Nyolc ország harminc kutatója fogott össze, hogy elemezze az orosz-ukrán háború gazdasági következményeit a régiónkban.
Csehországban több mint tízszer annyian, Szlovákiában pedig több mint háromszor annyian vannak mint nálunk, pedig első látásra ezek is csak tranzitállamok.
Az állami szerepvállalás hűlt helyén spontán kiépült civil hálózatok, nemzetközi és hazai adományokból igyekeznek méltó körülményeket biztosítani a háború elől menekülőknek.
Az elmúlt hónapban a menedékstátusz haszonélvezőinek száma összeségében nőtt az EU-ban. Népességarányos számuk Magyarországon kifejezetten alacsony.
Amikor elkészítettük riportunkat a Madridi úton, úgy volt, hogy heteken belül be kell zárniuk, ám tegnap este jött a váratlan és pozitív fordulat.
Bezár a teljes mértékben civil alapon, adományokból és sok önkéntessel 15 hónapja működő Madridi úti menekültszálló, ahol 14 ezer menekült fordult meg.
Miközben egyre több ukrán vállal munkát Lengyelországban, jócskán át is alakult demográfiai szempontból az összetételük.
A humanitárius segítség mellett a munkaerőpiaci szempontok is vezérlik a menekülteket fogadó országokat, a magyar foglalkoztatók toborzási nehézségeit azonban aligha enyhíthetik az ukránok jelenléte.
Már a háború utáni első hetek menekülthullámában látni lehetett, hogy a romákat nem hivatalosan, de a gyakorlatban nagyon is elkülönítve kezelik a többiektől.
Senki sem tudja, hány ukrán menekült gyerek lehet Magyarországon, azt meg pláne, hogy az ő oktatásukat hogyan lehetne jól megszervezni.