Hírlevél feliratkozás
Hobot Péter
2022. március 16. 13:36 Adat, Tech

Adhatnánk el csúcstechnológiát is külföldön, de a kormány máshogy döntött

Ez itt az Elmúlt 20 év, a G7 választások előtti tematikus sorozata, ahol egy-egy kiválasztott jelenség, ágazat 2002 utáni alakulását, sorsát mutatjuk be néhány mutatón, ábrán keresztül. A sorozatról itt lehet bővebben olvasni.

A magyar export az elmúlt két évtized nagy nyertese: a 2000-es évek elején az ország GDP-jéhez viszonyított aránya 60 százalék volt, 2020-ra azonban az arány 80 százalékra nőtt. A csúcs 2015-ben volt, akkor a GDP 88 százalékát tette ki. A második Orbán kormány politikájának eredménye ugyanakkor, hogy 2010 után a magyar export egyre kevésbé épített a csúcstechnológiák külföldi értékesítésére, erősödött viszont az ipari termékek területén.

Az export szerkezete azért fontos, mert nem mindegy, hogy egy ország kőolajat vagy orvosi eszközöket és kvantumszámítógépet ad el külföldön. Az alacsony technológiai intenzitású exportban ugyanis általában kevesebb a hozzáadott érték és jellemzően alacsonyabb termelékenységet is jelent. Persze meg lehet gazdagodni nyersanyag (például kőolaj) exportból is, de ahhoz jóval kevésbé fenntartható jólét párosul, ahhoz képest, mintha tudás- és technológia-intenzív területeken erősödne egy ország külpiaci pozíciója.

Ha meg szeretnénk vizsgálni, hogy milyen technológiai intenzitású egy ország kivitele, az exportált termékeket egyesével kell értékelnünk. Erre Sanjaya Lall az Oxfordi Egyetem professzora dolgozott ki egy osztályozást, amely hat csoportra bontja az export termékeket*csak a termékeket, a szolgáltatásokat nem technológiai intenzitásuk szerint. A lenti táblázatba összeszedtük ezt az öt plusz egy csoportot és pár magyarországi példát.

Az elmúlt két évtized első felében a magyar exportban egyre nagyobb súlyt kaptak a legmagasabb technológiai intenzitású termékek. Majd 2010 után a csúcstechnológiától elfordultunk a kevésbé technológiaigényes termékek kivitele felé.

Az orbáni gazdaságpolitika egyik pillére az ipari termelés erősítése volt, ami sokszor az innovatív, tudásintenzív gazdaságfejlesztés rovására ment, és megy ma is. A tankötelezettség éveinek 2012-es csökkentése*18-ról 16 éves korra. szemléletes példa erre. A könnyűipar és az összeszerelő üzemek számára ugyanis az intézkedés növelte az elérhető munkaerőt, ugyanakkor kevesebb komoly szaktudással bíró fiatal került ki a munkaerőpiacra.

Magyarország exportszerkezetében a közepes és annál alacsonyabb technológiai intenzitású termékek súlya stagnált az elmúlt húsz évben. Nem módosult jelentősen tehát az, hogy mennyi nyersanyagot, élelmiszert, feldolgozott élelmiszert vagy textilipari terméket exportálunk. A nagy változás abban volt, hogy milyen súllyal kerülnek gépipari (tehát magas technológiai intenzitású) termékek vagy orvosi eszközök, gyógyszerek elektronikai eszközök (tehát a csúcstechnológia) az exportkosárba. Míg utóbbi csoport 2010-ben az exportunk 36 százalékát adta, 2019-ben már csak alig a negyedét.

A fenti ábrán az látszik, hogy abszolút értékben hogyan alakult a magyar kivitel az exportált termékek technológiai intenzitása szerint. Az ábráról leolvasható, hogy értékben nem csökkent a csúcstechnológiai export mennyisége, éppen csak a volumen növekedését nem az, hanem a kevésbé technológia-intenzív termékek hozták.

A jövő egyik nagyon jelentős, de nyitott kérdése, hogy képes-e Magyarország ezen a skálán feljebb lépni. Ez azért lenne fontos, mert a technológiai intenzitás növelése nagy hatással lehet a hozzáadott érték növelésére is, ami felzárkózásunk (ha lehet ilyenről beszélni) egyik kulcstényezője.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Tech export ipari termelés kereskedelem magyar technológia Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Jandó Zoltán
2024. július 18. 14:13 Adat

Pörgetjük a légkondikat, azok pedig rekordokat döntve zabálják az áramot

Kedden 144,5 gigawattóra áramot használtunk, aminél nyáron csak egyszer, 2021 júniusában mértek magasabb fogyasztást. Akkor is hőhullám volt.

Jandó Zoltán
2024. július 17. 05:46 Adat

Sosem volt még ilyen durva hőhullám Magyarországon

Volt már az előzőnél melegebb hét Magyarországon, de csak egyszer, 2007-ben, akkor pedig tíz nap után enyhült a kánikula. A mostani hőhullám hosszúsága és intenzítása is rekordot dönthet.

Torontáli Zoltán
2024. július 16. 12:47 Adat, Élet

Sokkal jobban drágulnak most az albérletek, mint az eladó lakások

Nagyon mennek fel az albérleti díjak, pedig még ki sem hirdették a felvételi ponthatárokat.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. július 19. 05:26 Élet

Sok buktatót és csapdát kell elkerülnie, aki az otthonfelújítási milliókra pályázik

Nagy a rohanás az 1990 előtt épült családi házak felújítását segítő programnál, ami túlárazásokhoz és átgondolatlan korszerűsítési döntésekhez vezethet.

Váczi István
2024. július 18. 11:39 Közélet

Nem baj, hogy olyan drága, mint egy metró, 113 milliárdot ad a Déli körvasútra az EU

290 millió euró, azaz mintegy 113 milliárd forint uniós támogatást kap a Déli körvasút fejlesztése az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből.

Mészáros R. Tamás
2024. július 18. 05:12 Világ

Nem sok jót jelez a jövőre nézve, ahogy a kormányok belenyúlnak az élelmiszerpiacba időjárási sokkok után

A hazai fogyasztók védelme a következő évtizedekben felerősítheti az éghajlatváltozás negatív társadalmi hatásait, és gyengítheti az élelmiszer-biztonságot.