Hírlevél feliratkozás

Vissza a címlapra

Támogatói tartalom

Az inflációval nem az a baj, hogy 3, 4 vagy most éppen 6,5 százalék éves szinten, hanem hogy kiszámíthatatlanabbá teszi a gazdaság szerkezetét. Emellett fontos társadalmi hatása is van, hiszen mindenki a piacról vásárol, azonban nem mindenki kapja a fizetését is onnan, tehát nem tudja drágábban adni a munkáját, nem tud árat emelni a kiadásai növekedése esetén. Az adósok azonban nyertesei lehetnek a magas inflációnak, legyenek magánszemélyek vagy éppen államok.

Tovább olvasom

A koronavírus hatására jelentősen átalakultak a munkavégzési szokásaink. Korábban a távmunkában dolgozók aránya alig két százalékot tett ki, mára a KSH adataiból az olvasható ki, hogy minden tizenegyedik magyar felnőtt legalább alkalmanként otthonról dolgozik.

Tovább olvasom

Amikor 2009-2010 környékén megszületett a leghíresebb kriptovaluta, 1 bitcoinért egy pizzát lehetett venni – most már egy egész rendes pizzériát lehetne kapni érte, nagyjából 19 millió forint az árfolyama. Mi áll az évezred befektetése mögött, és fogjuk-e valaha akár szociális juttatások kifizetésére használni a nyerészkedésen és a technológia szégyenfoltját jelentő darkwebes tranzakciókon túl?

Tovább olvasom

Ezúttal visszamegyünk a mai modern világ kialakulásának gyökereihez, és az ipari forradalomtól kezdődően nézzük át fenntarthatósági nézőpontból, hogyan alakult ki a mai tömegtermelés, mikor volt Magyarország legközelebb a nyugati típusú fogyasztói társadalomhoz. 

Tovább olvasom

Cikkünk írásakor továbbra is nagyon valószínű, hogy januártól jogerőre emelkedik az a törvényjavaslat, amely betiltja minden gyógyszer internetes forgalmazását Magyarországon. Miről is van szó? A szabály pontos értelmezéséhez hétköznapi megközelítésben abból érdemes kiindulni, hogy az adott szer dobozára mi van írva, gyógyszer vagy nem gyógyszer (előbbit sokkal szigorúbb szabályok szerint lehet piacra dobni, engedélyeztetni). Ha gyógyszer, akkor januártól kezdve már nem lehet interneten megrendelni és házhoz szállítani. Az elektronikus kereskedelmi csatornát csak azoknál a termékeknél lehet használni, amelyek nem minősülnek gyógyszernek.

Tovább olvasom

Átrendeződés zajlik a globális műtárgypiacon, amit a tavalyi gazdasági lejtmenet annyira nem is befolyásol, mint a gazdagok küszöbön álló generációváltása és a digitalizáció.

Tovább olvasom

A buszközlekedésben is elkerülhetetlen lesz a közeljövőben az elektromosra átállás Kossa György, az ITK cégcsoport elnök-vezérigazgatója szerint. A társadalmi elvárás mellett az uniós szabályok is egyre inkább ebbe az irányba fognak hatni. Az már egy másik kérdés, hogy ez mennyire lehet gazdaságos és finanszírozható a jelenlegi közösségi közlekedési finanszírozási rendszerekben – magyarán mennyivel többet kell vagy az utasoknak, vagy a megrendelő önkormányzatoknak, kormányoknak mindezért fizetni.

Tovább olvasom

Izgalmas időszakot tudhat maga mögött Debrecen legismertebb ipariingatlan-fejlesztője, Herdon István. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a napokban jelentette be, hogy a francia Gravic 3,5 milliárd forintos beruházással megduplázza kapacitását debreceni gyárában, ahol egyebek mellett elektronikai és autóipari vállalatok számára állítanak elő nyomtatási, csomagolási és burkolási termékeket, megoldásokat. A bejelentésben ugyan nem szerepel Herdon Xanga nevű cégcsoportja, de mivel a Gravic meglévő üzeme az általa kiépített Határ úti ipari parkban van, több mint valószínű, hogy a bővítés is itt történik majd.

Tovább olvasom

Vállalkozásod van, vagy döntéshozó pozícióban dolgozol bármekkora cégnél, bármely területen? Ha igen, akkor megkérünk, hogy segíts tisztábban látni a vállalati fenntarthatóság témakörében egy rövid, anonim kérdőív kitöltésével. 

Tovább olvasom

A glasgow-i klímacsúcs sajnos nem hozott átütő eredményt az éghajlatváltozás megfékezésében, további vállalások és ezek végrehajtása szükséges ahhoz, hogy a felmelegedés ne lépje túl a 1,5 Celsius-fokos szintet az iparosodás előtti korhoz képest. Pedig az Európai Unió elsőként vállalta, hogy 2050-re eléri a szén-dioxid-semlegességet, vagyis csak annyi üvegházhatású gáz kerül a légkörbe a közösség területéről, amennyit különböző módszerekkel ki is vonnak onnan.

Tovább olvasom