Még nem látni teljesen az átalakulás mértékét, amit a több mint két éve kezdődött covid hozott a munka világába, de remélem, hogy a hibrid munkavégzésből nem lesz visszalépés
Egyedülálló a kapitalizmus 250 éves történetében, amit 2020 tavaszán átéltünk, hogy a kínálat visszaesett, a kereslet viszont nem. Ennek oka, hogy a járvány miatti gyárbezárásokkal, a termelés leállásával párhuzamosan a lakosság nagy mennyiségű készpénzt kapott a kormányoktól, hogy a fogyasztás stabil maradjon, és elkerülhető legyen a recesszió. Erre a két tényezőre vezethető vissza alapvetően a mostani rekord magas, nyolc százalék feletti éves infláció az Egyesült Államokban és a fejlett gazdaságok többségében – mondta Pálvölgyi Máté, a Diófa Alapkezelő portfóliómenedzsere a G7 podcastban.
A hazai irodapiac köszöni, jól van, noha sokan vetettek már rá keresztet a home office terjedése miatt. Igaz, hogy 2020 előtt jelentős fejlesztések folytak országszerte, komoly bérbeadói piac volt, ahol a bérlők sokszor nem is nézték az árat.
A közelmúltban számos olyan területen futott fel a vállalati hitelezés, amik a zöld átállás sarokkövei kell, hogy legyenek. Elég például csak az energiahatékony irodaházakban telepített napelemekre vagy a céges flottába vásárolt elektromos autókra gondolni.
A gázárak növekedése és a fosszilis energiahordozók ellátásbiztonsági kérdései megteremtették a lehetőségét arra, hogy intézményi végfelhasználók saját alternatív energiaellátási megoldásokba fektessenek.
Néhány hete egy szoftverhasználattal kapcsolatos kérdőív kitöltésére kértük az olvasóinkat, ami számos izgalmas eredményre vezetett: kiderült például, hogy közel egyharmad azok aránya, akik alternatív internetes forrásokból, például torrentoldalakról szerzik be az alkalmazásokat, míg ismerősökön keresztül – ami régen nagyon népszerű volt - már csak kevesek jutnak programokhoz, a másolás korszakának tehát vélhetően vége lett mostanra. A bizonytalan forrásból olcsóbban vagy akár ingyen is beszerezhető szoftverek azonban fokozódó kockázatokat rejtenek, hiszen a sűrűsödő kibertámadások mellett az otthoni munkavégzés és tanulás miatt egyre több ember használ rendszeresen online szolgáltatásokat és digitális eszközöket.
Tavasszal Budapesten három hétig egy hidrogént tankoló busz is beállt a tömegközlekedési forgalomba, Kőbánya-Kispest és Vecsés között lehetett vele utazni. Bár a buszra nagy betűkkel írták fel „A holnap üzemanyaga ma” szlogent, és a H2 illetve a CO2 vegyjelek is megjelentek rajta, a hasonló tesztekkel egyelőre nagyon nehéz áttörni az utazó nagyközönség érdeklődési ingerküszöbét. Egy hidrogénes busznak ugyanis pont az az egyik óriási előnye, hogy ha megvan az üzemeltetéséhez szükséges infrastruktúra (maga a busz, a töltőállomás és a hidrogén), akkor pillanatok alatt illeszkedik a jól megszokott mindennapi környezethez.
Nem sürgette az OTP Bank a felhasználóit, majdnem egy éve volt mintegy egymillió embernek, hogy átregisztráljon a bank új mobilalkalmazására, az OTP MobilBankra, a korábbi SmartBankról. A fokozatos átállás sikeres volt, a korábbi ügyfelek 90 százaléka letöltötte az új alkalmazást, 80 százalékuk használni is elkezdte azt.
Hatalmas adatvagyont kezelnek a légitársaságok, amit nem félnek a bolygó érdekében használni: a mesterséges intelligencia minden vívmánya, algoritmusok és gépi tanulás is segíti egy-egy repülőút optimalizálását, hogy nagyságrendekkel kevesebb szén-dioxid-kerüljön a levegőbe. A papírmentes utazás már évek óta napi realitás az utasok és a személyzet számára is, és van már megoldás a globális felmelegedéshez hozzájáruló kondenzcsíkok minimalizálására is.
Számos kutatás készült már a fenntarthatósággal kapcsolatos fogyasztói szokásokról, de a pénzügyi szektorban ez még nem egy telejesen feltárt terület - pedig érdekelné a bankokat az ügyfelek hozzáállása a témához.