Két évtizeddel ezelőtt alapjaiban remegett meg a tech-szektor. A mostani válság újult erővel esik neki, de a visszaesés okai korántsem azok, mint a dotkomlufi idején.
A nagy tech-cégek nem morális alapon járnak el egy adott helyzetben, hanem a jogszabályokat követik, a jogszabályok pedig időnként legálissá tehetnek olyan dolgokat is, amik alapvetően helytelenek.
Hiába működik, évek telnek el, mire egy magyar beteg igénybe tud venni egy új terápiát a társadalombiztosítás kontójára. Európában ez háromszor gyorsabban megy.
Rángatja a nagy cégek értékét is a háború, az energiaszektor fel, a techszektor lefelé tart.
A Tungsram újraalakulásakor csúcstechnológiás magyar multit ígértek, de nem sikerült elég gyorsan váltani a hagyományos izzók gyártásáról.
Mentális egészséget felügyelő, dohányzásról történő leszokást segítő, kalóriaszámoló appok - a digitális egészségügyi alkalmazások segítenek az életminőségünk javításában, de őket ki felügyeli?
2010 óta az export volumen növekedését a magas technológiai intenzitású ipari termékek adják, csúcstechnológiai exportban nem fejlődtünk.
Szakértő szerzőnk elemzéséből kiderül, hogy a címben feltett kérdést miért tesszük fel állandóan rosszul.
Leginkább abban várható technológiai újítás, ahogyan bankolunk, az internetet használjuk, és ahogyan vásárlunk, illetve eljuttatják hozzánk a megrendelt termékeket.
A techóriásoknál felhalmozódott adatvagyont a társadalom szolgálatába is állíthatjuk. Az e heti G7 Podcastban azt járjuk körül, hogyan teremthetünk közösségileg hasznosabb digitális környezetet.