a Samsung egyaránt visszaesett, a hasító kínai márkáknak köszönhetően azonban tavaly újra nőttek az eladások.
Évente egy kávé áráért elvárhatjuk, hogy kiderüljön, miből áll a világ
A világ legnagyobb részecskefizikai infrastruktúrája közel hárommillió eszközből áll, karbantartásukat egy magyar szakember, Jurcsó Péter menedzseli.
Fontos
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
Európában a klímavédelem nyírta ki az olcsó kisautókat, Amerikában Trump vámjai fogják
Az áremelkedés miatt jellemzően az olcsóbb és kisebb típusok tűnhetnek el az amerikai autópiacról. Ilyeneket már Európában is egyre nehezebb találni.
