A zuhanó költségeknek és javuló hatékonyságnak köszönhetően egyre jobban megéri napenergiával áramot termelni, legyen szó akár többhektáros naperőművekről, akár háztartási méretű berendezésekről. A modern irodaépületek azonban problémásak ebből a szempontból: a tetejükön nincs elég felület a szükséges mennyiségű áram megtermeléséhez, oldalaikat pedig szinte teljesen üveg borítja, lehetőség szerint természetes fényt adva a bent dolgozóknak.
A jelenleg használatos napelemek nem engedik át a fényt, így nem jöhetnek szóba. Dél-koreai kutatók azonban olyan felületet kísérleteztek ki, amely az üveget helyettesítheti az ablakokban, és miközben áramot termel, csak annyira szűri meg a fényt, mint a színezett üveg – írja az Economist.
Az ulszani nemzeti tudományos és technológiai intézet kutatói a Joule című szaklapban tették közzé eredményeiket. Megoldásuk pofonegyszerűnek tűnik: lyukakat kell hagyni a felületben. Ám ezek méretének és elrendezésének célszerű meghatározása már közel sem egyszerű.
A kutatók olyan 200 mikrométer vastag szilikonlapkákkal kezdtek dolgozni, amelyekhez hasonlók a ma is kapható napelemeken vannak. Ebbe 90-100 mikrométer átmérőjű lyukakat ütöttek, mert számításaik szerint legalább ekkorákra van szükség ahhoz, hogy a látható fény (spektrum) keresztül tudjon haladni anélkül, hogy zavaró fénytörési jelenségek keletkeznének.
Kezdetben azonban így sem volt kielégítő az eredmény, furcsa színek és sötét területek jöttek létre a fénytörés és interferencia következtében. Ezekről azonban kiderült, hogy nem a lyukak mérete, hanem a véletlenszerű elrendezésük miatt alakultak ki. Amikor szabályszerűen elrendezték a lyukakat, olyan anyaghoz jutottak, amely egyenletesen engedi át és nem színezi meg a fényt. És persze emellett áram termelésére is képes.
A kutatók ugyanakkor nem titkolják, hogy az átengedett fény mennyisége és az áramtermelés hatékonysága leginkább egymás rovására növelhető. A lyukak elrendezésének változásával a beeső fény 20-50 százalékát ereszti át az anyag – a színezett, sötétített üvegeknél manapság ez 30-70 százalék.
A dél-koreai kutatók 20 százalékos áteresztőképességű üveggel 12,2 százalékos hatékonyságú áramtermelést tudtak elérni, szemben a legjobb napelemek 20 százalék körüli értékével. Mivel a 20 százalékos áteresztés túl kevés, látszik, hogy még dolgozni kell a mutatók javításán, ugyanakkor a jelek szerint már nincs beláthatatlan távolságra egy kielégítő kompromisszum. Ez az anyag persze mindenképpen többe fog kerülni, mint a sima üveg, azzal ellentétben azonban idővel visszahozhatja az árát.
Tech
Jöhetnek a pénztárgépek, amelyek már csak kérésre adnak papíros nyugtát
Az online pénztárgépet 2028 közepéig minden kereskedőnek e-pénztárgépre kell majd cserélnie, ezek már csak külön kérésre fogják kinyomtatni a nyugtát és az áfás számlát.
Világító kutyanyakörvektől jutott milliárdos regionális webshopig három magyar testvér
A pendrive, a longboard és a rovartelep nem jött be, a kutyatáp viszont nagyon, ez a Vargyas testvérek tanulságos útja a nullától az egymilliárdig.
Magyarországon alig ismert márkák hajtják a világ okostelefon-piacát
Az Apple és a Samsung egyaránt visszaesett, a hasító kínai márkáknak köszönhetően azonban tavaly újra nőttek az eladások.
Fontos
Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
Újra azzal úszta meg a sokmilliárdos büntetést a Mercedes, hogy feldobta kartelltársait
Olcsóbban akarták letudni a roncsautókkal kapcsolatos kötelezettségeiket a gyártók, de lebuktak, mert a Mercedes kibeszélt a kartellből – nem először.
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
