Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Energiaigényes infrastruktúra, kis haszon nagy költségek mellett, a dotkomhoz hasonló piaci buborék: egyre több a borúlátó elemzés az elmúlt másfél év slágertechnológiájáról.
De országos szinten is meghatározó lesz, hogy hoz-e majd úgy a városba a cég kutatás-fejlesztést, ahogy az Audi Győrbe.
2018 szeptemberében még több mint háromezren, idén szeptemberben már csak a 1660-an dolgoztak a makói üzemben.
Az ellenzék szerint káros a vendégmunkásokat hazai jelenléte, a kormány szerint a magyar munkahelyeket védik. De mi történik eközben a munkahelyeken?
Az autóval sem akarunk versenyt futni, ebben az esetben is az visz előre, ha azt tanuljuk meg, hogy hogyan tudjuk jól irányítani az új technológiát.
A kutatók sokáig csak tippelgettek a munkaerőpiaci hatásait illetően, de mióta terjed az MI, egyre több konkrétumot tudunk, és ez nem feltétlenül félelmetes.
A járvány miatt is terjedő munkahelyi digitalizáció csökkenheti a munkavállaló önállóságot, miközben növelheti a munkahelyi kontrollt. A kettő együtt pedig szörnyű hatással van a mentális egészségre.
2010-hez képest jobban is kedvelik a munkahelyüket a magyarok, és a magánéletüket is jobban el tudják választani a munkától.
A cégek a költséghatékonyság és a munkaerő megtartása között egyensúlyozva egyre nagyobbra értékelik az optimalizáltan és rugalmasan használható irodai tereket.