A Die Welt azt mutatja be egy mai cikkében, hogy a német ipar egyik büszkesége, a nálunk is kulcsfontosságú befektetőnek számító Bosch nem követi teljes mértékben a német központi szakpolitikai elképzeléseket, mert annál összetettebbnek látja az iparág jövőjét.
Konkrétan arról van szó, hogy Németországban úgy szeretnének hosszabb távon megszabadulni a földgázzal való fűtéstől és melegvíz-előállítástól, hogy minden háztartást hőszivattyús megoldásokra állítanak át, a berendezések működtetéséhez szükséges elektromos áramot pedig megpróbálják minél nagyobb mértékben megújuló forrásokból biztosítani.
Nekünk egyébként ebben a szakpolitikai elképzelésben az lehet különösen érdekes, hogy Magyarország szinte teljes mértékben átveszi ezt a modellt (azzal a különbséggel, hogy zöld energiaforrásnak tekinti az atomenergiát is). Végső soron azonban nálunk is a hőszivattyús-napelemes kisebb lokális kombinációkat igyekeznek előtérbe helyezni a támogatási programokkal.
Németországban azonban a Bosch úgy látja, hogy nem ilyen egyszerű a helyzet, mert a hidrogénnel működtetett kazánok elterjedésének legalább ekkora esélye lesz. A Die Welt szerint a Bosch Thermotechnik (amelynek egyik legismertebb márkája ezen a piacon a Buderus) vette a lapot, és a hőszivattyús fejlesztésekre ugyan nagy hangsúlyt fektet, de Jan Brockmann vezérigazgató azt mondta a lapnak, hogy ebben a technológiában kemény ázsiai versenytársakkal kell majd megküzdeniük, miközben a belső égésű megoldásokban Európa előnyben van, ennek zöld változatainál a szakértelemben erősek vagyunk.
A hidrogén nagy előnye az, hogy nagyon könnyen (és ezért viszonylag olcsón) ráépíthető a földgázas rendszerekre, lényegében csak pár fő elemet kell kicserélni a háztartásokban lévő kazánokban. A földgázas és hidrogénes kazánok között olyan kicsi a különbség, hogy könnyű olyan berendezéseket tervezni, amelyek mindkettővel képesek üzemelni, és a Bosch 2025-től már csak ilyen hibrid kondenzációs kazánokat fog gyártani.
A cég Angliában már élesben teszteli azokat a kazánokat, amelyek 20 százalékban hidrogént égetnek földgáz helyett (a hidrogén égésterméke víz), de a technológia kísérleti fázisban ketyeg, és az európai kereslet teljes egészét egyelőre a hőszivattyúk teszik ki.
A hidrogénnek nincs még meg a logisztikája, de ennél is nagyobb gát, hogy az ipari használatra szánt nagy mennyiségű hidrogént egyelőre éppen földgázból állítják elő. Ezért egyrészt nem szabadít meg minket a fosszilis energiahordozó gáztól, másrészt nem látszik sok értelme annak, hogy földgázból származó hidrogént juttassunk egy kazánba, amely a földgázt közvetlenül is képes fogadni.
A jövő azonban egyre nagyobb eséllyel mégis a hidrogéné lehet, mert az ipari fejlesztések óriási erőket és pénzeket mozgatnak meg, illetve kapnak támogatásként arra, hogy kifejlesszék a vízbontásból származó (zöld) hidrogén üzletileg is racionális megoldásait. Ebben az esetben azt a vizet nyernék vissza a hidrogénkazánban, amit a vízbontás során felhasználtak, vagyis környezetbarát zárt kör jöhetne létre.
Tech
Fontos