Hírlevél feliratkozás

Vissza a címlapra

Támogatói tartalom

Éves szinten 560 kilogramm szemetet hagyunk magunk mögött fejenként, aminek csökkentése nem kis feladat. Az elmúlt években azonban látok egy szemléletváltást, már nemcsak a cégek tűzik zászlajukra az újrahasznosítást, hanem az utca embere is jobban meggondolja, hova helyezi a háztartásából kikerülő hulladékot - mondja Simon Anita, az ALTEO hulladékgazdálkodási üzletágának, az Ecofirstnek az ügyvezetője a G7 podcastban.

Tovább olvasom

(A szerző a Diófa Alapkezelő Üzletfejlesztés területének munkatársa.)

Az 1997-es kiotói egyezmény egyik fő pontja a szén-dioxid-kvótarendszer alapjainak a lefektetése volt, melyet fontos lépésnek tekintettek az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszaszorításában. A rendszer pontos részleteinek kidolgozása jó pár évet vett igénybe, így csak 2005-ben került sor először az Európai Unióban a kvóták kibocsátására. Az azóta eltelt 16 évben nagy fejlődésen ment keresztül a piac, az elmúlt fél évben pedig óriásit emelkedett a kvóták ára.

Tovább olvasom

Az adóelkerüléssel szerzett jövedelmek aránya 20-25 százalékra tehető az építőiparban – nyilatkozta tavaly Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke. Az ágazat hagyományos problémája a fekete- és szürkegazdaságban működő vállalkozók erős jelenléte. A foglalkoztatás és az elszámolás szabályainak felrúgása is gyakori – a 2000-es években a feltárt feketefoglalkoztatás döntő részben még az építőiparhoz kötődött, igaz, a 2010-es évek elejére jelentősen javult a helyzet.

Tovább olvasom

A koronavírus járvány miatt tavaly tavasszal leálló gyárak egy egészen meglepő problémával szembesültek: nem igazán tudták, hogyan értesítsék az alkalmazottakat, hogy mikor és milyen műszakban indul újra a termelés. Volt olyan multinacionális, több száz főt foglalkoztató cég, ahol jobb híján azt tanácsolták a munkatársaknak, hogy mindennap nézzék meg a gyár kerítésére kiplakátolt információkat  - nem tudtak több száz embert végigtelefonálni.

Tovább olvasom

(Az alábbiakban Heinz Frigyes Ferdinánd, az OTP Alapkezelő vezérigazgató-helyettese elemzi a világgazdaság helyzetét és kilátásait. A szerző a Budapesti Corvinus Egyetem elődjén és a London School of Economics-on végzett, és korábban sok évig külföldön, többek között az Európai Központi Banknál és az IMF-nél volt gazdaságkutató.)

Tovább olvasom

Megszenvedte a kiskereskedelmi szektor is a tavalyi évet, hiába indult a koronavírus-járvány pánikszerű nagybevásárlásokkal és a számítástechnikai eszközök iránti érdeklődés gyors felfutásával. A magyarok vásárlóereje a gazdasági válság következtében visszaesett, például a tavalyi Black Friday időszaka sem sikerült olyan erősre, mint 2019-ben. Az ágazatot persze nem egyöntetűen érintik a kedvezőtlen gazdasági folyamatok, többek között az internetes kereskedők, diszkontok és a műszaki áruházak alapvetően jól jártak 2020-ban.

Tovább olvasom

Januárban, főleg a vakcinák engedélyeztetésével kapcsolatos jó hírek érkezése után sokaknak lehetett az az érzése, hogy már látni a fényt az alagút végén, és hamarosan nagyot javulhat a járványhelyzet. Aztán jöttek a vakcinagyártás nehézségeiről és az új mutációkról szóló hírek, és bár a fény még mindig látszik az alagút végén, mostanában talán gyakrabban érezhetjük úgy, hogy kicsit több az árnyék is, és már azt is kicsit nehezebb átlátni, hogy mennyire van távol az alagút vége.

Tovább olvasom

Ha a hazai kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) fejlettebb és hatékonyabb digitális megoldásokat használnának, azzal nemcsak ők, de a fogyasztóik és az állam is jól járna, hiszen gyorsabban tudnának növekedni és nemzetközi piacokra lépni. A digitalizációt azonban nehéz pontosan meghatározni: nem arról van szó, hogy legyen honlapjuk és/vagy webáruházuk, hanem a lényeg az lenne, hogy a működésük során, amit hatékonyabban lehet, azt informatikai segítséggel végezzék. És persze az sem mindegy, hogy ezt milyen áron és minőségben veszik igénybe.

Tovább olvasom

Több mint öt éve, 2015 őszén költözött be a Wienerberger saját tervezési koncepciója mentén felépített, úgynevezett e4 házba egy pályázaton nyertes négytagú család. Azóta folyamatosan figyelték az épület energiafelhasználását és a rezsiszámlát.

Tovább olvasom

Pár hónap múlva fontos jogszabályi változás lép életbe az új építésű lakásoknál, csak közel nulla energiaigényű – az energetikai tanúsítványban elért legalább BB kategóriás – épületbe lehet beköltözni, azaz ilyen ingatlan kaphat használatbavételi engedélyt.

Tovább olvasom