A kilencvenes évek liberális békekoncepcióját egyre inkább felváltják a stratégiai béketárgyalások, ahol nem a konfliktus rendezése, hanem a haszonszerzés a cél.
Várhatóan pénteken aláírja Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a két ország közös beruházási alapjáról szóló keretszerződést.
Nagy uniós segélycsomag készülhet Ukrajnának, de a korábbi tapasztalatok alapján már eleve számolnak a magyar ellenkezéssel.
Trump mielőbb lezárná a háborút, az orosz követelések azonban elfogadhatatlanok Ukrajna számára, így a békével kapcsolatos remények túlzottnak tűnnek.
Egy ukrán párt leállítaná a Barátság vezetéket, de a G7-nek nyilatkozó elemző szerint erre nem kerül sor. Ha mégis, azt nem jogi aktussal teszik meg.
Új veszteségadatok jelentek meg az Ukrajnában szemben álló hadseregekről az utóbbi napokban.
Szokatlanul éles hangnemben bírálta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Nyugatot, az EU-t és a NATO-t is az Economistnak adott interjújában.
A lépéseknek az is célja, hogy ne legyen még nagyobb a sorozások miatti elégedetlenség.
A balti térségben, Észak-Európában, de Csehországban és Szlovákiában is megjelent az elvi alapú, idealista külpolitika, miután – szemben a magyar kormánnyal – ezen országok úgy vélik, biztonságukhoz a demokrácia és az emberi jogok védelmét keresztül vezet az út.
A nyugati kétségeket erősíti, hogy a kínai diplomácia közben oroszpárti lépéseket tesz, sőt, Amerika a kínai katonai segítségnyújtás veszélyére figyelmeztet.