A Youtube tisztán üzleti érdekből őrjíti meg az emberiséget

Sokan találkozhattak már a Youtube-féreglyuk jelenséggel: elkezdesz nézni videókat valamilyen témában, úgy hagyod a képernyőt, hogy a Youtube algoritmusa kezdje adni a következő videókat, és néhány lépésből valami egészen vad dolognál fogsz kilyukadni. Olyan témákban, mint szeptember 11., a holokauszt vagy a holdraszállás, szinte törvényszerű, hogy valami szélsőséges összeesküvés-elmélet lesz a végállomás. De működik ez a kevésbé ideológiailag terhelt területen is, például megnézel egy félmaratonos felkészülésről szóló futóedzéses videót, és néhány videó után már az ultramaratonról lesz szó. Vagy az egészséges étkezésről nézel valamit, és nemsokára már a nyersvegán gyümölcsevőknél tartunk.

Ennek az az oka, hogy a Youtube azt szeretné, hogy minél több időt töltsünk el az oldalon, ezért ehhez igazították a videomegosztó automatikus ajánlórendszerét is. Az algoritmust nem érdekli, hogy mi igaz vagy mi felelős, az viszont nagyon is, hogy minél több ideig magához ragadja a felhasználó figyelmét: minél több elindított videó, minél több videónézéssel eltöltött idő, minél több interakció (és minél több megnézett reklám). Márpedig éppen a közösségi médiából derült ki az utóbbi években, hogy ami igazán a képernyő elé tudja szegezni az emberek legnagyobb tömegét, az a szélsőséges, durva, lenyűgöző, szórakoztató, egyszóval erős érzelmeket kiváltó tartalom. Ilyet sokkal könnyebb előállítani, ha a készítő nem ragaszkodik az igazsághoz, hanem össze-vissza hazudozik vagy manipulatívan hergel.

A probléma egyre nagyobb figyelmet kap, hiszen nemcsak az Iszlám Állam használta egy időben toborzási platformnak a videomegosztót, hanem legutóbb már az új-zélandi fehér rasszista tömeggyilkos esetében is egyértelművé vált a Youtube radikalizáló hatása. Ugyanígy veszélyes az egész társadalomra, hogy a Youtube gigantikus platformmal segíti az oltásellenesség terjedését. És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy a mindig egyre szélsőségesebbet adó logika milyen hatással van a politikai nyilvánosságra: gyakorlatilag kiiktatja a mérsékelt hangokat, és egy teljesen szerkesztetlen, a szórakoztatásra optimalizált hazugságcunamit tesz a helyébe. Mivel másfél milliárd ember néz rendszeresen Youtube-videókat – minden nap egymilliárd órányit -, ezért túlzás nélkül az egész emberiséget befolyásoló jelenségről beszélünk.

A másik oldalon viszont nem kevés pénz múlik ezen, csak a Youtube esetében évi 16 milliárd dollár reklámbevételt hoz ez a modell.

Az algoritmus pusztító társadalmi hatása a Youtube munkatársait is aggasztotta, ám feletteseik rendre arra utasították őket, hogy ne veszélyeztessék a cég üzleti érdekit, derül ki a Bloomberg több mint húsz volt vagy jelenlegi munkatárssal folytatott beszélgetés alapján készült beszámolójából. Az Alphabet (közismertebb nevén Google) részlegeként működő Youtube vezetője, Susan Wojcicki például úgy fogta fel a saját szerepét, hogy a cég vezetése a célja, nem az, hogy rendőrködjön a platformon megjelenő videók felett.

A cikk szerint az eleinte még inkább vicces videókról ismert platformként közismert Youtube az első években rengeteg pénzt vesztett, ám a kétezres évek végétől kezdve minden megváltozott. A céget 2006-ban felvásárló Google ekkoriban helyezte a hangsúlyt a nyereségesség növelésére, és ebben az időben jöttek rá, hogy több reklám futtatásához maximalizálni kell az oldalon eltöltött időt. Ezért ennek szellemében írták át az ajánlási algoritmust. 2014-ben még csak napi 300 millió óra videónézésnél tartottak, ezt sikerült mostanra a háromszorosára növelni.

A Bloombergnek nyilatkozó Youtube-munkavállalók szerint csak arra figyeltek, hogy ne kerüljön az ajánlási rendszerbe olyan klikkvadász videó, ami csalódást okozna a felhasználónak, ez ugyanis valóban csökkenti az oldalon eltöltött időt. Az álhírek, a filterbuborékok, a radikalizálódás és a többi mostanában vitatott téma igazán csak a 2016-os választás után került a napirendre, a dolgozók szerint addig őket is csak a növekedési célok elérése foglalkoztatta.

Sőt, inkább azon dolgoztak, hogy addiktívabb legyen az ajánlórendszer,

amit aztán remekül kihasználtak azok a videókészítők, akik éppen a megtűrt, tehát még le nem tiltott videókat gyártották. Volt, aki felvetette, hogy csinálni kéne valamit ezekkel a rossz értelemben virális videókkal, de a cégvezetés lesöpörte az asztalról a felvetést. (Sőt, úgy akarták átalakítani a Youtube üzleti modelljét 2016 után, hogy azzal még nagyobb lökést adjanak a manipulatív tartalmat gyártóknak, miután pénzügyileg is a platformon eltöltött idő szempontjából legjobban működő videók készítőit jutalmazták volna. Ezt a javaslatot a Google vezérigazgatója kaszálta csak el.)

A Google azzal védekezik, hogy 2017 óta nagy figyelmet fordítanak a szélsőséges tartalmakkal szembeni fellépésre, már több mint tízezer ember dolgozik a tartalmi kérdéseken, az algoritmusba már elkezdték beépíteni a „felelősség” változót, és gépi tanulással is segítik a kontent szűrését. Ezzel együtt a Bloomberg szerint a videoplatformnak még mindig nincs tiszta belső szabályzata arról, hogy hogyan állítsák meg a manipulatív videók terjedését. A Youtube igazgatója, Wojcicki javaslata az összeesküvés-kontent leállítására az volt, hogy hiteles hírforrásokat vagy Wikipedia-linkeket tüntessenek fel – de ez sok esetben egyáltalán nem működik. Egy alkalmazott tavaly alkotott egy eszközt, amivel a szélsőjobboldali videók összesített népszerűségét lehetett mérni – és ebből az jött ki, hogy ez a kategória a zenével, a játékokkal és a sporttal közösen vezeti a népszerűségi listát a platformon.