A zuhanó költségeknek és javuló hatékonyságnak köszönhetően egyre jobban megéri napenergiával áramot termelni, legyen szó akár többhektáros naperőművekről, akár háztartási méretű berendezésekről. A modern irodaépületek azonban problémásak ebből a szempontból: a tetejükön nincs elég felület a szükséges mennyiségű áram megtermeléséhez, oldalaikat pedig szinte teljesen üveg borítja, lehetőség szerint természetes fényt adva a bent dolgozóknak.
A jelenleg használatos napelemek nem engedik át a fényt, így nem jöhetnek szóba. Dél-koreai kutatók azonban olyan felületet kísérleteztek ki, amely az üveget helyettesítheti az ablakokban, és miközben áramot termel, csak annyira szűri meg a fényt, mint a színezett üveg – írja az Economist.
Az ulszani nemzeti tudományos és technológiai intézet kutatói a Joule című szaklapban tették közzé eredményeiket. Megoldásuk pofonegyszerűnek tűnik: lyukakat kell hagyni a felületben. Ám ezek méretének és elrendezésének célszerű meghatározása már közel sem egyszerű.
A kutatók olyan 200 mikrométer vastag szilikonlapkákkal kezdtek dolgozni, amelyekhez hasonlók a ma is kapható napelemeken vannak. Ebbe 90-100 mikrométer átmérőjű lyukakat ütöttek, mert számításaik szerint legalább ekkorákra van szükség ahhoz, hogy a látható fény (spektrum) keresztül tudjon haladni anélkül, hogy zavaró fénytörési jelenségek keletkeznének.
Kezdetben azonban így sem volt kielégítő az eredmény, furcsa színek és sötét területek jöttek létre a fénytörés és interferencia következtében. Ezekről azonban kiderült, hogy nem a lyukak mérete, hanem a véletlenszerű elrendezésük miatt alakultak ki. Amikor szabályszerűen elrendezték a lyukakat, olyan anyaghoz jutottak, amely egyenletesen engedi át és nem színezi meg a fényt. És persze emellett áram termelésére is képes.
A kutatók ugyanakkor nem titkolják, hogy az átengedett fény mennyisége és az áramtermelés hatékonysága leginkább egymás rovására növelhető. A lyukak elrendezésének változásával a beeső fény 20-50 százalékát ereszti át az anyag – a színezett, sötétített üvegeknél manapság ez 30-70 százalék.
A dél-koreai kutatók 20 százalékos áteresztőképességű üveggel 12,2 százalékos hatékonyságú áramtermelést tudtak elérni, szemben a legjobb napelemek 20 százalék körüli értékével. Mivel a 20 százalékos áteresztés túl kevés, látszik, hogy még dolgozni kell a mutatók javításán, ugyanakkor a jelek szerint már nincs beláthatatlan távolságra egy kielégítő kompromisszum. Ez az anyag persze mindenképpen többe fog kerülni, mint a sima üveg, azzal ellentétben azonban idővel visszahozhatja az árát.
Tech
Atom- és gázenergia fogja táplálni a jövőt meghatározó technológiát
Versenyt futnak az energiaellátásért a mesterséges intelligencia fejlesztésére hatalmas összegeket költő amerikai informatikai vállalatok.
A Temu ellen derül ki igazán, mennyit érnek az új uniós szabályok
Már egy éve formálják az ágazatot az új digitális piaci szabályok, amelyeket most a kínai e-kereskedelmi behemót ellen vet be az Európai Bizottság.
Úgy tiltották be az erkélynapelemeket, hogy nyitva hagytak pár kiskaput
Mi az erkély, a loggia és az előtető? Ez a kérdés kulcsa.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
