Amikor a kenyeret beteszed a kenyérpirítóba, lejátszódik egy régóta ismert, összetett vegyi folyamat, az úgynevezett Maillard-reakció. Ez okozza azt, hogy a kenyér szép barna, ropogós és ízletes lesz. A reakció egyébként minden szénhidráttartalmú élelmiszer magas hőfokon való kezelésekor lejátszódik, vagyis egyszerűen fogalmazva minden ilyen étel ezért barnul meg (többé-kevésbé) sütés közben.

A barnulással azonban van egy probléma: a reakciók egyik fő résztvevői az aminosavak, többek között az aszparagin is, amelynek következtében a folyamatban akrilamid keletkezik. Az akrilamid túlzott bevitele viszont a jelenlegi ismereteink szerint megnöveli a rákos megbetegedések kialakulásának veszélyét.

Ahogy a Nébih ismeretterjesztő anyagában is olvasható, az akrilamid fő étrendi beviteli forrása a hasábburgonya, a kávé, a különböző kekszek és a kenyér, a veszélyes dózisnak pedig leginkább a gyerekek kitettek az alacsonyabb testtömeg miatt.

A fentiek alapján logikus, hogy ha a kenyérben, illetve az annak alapanyagaként használt búzalisztben nem lenne aszparagin, akkor akrilamid sem keletkezne (ám ettől még a pirítós megbarnulna és ízletes is maradna). Márpedig angol kutatók a napokban engedélyt kaptak arra, hogy kísérleti jelleggel elkezdjenek termeszteni egy ilyen búzát.

A Rothamsted Research tesztje az első Európában és az Egyesült Királyságban, amely az úgynevezett CRISPR módszerrel módosított búzát használ. Ez az a módszer, amelynek kidolgozásáért 2020-ban kémiai Nobel-díjat adtak, és amely leegyszerűsítve egy genetikai ollóként használható. Viszonylag egyszerű eljárásokkal a DNS-ből ki lehet vágni vele meghatározott szakaszokat, így például a búza esetében a fejlesztők kivágták azt a szakaszt (gént), amely az aszparagin „legyártására” adja ki az utasítást. Mivel ez így már nincs benne a DNS-ben, a búza nem, vagy alig termel aszparagint, minden másban azonban hozza a nem génszerkesztett verziók jellemzőit. A kutatók az első adatok szerint több mint 90 százalékkal csökkentették az aszparagintartalmat.

Az ehhez hasonló kísérletekkel azonban nagyon elővigyázatosnak kell lenni, mert a közvélemény jelentős része már attól is fél, hogy egy ilyen haszonnövény egyáltalán kinőhet a földből. A Rothamsted Research igyekszik is nyugtatni azzal, hogy a kísérlet mindössze öt évig és 1500 négyzetméteren zajlik majd, ami mezőgazdasági értelemben gyakorlatilag láthatatlan méret, szigorúan ellenőrzött körülmények között.

Érdekes, és még magyar szempontból is fontos kérdés, hogy az aszparaginmentes búza génszerkesztett vagy génmódosított növény-e. A génszerkesztett (GE) ugyanis alapesetben azt jelenti, hogy a genomból eltávolítottak egy vagy több szakaszt, azaz laikusan fogalmazva „kivettek belőle egy vagy több gént”, de emellett mást nem módosítottak rajta. Génmódosítottnak (GM) viszont azt nevezik, amikor a genomba legalább egy másik organizmusból származó szakaszt be is helyeznek (például az egyik növény kedvező tulajdonságát akarják átvinni egy másik növénybe).

Az európai uniós szabályozás egyelőre nem tesz különbséget a kettő között, vagyis jogi értelemben a génszerkesztést is génmódosításnak tartja, még akkor is, ha a biotechnológia tudománya ezt másképp gondolja és kezeli. A fenti kísérletben azonban pont az az érdekes, hogy az Egyesült Királyság a brexit után már különválaszthatja a szabályozást, és erre egyébként nagy esély is van.

