Pénzt és időt is spórolhat, ha a lakáshitel igénylésénél helyszíni szemlés, hagyományos értékbecslés helyett az azonnali értékbecslést veszi igénybe a hiteligénylő. Ez az új, statisztikai módszertanon alapuló megoldás azonban nem minden településen érhető el, és néha még mindkét értékbecslési opció rendelkezésre állása esetén is megéri inkább a hagyományos módszert választani. Ebben a cikkben bemutatjuk a különbségeket a két eljárás között, és azt is körüljárjuk, hogy milyen esetben érdemes az egyiket vagy a másikat választani.
Értékbecslésre egy lakáshitel felvételekor azért van szükség, mert ingatlanvásárlásnál maga az ingatlan jelenti a hitel visszafizetésének garanciáját. Az értékbecslés segítségével döntheti el a hitelező, hogy a hitel fedezete megfelelő értékű-e.
Ezt a munkát eddig minden esetben értékbecslők végezték a hitelfelvételt megelőzően, ehhez időpont-egyeztetésre és helyszíni szemlére van szükség, és az adatok elemzése után készül el az értékbecslés. Egy új jogszabály-módosítás alapján azonban bizonyos esetekben lehetségessé vált a helyszíni értékbecslés helyett statisztikai adatok alapján elkészíteni ezt a számítást.
Magyarországon elsőként az OTP Bank építette be a hiteligénylés folyamatába az azonnali értékbecslés lehetőségét. Az ügyfélnek elég csak megadnia néhány információt az ingatlanról, ilyen például az elhelyezkedése, helyrajzi száma, az ingatlan állapotára vonatkozó információk és a szobák száma.
A kapott adatok alapján a hiteltanácsadó az új típusú értékbecslés külön igénylése nélkül, azonnal megmondja az ingatlan statisztikai modell által becsült forgalmi és hitelbiztosítéki értékét, és azt is, hogy a kért hitelösszeget a bank ezek alapján tudja-e biztosítani. Az OTP eddigi tapasztalatai alapján
mindez akár egy héttel is le tudja rövidíteni a hitelezési folyamatot.
Mégsem mindenki számára elérhető vagy célszerű az azonnali értékbecslés igénybevétele. A szolgáltatásra vonatkozó jogszabály egyértelműen meghatározza, hogy milyen települések esetében lehet alkalmazni az adatalapú értékbecslést. Kifejezetten csak a lakások jöhetnek szóba, és ezen belül is csak olyanok, amelyek nagysága nem haladja meg a 150 négyzetmétert.
Az is előírás, hogy olyan településen helyezkedjenek el, ahol nagy az ingatlanpiac forgalma. Erre azért van szükség, hogy megfelelő mennyiségű adat álljon rendelkezésre pontos becslés készítéséhez*Minimum 10 lakásnak kell gazdát cserélnie az adott településen vagy az adott budapesti kerületben a becslést megelőző egy évben. Ezen felül a környéken lennie kell legalább 10 eladott ingatlannak, amik ára 30 százaléknál kisebb mértékben tér el egymástól. Így csak olyan lakások jöhetnek szóba, amelyek Budapesten, megyei jogú városokban, megyeszékhelyeken, illetve a fővárosi agglomeráció területéhez tartozó településeken vannak.
Bizonyos esetekben – például családi otthonteremtési kedvezmény (csok) igénybevétele esetén – nem működhet az azonnali értékbecslés, mert ilyenkor a lakhatási feltételek ellenőrzéséhez kötelező a helyszíni szemlés értékbecslés. Viszont hitelcélt tekintve lakásvásárlásnál, felújításnál, szabadfelhasználású jelzáloghitel felvételénél lehet használni.
Az is fontos, hogy a jogszabály a statisztikai értékbecslésnél szigorúbb finanszírozási feltételeket határoz meg az azonnali értékbecslés alapján megítélt hitelek esetében. Amíg a hagyományos becslésnél 80, addig az új módszerrel bírált ingatlan esetében csak a lakás értékének legfeljebb 60 százaléka lehet a felvehető hitel összege. Ez azt jelenti, hogy az azonnali értékbecsléshez körülbelül 50 százalékos önerőre van szükség.
Milyen esetben lehet pontosabb a helyszíni értékbecslés az adatalapúnál? Az olyan lakásoknál működhet kevésbé pontosan ez a módszer, amelyek valamilyen szempontból kilógnak a környékbeli lakások közül. Például ha egy panelházakkal körülvett téglaházban van a kinézett lakás, vagy ha a környéken a lakások nagyobb része nincs felújítva, az általunk választott lakásra pedig épp a közelmúltban költöttek sok pénzt ilyen célból.
A „tipikus” lakások esetében viszont kifejezetten jól működhet ez a módszer, amihez az is hozzájárul, hogy a becslések alapját adó adatbázist folyamatosan frissítik. Az ügyfél szempontjából az is könnyebbség, hogy mivel az újfajta értékbecslés gyakorlatilag nem vesz igénybe több időt, lényegében következmények nélkül dönthet úgy, hogy nem fogadja el a statisztikai alapon készült becslést.
Nem kötelező ugyanis elfogadnia az azonnali értékbecslés alapján meghatározott összeget, ha úgy érzi, hogy a szóban forgó lakás többet ér, mint amennyire az algoritmus árazza. Ilyenkor egyszerűen folytatódik a hiteligénylési folyamat hagyományos helyszíni szemlés becsléssel.
Viszont ha az azonnali értékbecsléssel megállapított hitelösszeg elég, nem érdemes helyszíni értékbecslést kérni akkor sem, ha úgy gondoljuk, hogy az ingatlanunk többet ér. Ezzel ugyanis megspórolhatjuk azt az időt, szervezést, amely a helyszíni értékbecsléshez elengedhetetlen (nem kell szabadságot kivenni, hogy a helyszínen várjuk az értékbecslőt, aki körbejárja és felméri a lakást, nem kell a lakás eladójával egyezkedni, hogy engedje be az értékbecslőt), és nem kell több napot várni az eredményre sem.
Azt gondolom, hogy ez az új értékbecslési módszer azoknak az ügyfeleknek lesz ideális, akik egy jó ingatlanforgalmú helyen szeretnének lakást venni vagy felújítani, és akik rendelkeznek körülbelül 50 százalékos önerővel. Számukra egy sokkal gyorsabb hitelfolyamatot tudunk biztosítani
– mondta erről Papp Mónika, az OTP Bank lakossági jelzáloghitelezési folyamatokért felelős vezetője.
A cikk megjelenését az OTP Bank támogatta.
Támogatói tartalom
Fontos