Gigantikus hidrogénüzemet építenek a hollandok, még a németek is tőlük vásárolhatnak
Három holland társaság, a Shell, a Gasunie és a Groningen Seaports bejelentette, hogy a Groningenhez közeli Eemshaven tengeri kikötőjénél megépítik Európa legnagyobb olyan hidrogéntermelő üzemét, amely csak megújuló energiaforrásokat használ.
A projekt gigantikus méretű, és – ahogy a Der Spiegel is írja – a helyszínválasztás sem véletlen: Eemshavenből ugyanis a ma még földgázt szállító vezetékrendszeren keresztül a hidrogént el tudják juttatni a német ipar központjába, a Ruhr-vidékre is.
A NortH2 nevű üzem 2040-ben már évi 800 ezer tonna hidrogént állíthat elő, és a gyár egy tengerre telepített szélerőműparkból szerzi majd a gyártáshoz szükséges energiát.
A hidrogént ma még döntően földgázból nyerik ki, vagyis nem megújuló a forrása, a gáz legnagyobb felhasználója pedig a vegyipar, azon belül az ammóniagyártás (amely a műtrágyák alapanyaga). A hidrogénnek azonban sokan nagy jövőt jósolnak általános zöld energiaforrásként, ha ugyanis sikerül megújuló energia befektetésével, például vízből előállítani, akkor felhasználásakor az elektromos áram mellett csak víz és némi hő keletkezik, és ezzel zöld módon zárul a kör.
A hidrogénnel hajtott járművek tulajdonképpen elektromos árammal mennek, csak nem lítium-ionos akkumulátorokat, hanem hidrogént visznek magukkal, és azt egy üzemanyagcellában, helyben alakítják árammá. A hidrogénnek így előnye van az akkumulátorral szemben, folyamatos táplálással az áram előállítása is folyamatossá tehető, vagyis a lemerülő akkumulátorokkal szemben nincs szükség újratöltésre. (Hidrogént pedig elég gyorsan lehet tankolni.)
A hidrogén előállítása nagyon energiaigényes folyamat, az eemshaveni üzemnek várhatóan annyi áramra lesz szüksége, amely 12 millió háztartást tudna ellátni. A projekt finanszírozásáról a cégek nem árultak el részleteket.
Vállalat
Már a sokkok nélküli, lassított kimúlás lehet a fő cél a Dunaferr történetében
A vasmű egyre fogyó maradékába továbbra sem sikerül életet lehelni, a kormány a társadalmi-politikai veszteség minimalizálására törekedhet.
Jöhet a napelemesek ellenlépése, nem az állami közműveknek adják el az áramot
Az MVM öt forintos átvételi árral szúrja ki a napelemesek szemét, egy most induló magáncég az áramot a tőzsdén eladva jóval többet kínálhat.
Magyar cég logójával a karján írt történelmet a szlovén Tadej Pogačar
A Mol helyi leányvállalata május óta a szlovén válogatott bronzfokozatú szponzora. Bár a magyar kerékpársport is egyre sikeresebb, itthon nem tolonganak a támogatók.
Fontos
A minimálbért már euróban számolja Orbán Viktor, de mi lesz közben a forinttal?
Ha komolyan vesszük a miniszterelnök szavait és a minimálbér szintjére kitűzött célt, abból 450 forintos euróárfolyam adódik hároméves távlatban.
Kétséges a megtérülése, mégis egyre csak nő a külföldi egyetemisták ösztöndíjkerete
Évi tízmilliárdokat költ arra a kormány, hogy fejlődő országokból Magyarországra hozzon egyetemistákat, de végzés után nem ösztönzi, hogy itt is helyezkedjenek el.
A bankok azonnal elkezdték áthárítani az új adót, amit a nyakukba kaptak
A devizaváltásra vonatkozó illeték a jegybank szerint nem fogja úgy emelni az inflációt, ahogy a tranzakciós illeték emelése. Kérdés, hogy mit lép a Revolut, a Wise és a hasonló, határokon átnyúló fintech szereplők.
