Támogatói tartalom

A monetáris politika bonyolult dolog, ezért könnyebb úgy megérteni, ha valamihez kötni tudjuk a fogalmakat. Sokat találkozni a jegybankok döntéseinek magyarázatakor különféle madarakkal: héjával, galambbal, vagy éppen bagollyal. A magyar jegybank sokáig galambnak számított, mivel alacsonyan tartotta az alapkamatot, ami stimulálta a gazdaságot, idén azonban héjává változott, amikor szigorítási, azaz alapkamat-emelési folyamatba kezdett. De hogyan hat mindez a hitelek törlesztőrészére és a zöldségárakra?

Tovább olvasom

Minél fiatalabb egy vásárló, annál több pénzt hajlandó fizetni a zöld termékekért.

Tovább olvasom

Az önvezető autók álmát régóta hajszolja az emberiség, de a teljes önvezetés még mindig igen mesze van. Az intelligens közlekedés azonban már a küszöbön áll: már ma is több százezer olyan autó közlekedik az európai utakon, amelyek egymással és az infrastruktúrával is képesek kommunikálni egy új technológiának köszönhetően, amelynek feltételeit majd egy évtizede kezdték el megteremteni.

Tovább olvasom

Mi alapján hozunk meg egy vásárlási döntést? Melyik mindennapi szituációban, jellemzően milyen termékeket vásárolunk? Lehet jó élmény egy alapvetően veszteségként megélt helyzet, a fizetés?

Tovább olvasom

Nagyon nehéz lejönni a likviditásbőségről a pénzpiacokon, de ennek valahol ki kell fizetni az árát. Csapdahelyzet formálódik, mert ha a jegybankok elkezdenék kivezetni az eszközvásárlási programjaikat, akkor olyan mértékű eszközárcsökkenés jöhet, ami rossz lesz a gazdaságnak, rossz az embereknek, és valakinek megint meg kell majd mentenie őket. Erre pedig leginkább a jegybankok képesek.

Tovább olvasom

Itthon még nem annyira terjedt el az egyetemek, főiskolák és az üzleti szféra közötti intenzívebb együttműködés, pedig az elméleti tudás gyakorlatba ültetésének a haszna, ha jól csinálják, vitathatatlan. Külföldön, különösen Angliában és az Egyesült Államokban az eltérő állami finanszírozási struktúrából adódóan is megszokott felállás, hogy a többnyire magánalapítású egyetemek szoros szimbiózisban működjenek a versenyszféra kisebb és nagyobb vállalataival, sőt, saját maguk is speciális célokkal rendelkező, jórészt adományozói felajánlásokból működő befektetési alapokat hozzanak létre.

Tovább olvasom

(Szabó Bence a Diófa Alapkezelő Üzletfejlesztés területének munkatársa.)

A kínai technológiai cégek előretörése már a 2000-es évektől elkezdődött, a felfutást főleg az állami k+f támogatások hajtották. Peking 2009-től fokozatosan kezdte betiltani a legnépszerűbb nemzetközi – leginkább amerikai – vállalatok termékeit Kínában, ezzel teret engedve a hazai vállalatok térhódításának. Ezt a lehetőséget kihasználva emelkedett fel többek között a Tencent, a Baidu és az Alibaba is.

Tovább olvasom

Amikor egy-egy nagyvállalatot ér kibertámadás, óriási összegű kár keletkezhet. Az első ilyen, nagy médiavisszhangot is kapó támadás 2014-ben volt, amikor a Sony szervereit - rajta filmek sokaságával, munkavállalói és ügyféladatokkal - feltörték. Akkor 100 millió dollárra becsülték a károkat, és még a munkavállalókat is kompenzálni kellett 8 millió dollárral a kiszivárgott adataik miatt.

Ma már nem is okoz nagy feltűnést, hogy például áprilisban 533 millió Facebook-felhasználó adatait sikerült ellopni. A cégeknek azonban nemcsak a PR-veszteség, a kieső bevételek okoznak problémát, hanem egyre gyakoribb, hogy jelentős büntetéseket is kell fizetniük azért, mert nem voltak képesek ügyfeleik adataira elég felkészülten figyelni. A British Airwaysnek idén tavasszal 28 millió dollár büntetést kellet fizetnie, mert kikerült 430 ezer ügyfelének fizetési adata a nem megfelelően védett rendszereiből.

Tovább olvasom

(A szerző a Diófa Alapkezelő Üzletfejlesztés területének munkatársa.)

Már a 2008-as gazdasági válság utáni visszarendeződés egyik legnagyobb tanulsága is az volt az Európai Unió számára, hogy az intézkedéseik volumenben és hatékonyságban jóval elmaradtak az Egyesült Államokban hozottaktól. Ez most sem változott érdemben.

Tovább olvasom

Egy válságos időszakban, mint a mostani is, jól jön az önálló monetáris politika, a saját deviza és az ehhez kapcsolódó kamatpolitika. A másik oldalon azonban ott van az a sok 100 milliárd forint, amivel beljebb lennének a külföldre szállító és importáló magyar vállalkozások, ugyanis nagy kockázatot venne ki a rendszerből, ha itthon is az euró lenne a hivatalos fizetőeszköz.

Tovább olvasom