Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2021. június 23. 10:03 Támogatói tartalom

A vásárlás átszivárgott a boltokból a mindennapjainkba a pandémia alatt

A vásárlási, illetve fizetési szokások tekintetében meglehetősen konzervatív magyar társadalmat is az elektronikus kereskedelem és fizetés felé mozdította a koronavírus-járvány. 2021-re jelentősen csökkent a postán sárga csekken keresztül kiegyenlített közműszámlák aránya az egy évvel ezelőtti szinthez képest, miközben az alkalmazásokon keresztüli bankkártyás befizetések gyakoribbak lettek, derül ki többek között a Mastercard támogatásával készült Fizetési Élmény Riport idei kiadásából.

A kártyahasználat térhódítása az online vásárlások területén azonban nem volt zökkenőmentes, a kéttényezős azonosítás*Ez a PSD2-ként is hivatkozott uniós irányelv írja elő, hogy az online kártyás fizetések során a bankkártya-adatok megadása mellett például a bank mobilapplikációján keresztül vagy egy SMS-ben kapott jelszóval is azonosítanunk kell magunkat. bevezetése sokakban bizonytalanságot keltett. Az idei évre mégis jelentősen megnőtt azon ügyfelek aránya, akik sikeresen fizettek kártyájukkal SMS-alapú vagy biometrikus azonosítást követően. Valamelyest növekedett a mobiltárcát (Apple Pay vagy Google Pay) használók aránya is az elmúlt egy évben – mindezen tendenciákra érdemes az e-kereskedőknek figyelmet fordítaniuk, a fogyasztók számára a fizetési lehetőségek a legfontosabb szempontok között szerepelnek a webshopok megválasztása során.

Az e-kereskedelem jóvoltából mostanra ráadásul egészen változatos élethelyzetekben vásárolnak az emberek, esetenként akár életveszélyes körülmények között is, biciklizés vagy vezetés közben. A vásárlások helyszínéül már nemcsak a boltok vagy az otthonok szolgálnak, hanem azok lényegében bárhol megtörténhetnek, ahol a fogyasztó kapcsolódni tud az internetre – ez a körülmény alapvetően változtatja meg a vásárlás és a fizetés élményét, amire egyre inkább tekintettel kell lenniük a kereskedőknek, már csak azért is, mert különböző helyzetekben eltérő termékeket vesznek az ügyfeleik.

A közelmúltban jórészt a járvány hatására a korcsoportok közötti szakadékok is mérséklődtek az online vásárlás tekintetében: mostanra a hetente online vásárlók aránya az 55-60 év közöttiek körében a legmagasabb. Fontos töréspont azonban a lakóhely, a fővárosiak jóval nagyobb arányban vásárolnak és fizetnek az interneten, mint az ország többi részén élők. Vélhetően ez a különbség összefügg azzal a tapasztalattal, miszerint a képzettebb fogyasztók jobban bíznak a digitális megoldásokban.

A kártyás fizetés lehetősége ugyanakkor fontos bizalomnövelő tényező a webshopok számára, e szempontot mérlegelik a leginkább a vásárlók a pozitív visszajelzések, az élő ügyfélkapcsolati felületek és a rendszeres oldalfrissítést követően. Az e-kereskedők iránti bizalom tavalyhoz képest jelentősen erősödött, a felhasználók legalábbis idén sokkal ritkábban szakították meg az online vásárlásokat a megbízhatóság hiánya miatt. A riport megállapításai szerint három trend következtében javulhatott a webshopok megítélése a közelmúltban:

  1. javultak a fizetési felületek,
  2. a vásárlók tapasztaltabbak, magabiztosabban ítélik meg az oldalak megbízhatóságát,
  3. a szabályozók hatékonyabban szűrik ki a kétes hátterű szereplőket.

A szimpátiát a piacon régóta folyamatosan jelenlévő – sokszor évek, évtizedek óta változatlan névvel és logóval beazonosítható – szereplők bevonásával növelhetik az e-kereskedők, a fogyasztók ugyanis az online vásárlás szereplői közül leginkább a kártyatársaságok és a tradicionális bankok iránt fejeztek ki bizalmat.

A közeljövőben a riportban foglaltak szerint egyelőre nem várható a készpénzmentesség bekövetkezte. Ennek oka a készpénz kulturális beágyazottsága és a feketegazdaság jelentősége mellett az emberek bizalmatlansága is, ami annak ellenére jelentős tényező, hogy a felmérés szerint a lakosság mindössze kilenc százaléka találkozott bankkártyacsalással saját maga vagy hozzátartozója révén. Az e-kereskedelem járvány során megnövekedett jelentősége mindenesetre aligha fog visszaszorulni, elvétve fordul elő olyan fogyasztó, aki ritkábban tervez online vásárolni idén, mint tavaly. Erre az eredményre a webshopok üzemeltetőinek érdemes odafigyelniük, és például az online vásárlás és fizetés tervezhetőségét, átláthatóságát hangsúlyozva erősíteni az ügyfeleik hűségét, illetve meggyőzni a még bizonytalankodó fogyasztókat.

A cikk megjelenését a Mastercard Magyarország támogatta.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Támogatói tartalom A pénzen túl Mastercard online bevásárlás online bolt online kereskedelem online vásárlás Olvasson tovább a kategóriában

Támogatói tartalom

László Pál
2024. augusztus 24. 14:21 Podcast, Támogatói tartalom

Az ár- és divatérzékeny magyar vásárlók imádják a használt ruhát és az ultra fast fashiont is

Az ultra fast fashion az elmúlt években ötszörösen vagy még nagyobb mértékben nőtte túl a divatipar többi részét.

Debreczeni Anna
2024. július 24. 09:41 Támogatói tartalom

Megérkezett a bankkártyák Usain Boltja, amivel igénylés után szinte rögtön fizethetünk is

Ha valaki új kártyát igényel az Erste Banknál, akkor ezentúl nem kell megvárnia, amíg a plasztiklap elkészül, mert egy órán belül használhatja a mobilján keresztül.

László Pál
2024. május 28. 09:45 Podcast, Támogatói tartalom

A generatív MI olyan, mint az úthenger – dönteni kell, hogy elé állunk vagy felülünk rá

Minden cégnek jobb, ha inkább felül, és megpróbálja irányítani ezt a dolgot.

Fontos

Stubnya Bence
2024. november 20. 14:03 Adat, Pénz

A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt

Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.