Hírlevél feliratkozás
Rigó Anita
2017. december 15. 06:51 Élet, Tech

Figyelemválságtól szenved a gazdaság

Az okostelefonos appokat és a végtelen híráramokat úgy találják ki, hogy függőséget okozzanak és folyamatosan elvonják a figyelmünket. Sikerrel, hiszen kutatások szerint az idő 50 százalékában tényleg nem figyelünk. Csökkentheti ez a gazdaság termelékenységét? Hogyan fogja a figyelemválságba került ember felvenni a versenyt a mesterséges intelligenciával kiokosított robotokkal?

Különböző nézetek vannak arról, hogy mire lesz szükség a jövő munkaerőpiacán, és mire nem, de Dan Nixon, a brit jegybank munkatársának írása szerint egy dologban mindenki egyetért: az ember empátiakészsége felértékelődik.

Egy 2013-as felmérés szerint napi 150-szer vagy durván 6 és fél percenként csekkoljuk a telefonunkat, egy másik kutatás pedig úgy becsülte, az átlagos okostelefon-felhasználó körülbelül két és fél órát tölt naponta a telefonjával, összesen 76 alkalom alatt.

Az információs túlterheltség világában a figyelmünk egy ritka és értékes erőforrássá vált,

nem véletlen, hogy többen is tanulmányozzák a figyelemgazdaság működését. A jelenséggel kapcsolatos egyik állítás, hogy a figyelmünkért folyó harc eredményeként szétszórtabbak vagyunk, mint valaha. Az egyik kutatás például kimutatta, hogy az idő 50 százalékában valami épp elvonja a figyelmünket.

Lehet, hogy a figyelem válsága a gazdaságra is kihat? Tény, hogy az utóbbi évtizedben tartósan gyenge volt a termelékenység növekedése a fejlett országokban (pont akkor, amikor a globális okostelefon-vásárlások durván megtízszereződtek). Ám a termelékenység és a figyelemhiány konkrét kapcsolatát nem olyan egyszerű meghatározni.

A humán tőke nagyobb részét az elménk adja, és minden, amire a figyelmünket irányítjuk, a szellemi tevékenységünk kibocsátásának szerves részét képezi. Ezért a koncentrációs képesség fontos bemeneti tényezője a termelékenységnek. Ugyan azt már sokan tanulmányozták, hogy mitől nő a munkahelyi teljesítmény, arról eddig kevés megállapítás született, hogy a figyelem pontosan hogyan befolyásolja a teljes gazdaság produktivitását.

Nem tudod levenni róla a szemedet. AFP PHOTO / Anthony WALLACE

Ennek részben az az oka, hogy a belső állapotok megfigyelése (figyelem) és ezek bizonyos kimenetelekkel való összekötése (termelékenység) több más releváns tényező figyelembevételével együtt eredendően bonyolult feladat. Nehéz is rá pontos, számszerű választ adni.

A munkahelyi figyelemzavarok – amiket okozhatnak emailek, okostelefon értesítések vagy munkahelyi zaj – alapvetően két csatornán ronthatják a termelékenységet Nixon szerint.

1. csatorna: kevesebb időt töltünk tényleges munkával

Több becslés is van már arra, hogy a munkavállalók az idő mekkora részét töltik kiberlazsálással, vagyis mennyit interneteznek és mobiloznak a munkaidő alatt személyes célból. Az amerikai kereskedelmi kamara alapítványa arra jutott, hogy az emberek jellemzően egy órát töltenek a közösségi médiaoldalakon a munkaidejükből.

De azok, akik ezredforduló környékén születtek, napi 1,8 órát Facebookoznak-Twittereznek munkaidőben.

Egy másik felmérés pedig azt találta, hogy a webshopok forgalma munkaidőben a legmagasabb: munkanapokon délután 2 és 6 óra között.

Ráadásul az összes elvesztegetett idő valójában több, mint amennyit lazítással töltöttünk, mivel az irodai dolgozóknak jellemzően 25 percre van szükségük ahhoz, hogy a feladatuk félbeszakítása után visszarázódjanak a munkába.

De a figyelemzavarok közvetlenül ronthatják a munkánk minőségét is. Az emailek és a telefonok beáramlása például becslések szerint 10 ponttal csökkenti a dolgozók IQ-ját, ami felér azzal, ha egy éjszaka nem alszunk.

2. csatorna: a rendszeresen megzavart elmék miatt tartósan alacsonyabb a termelékenység

A szokásaink kialakulásához nagyban hozzájárul, hogy a fogyasztói technológiákat – mint az okostelefon applikációkat – a lehető legaddiktívabbra tervezik, hogy elrabolják a figyelmünket. Ilyen például a végtelen hosszú híráram, amit azért terveztek meg így, hogy egyre tovább akarj görgetni annak reményében, hogy valami jóba belefutsz. Ebben ugyanannak a pszichológiai mechanizmusnak van szerepe, mint amelyik a játékautomata-függőséget okozza.

Megfigyelések azt mutatják, hogy a figyelemzavarok még több figyelemzavart okoznak. Az egyik tanulmány arra jutott, hogy azok a dolgozók, akiket a külső ingerek megzavarnak (például egy új üzenet érkezése) sokkal nagyobb valószínűséggel vonják el később a saját maguk figyelmét, vagyis hagyják abba, amit éppen csinálnak és kezdenek valami másba. Máshogy fogalmazva: ha a külső ingerek folyamatosan elvonják a figyelmed, a gondolataid sokkal nagyobb valószínűséggel kalandoznak el maguktól.