További csavarok is vannak azonban a történetben. A CRISPR módszer lényege ugyanis hiába az ollószerű működés, a kivágáshoz be is kell illeszteni elemeket, vagyis ez felfogható génmódosításként is. A búza tehát génmódosítottnak minősül, amikor először elvetik, de ezzel koránt sincs vége a dolognak, ugyanis azt tervezik, hogy a génmódosítást okozó adalékokat teljesen hagyományos, nem biotechnológiai nemesítési módszerekkel eltüntetik a növényből.

A jogi szabályozás jelenleg legvitatottabb része pont az, hogy az ember évezredek óta használ különböző megoldásokat a haszonnövények és állatok ember számára hasznos megváltoztatására, ám ezek közül kizárólag a biotechnológiai alapú génmódosítás esik más elbírálás alá. Sem a háziasítás, sem a szelektálás, sem a fizikai és még a kémiai alapú változtatások sem számítanak GM-nek, de a biotech módszerek igen.

Magyarországon például még kutatási céllal is csak külön engedéllyel lehet biotech-alapú GM növényeket termeszteni, és a közvélekedés általában az, hogy a génmódosítás nem természetes eljárás, ezért nagyon sokan félnek az ilyen alapú élelmiszerek terjedésétől.

Ám a magyar boltokban kapható „GMO-mentes” jelzésű húsok például csak azt jelentik, hogy az állat nem kapott olyan takarmányt, amely génmódosított növényt tartalmazott. Mindebből egyébként könnyű kitalálni, hogy az az állat, amelynek húsára nincs külön kiírva a GMO-mentesség, elég nagy valószínűséggel GM takarmányt fogyasztott, hiszen a piac jelentős részben észak- és dél-amerikai GM szójával dolgozik. Ez jóval olcsóbb, mint a GM-mentes takarmány, hiszen pont az a génmódosítás oka, hogy üzletileg sokkal jobban megéri a kedvező tulajdonságúra módosított növényeket termelni.

Tehát a magyar üzletekben kapható húsok döntő része olyan állat része, amely génmódosított szóját (is) evett, és annak ellenére is fogyasztják az emberek, hogy a génmódosítást többnyire elutasítják. És ez természetesen a Magyarországon nevelt állatok húsára is igaz, ha import GM szóját adnak nekik takarmányként. A jó hír az, hogy a takarmányt az állat emésztéskor lebontja, majd ezekből külön építi fel a szervezete alkotóelemeit. Vagyis a takarmányban és a húsban messze nem ugyanazokról az összetevőkről beszélünk – nem véletlen, hogy az ilyen húsok forgalmazása egyáltalán nem tilos.

Ennek fényében érdekes az angliai kísérlet, amelynek során tehát először génmódosított búzát hoznak létre, amely pár év alatt a megszokott hagyományos módszerekkel csak génszerkesztetté válik. Ez a génszerkesztett búza viszont nem tartalmaz aszparagint, hőkezelésekor így nem jön létre a rákkeltő akrilamid, vagyis jelenlegi ismereteink szerint feltétlenül sokkal kevésbé veszélyessé válik, még nagyobb mennyiségű fogyasztásnál is.

Ezzel pedig fel van adva a lecke azoknak, akik nagyon ellenzik a biotech módszerekkel módosított élelmiszereket, de szeretnének az egészségesebb étkezés felé is elmozdulni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKémiai Nobelt ért, de milyen jövőt hoz a CRISPR?Ha jól használjuk, akkor óriási előnyei lehetnek, ha viszont nem lesznek globálisan egységes etikus szabályok, akkor a társadalmi egyenlőtlenségeket végsőkig fokozhatja

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHiába akarod elkerülni a génmódosított alapanyagú élelmiszereket, ez lehetetlenAbban a hisztérikus megközelítésben, amely Magyarországra is egyre jellemzőbb, nem sok értelme van a GMO-ellenességnek.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Tech búza CRISPR génmódosítás génszerkesztés GMO kenyér Olvasson tovább a kategóriában