Az okostelefon rendkívül hasznos eszköz, de ha túl sokat lóg rajta valaki, akkor függővé válik, és olyan mértékben elfordítja a valós élet dolgaitól, hogy az már káros lehet. Ez az elmélet egyáltalán nem új, de úgy látszik, hogy a jelenség mostanában kezdi átszakítani azt a gátat, amely eddig mederben tartotta. A felmérések szerint egy amerikai átlagban naponta már három órát tölt a telefonjának képernyőjét bámulva, ami három év alatt egy órás növekedést jelent, és ez a mérték már tényleg sokakat elgondolkoztat.
A kritikusok fő célpontjai az egyre inkább monopóliumnak tűnő nagy amerikai techcégek, az Apple, a Google és a Facebook lett, hiszen a fejlett világban főként ezekhez a társaságokhoz köthető a technológiától való függőség, de a jelenség általános. Egy nyugdíjalap, amely 2 milliárd dollár értékben birtokol Apple részvényeket, egy aktivista befektetővel közösen a napokban nyílt levelet intézett a céghez, azt kérve, hogy fejlesszen olyan szoftvert, amellyel a szülők könnyebben ellenőrizhetik a gyermekeik mobilhasználatát, emellett kezdjék kutatni a túlhasználatból eredő mentális problémákat. Az Apple erre csak annyit mondott, hogy már 2008 óta létezik ilyen alkalmazása.
A hullámhoz hamarosan csatlakozott Tony Fadell, az Apple egykori felső vezetője, többek között az iPhone egyik fejlesztője is, aki azzal egészítette ki a kérést, hogy a túlzott mobilozás káros hatásaitól nem csak a gyerekek, hanem a felnőttek is szenvednek. Ő is azt sürgeti, hogy legyenek olyan alkalmazások, amelyek könnyen követhetővé teszik a túlzott használatot.
A Facebookot nemrég szintén a korábbi menedzserei vették célba, akik kifogásolhatónak tartják, ahogy a közösségi oldal különböző megoldásokkal magához szögezi a használókat, és ezzel alaposan megnöveli a képernyő előtt töltött idejüket. Az ellenzők általában azt a megoldást tartják különösen veszélyesnek, amikor végtelenített oldalak jönnek létre, vagyis sorra újabb tartalmak jelennek meg, ahogy a felhasználó lefelé görget. Általánosabb megközelítésben pedig azt kifogásolják, hogy a telefon kameráján keresztül nézve a valóságos élmények elvesznek (szelfi helyett inkább nézni lenne érdemes az eseményeket), a virtuális valóságban töltött túl sok időnek pedig káros mentális és szociális következményei lehetnek.
A Facebook egyelőre csak félig-meddig vette fel a kesztyűt, amikor Mark Zuckerberg alapító-cégvezér elismerte, hogy a szoftver algoritmusai a nagyobb bevétel elérése érdekében természetesen arra vannak kalibrálva, hogy minél több időre kössék le a felhasználók figyelmét. Zuckerberg azonban csak azt hajlandó komolyan venni, hogy a Facebookon megjelenő tartalmak (sokszor erősen megkérdőjelezhető) hitelességét megpróbálja jobban garantálni. Vagyis a Facebook csak annyira menne el, hogy értelmes, tartalmas időtöltéssé tegye a közösségi hálót, de továbbra is a minél hosszabb idejű használatra törekedne.
Amint az a reakciókból is látszik, a technológiai óriások önként soha nem fognak olyan lépéseket tenni, amely negatív hatással lenne a bevételükre, ez nem is várható el tőlük, hiszen ez tökéletesen ellentmond a részvényesek érdekének is. A fő kérdés tehát a közeljövőben az lesz, hogy az egyre duzzadó kritikai hullám eléri-e a jogalkotók és szabályozási döntéshozók ingerküszöbét.
Egyelőre megjósolhatatlan, hogy a jelenség idővel minden különösebb hatás nélkül elhal, vagy addig nő a kritikusok tábora, hogy olyan mozgalom alakul ki, amely például az elmúlt évtizedekben a dohányipart is alapjaiban változtatta meg, korlátozásokon és egyéb szabályokon keresztül.
Élet
Fontos