A szelektív hulladékgyűjtés lakossági és ipari szinten sem egyszerű feladat. Egy háztartásban nap mint nap botunk olyan szemétbe, amiről nehéz eldönteni, hogy lehet-e szelektíven gyűjteni egyáltalán, és ha igen, akkor hova kell dobni. A szelektív hulladékkelezőknek viszont emiatt rengeteg pluszmunka a rosszul szelektált szemét kiválogatása.
Ezt a két problémát oldaná meg egyszerre egy új módszer, amiről a BBC készített videóriportot. A norvég hulladékipari multi, a Tomra német gyárában egyelőre csak tesztelik az újrahasznosításnak ezt a teljesen újszerű módját. A technológiának két része van: az egyik a csomagoláson, a másik pedig a szelektáláson változtat. Ahhoz, hogy ilyen módon lehessen szelektálni, a termékek csomagolására szabad szemmel láthatatlan vonalkódokat helyeznek el.
Ezeket a vonalkódokat papírra és műanyagra is rá lehet nyomtatni. A sima vonalkódokhoz képest a technológia előnye, hogy mivel a termékek teljes felülete be van borítva vonalkódokkal, a kód attól függetlenül leolvasható, hogy milyen pozícióban kerül a leolvasó géphez.
A gyárban a szemét futószalagon jár körbe, ugyanúgy, ahogy egy hagyományos hulladékkezelőben. Csakhogy a szemetet nem dolgozók szelektálják, hanem egy gép. A gép folyamatosan szkenneli a szemét felületét, másodpercenként 150 képet készít. Így látja a vonalkódokat, amik a szemét fajtájára vonatkozó információt tartalmazzák. Az azonosítást követően pedig levegővel fújják a szemetet fajtájának megfelelő irányba.
Dr Ravi Sharma, a vonalkódos technológiát fejlesztő Digimarc munkatársa szerint 90 százaléknál is magasabb a módszer hatékonysága, és a technológia legfőbb előnye, hogy nagyon hatékonnyá teszi az élelmiszerek és más termékek csomagolásának, például mosószeres flakonok szétválasztását.
A hatékonyságot az is javítja, hogy már a háztartási szelektálás is sokkal pontosabb lehet, ugyanis a beolvasó technológia mobilalkalmazás formájában is elérhető, ami segít a háztartási szelektálós dilemmák megoldásában. Ugyanez a technológia az önkiszolgáló kasszás fizetést is jóval egyszerűbbé teheti.
A tesztelés a HolyGrail nevű projekt keretein belül zajlik. A projektben 20 globális nagyvállalat, többek között a Nestlé, a Henkel, a Danone, a Pepsico és a Procter and Gamble is részt vesz. A terv szerint 2020-ban élesben is kipróbálják a technológiát egy hulladékkezelőben, és 2021-től már az európai piacon is megjelenhetnek ilyen vonalkóddal ellátott termékek.
Tech
Atom- és gázenergia fogja táplálni a jövőt meghatározó technológiát
Versenyt futnak az energiaellátásért a mesterséges intelligencia fejlesztésére hatalmas összegeket költő amerikai informatikai vállalatok.
A Temu ellen derül ki igazán, mennyit érnek az új uniós szabályok
Már egy éve formálják az ágazatot az új digitális piaci szabályok, amelyeket most a kínai e-kereskedelmi behemót ellen vet be az Európai Bizottság.
Úgy tiltották be az erkélynapelemeket, hogy nyitva hagytak pár kiskaput
Mi az erkély, a loggia és az előtető? Ez a kérdés kulcsa.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