Másrészt, minél több üzenetforrás küzd a figyelmünkért a munkahelyünkön, annál inkább a különböző csatornák csekkolásával fogjuk tölteni az időt, mert igyekszünk mindenhol képben maradni.

A probléma, hogy az ilyen munkavégzés során folyamatosan megszakad a figyelmünk, ami miatt kevésbé fókuszálunk az aktuális feladatunkra. Valójában ez a multitasking egy változata, amiről igen sokan kétségbe vonják, hogy egy hatékony munkamódszer lenne. Cal Newport, egy amerikai professzor odáig ment, hogy azt mondta, hogy az email-ek messze nem javítják a termelékenységet, hanem végső soron csak rontják a munkaerő képességeit.

Hogyan reagáljunk a figyelem válságára?

Sokan kutatják, hogy hogyan lehetne megállítani, hogy a koncentrált figyelem időtartama tovább rövidüljön. Néhány vállalat a single-tasking-ot hirdeti, mint munkamódszer. Vannak, akik azzal kísérleteznek, hogy teljesen kiiktatják az emailezést. Mások tudatos jelenlét (mindfulness) tréningeket tartanak, ahol gyakorolni lehet a koncentrációt, ami kimutatottan javítja az emberek fókuszát.

A kérdés ugyanakkor ennél jóval bonyolultabb is lehet. Nixon szerint a figyelemválság két összetettebb társadalmi problémát is felvet.

Az első dolog, hogy minél inkább megfogják a figyelmünket a fogyasztói technológiákat támogató algoritmusok, a döntéseink, hogy mire klikkeljünk, vagy mit vásároljunk, annál kevesbé a valódi, mögöttes preferenciáinkat tárják fel. Reklámok persze régóta léteznek, de itt már többről van szó. A pszichológiai sebezhetőségeinket célzottan kiaknázni próbáló Big Data használat, ami az idegtudomány legfrissebb eredményeivel dolgozik, teljesen megváltoztatja a játékot: megakadályozza, „hogy azt akarjuk, amit akarni akarunk.” Emiatt a fogyasztói viselkedést leíró közgazdasági modellek is továbbfejlesztésre szorulhatnak.

A másik dolog a mesterséges intelligencia és az egyre több feladatot ellátni képes robotok elterjedése. Sokféle vélemény van arról, hogy ezek hogyan befolyásolják majd a jövő munkaerőpiacát, de a legtöbben egy dologban így is egyetértenek: az embereknek azokat a készségeiket kell tovább finomítaniük, amelyekkel csak az ember rendelkezik, mert így tudjuk a legjobban elhatárolni magunkat a gépektől. Az egyik legfontosabb ilyen emberi képesség például az együttérzés képessége.

És hogy jön ehhez a figyelem válsága? A figyelmünk szempontjából kritikus kérdés, hogy az empátiakészségünk mennyire fejlett. Tehát ha az empátiakészségünket fejlesztjük, azzal a figyelmünk is javul. A tudatos jelenlétről (mindfulness) készült kutatások is kimutatták, hogy a tudatos jelenlét gyakorlása kifejezetten segít a figyelem fejlesztésében, de az egyének empátiáját is fokozza. Ennek pedig fontos szerepe lehet abban, hogy milyen válaszokat adunk a technológiai változások küszöbön álló hullámára.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Tech figyelemgazdaság okostelefon termelékenység tudatos jelenlét Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Váczi István
2024. július 19. 11:22 Élet

Tavaly a mezőgazdaság mentette meg a magyar gazdaságot, idén viszont lehúzhatja

A forróság és a szárazság egyre inkább veszélyezteti a kukorica és a napraforgó termését, ami negatívan befolyásolhatja az ország gazdasági teljesítményét.

Torontáli Zoltán
2024. július 19. 05:26 Élet

Sok buktatót és csapdát kell elkerülnie, aki az otthonfelújítási milliókra pályázik

Nagy a rohanás az 1990 előtt épült családi házak felújítását segítő programnál, ami túlárazásokhoz és átgondolatlan korszerűsítési döntésekhez vezethet.

Torontáli Zoltán
2024. július 16. 12:47 Adat, Élet

Sokkal jobban drágulnak most az albérletek, mint az eladó lakások

Nagyon mennek fel az albérleti díjak, pedig még ki sem hirdették a felvételi ponthatárokat.

Fontos

Váczi István
2024. július 19. 14:47 Világ

Sokkal drágábban épülhet új atomerőmű Csehországban, mint Pakson

A dél-koreai KHNP építheti meg Csehország új atomerőművét a jelenleg is működő Dukovany atomerőmű telephelyén; 43 százalékkal lehet drágább, mint Paks 2.

Jandó Zoltán
2024. július 18. 14:13 Adat

Pörgetjük a légkondikat, azok pedig rekordokat döntve zabálják az áramot

Kedden 144,5 gigawattóra áramot használtunk, aminél nyáron csak egyszer, 2021 júniusában mértek magasabb fogyasztást. Akkor is hőhullám volt.

Váczi István
2024. július 18. 11:39 Közélet

Nem baj, hogy olyan drága, mint egy metró, 113 milliárdot ad a Déli körvasútra az EU

290 millió euró, azaz mintegy 113 milliárd forint uniós támogatást kap a Déli körvasút fejlesztése az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből.