Izlandon tavaly októberben kezdte el működését a világ első “negatív kibocsátású” erőműve. Egy már meglévő hőerőművet egészítettek ki egy olyan rendszerrel, amely az erőmű szén-dioxid kibocsátását szűri ki és köti le. Ezzel a tesztelésre szánt módszerrel azonban mindössze évi 50 tonna szén-dioxidot kötnek le, amely nagyjából egy amerikai – vagy tíz indiai – háztartás éves kibocsátása.
Nem az izlandi az első projekt, amely a szén-dioxid lekötésével és tárolásával próbálja tompítani az üvegházhatású gázok által katalizált klímaváltozást. A Quartz szerint Norvégiában már 1996 óta működik egy ilyen rendszer az egyik gázmezőnél, és éves szinten egymillió tonna szén-dioxidot köt le. Az európai országok közül Norvégia élen jár a CCS-technológiában (szén-dioxid lekötése és tárolása), és hamarosan újabb nagy lépést tehet a továbbfejlesztésében.
Két nappal ezelőtt a norvég parlament megszavazott egy olyan beruházást, amely Oslóban egy cementgyár és egy biomassza erőmű kibocsátását kötné le, amit hajókkal az Északi-tengerre szállítana, és a tengerfenék alatt tárolná a lekötött szén-dioxidot. A norvég parlament 29 millió eurót (9 milliárd forintot) szavazott meg a projekt finanszírozására, amely a legnagyobb ilyen projekt lenne.
Bár a CCS-technológia szempontjából ez komoly fejlesztés lehet, az eredeti terveknél visszafogottabb változatot fogadott el a parlament. Egyrészt az eredetileg kitűzött 2019-es határidő helyett csak 2021-ig kellene megvalósulnia az új rendszernek. Másrészt korábban egy vegyipari létesítmény is a program része lett volna.
Ezzel is nagy a projekt jelentősége, mert az oslói lenne az első nagyméretű cementgyár, amelynek lekötnék a szén-dioxid kibocsátását. A Quartz szerint a cementiparban jelenleg nem is látszik nagyon más megoldás a károsanyag-kibocsátás mérséklésére, pedig az összes üvegházhatású gáz öt százalékáért felelős a szektor. Ez jóval több, mint például a légi közlekedésé.
A norvég kormány három nagy olajtársasággal, a norvég állam többségi tulajdonában álló Equinorral (volt Statoil), a Shellel és Totallal dolgozik együtt azon, hogy a lekötött szén-dioxid elszállítsák és eltemessék a tengerfenék alá. Ha ez a modell beválik, akkor Norvégia más országok lekötött szén-dioxidját is elszállíthatja. Ez akkor lehet igazán fontos, ha egy adott országban elleneznék a szennyező anyagok szárazföldi eltemetését.
Tech
Jöhetnek a pénztárgépek, amelyek már csak kérésre adnak papíros nyugtát
Az online pénztárgépet 2028 közepéig minden kereskedőnek e-pénztárgépre kell majd cserélnie, ezek már csak külön kérésre fogják kinyomtatni a nyugtát és az áfás számlát.
Világító kutyanyakörvektől jutott milliárdos regionális webshopig három magyar testvér
A pendrive, a longboard és a rovartelep nem jött be, a kutyatáp viszont nagyon, ez a Vargyas testvérek tanulságos útja a nullától az egymilliárdig.
Magyarországon alig ismert márkák hajtják a világ okostelefon-piacát
Az Apple és a Samsung egyaránt visszaesett, a hasító kínai márkáknak köszönhetően azonban tavaly újra nőttek az eladások.
Fontos
Nagyon veszélyes vizekre tévedt a KSH a hamisnak tűnő szegénységi adatokkal
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.
Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
Újra azzal úszta meg a sokmilliárdos büntetést a Mercedes, hogy feldobta kartelltársait
Olcsóbban akarták letudni a roncsautókkal kapcsolatos kötelezettségeiket a gyártók, de lebuktak, mert a Mercedes kibeszélt a kartellből – nem először.
