A 2019-es 11,2 százalékról az idei év közepéig 8,8 százalékra csökkent az éjjel vagy este rendszeresen dolgozók aránya itthon.
Magasabb egy főre jutó GDP-hez jellemzően kevesebb munkaóra társul az unióban, de az összefüggés persze nem ok-okozati, hanem valószínűleg szerkezeti.
A Pénz(m)érték sorozat ötödik részében az X-generációsok mesélnek arról, mit jelent számukra a pénz és a fenntarthatóság kapcsolata.
Hiába dolgoznak egyre többen viszonylag sok időt munkával töltve, ha olyan munkát végeznek, amelynek nem magas a hozzáadott értéke.
Az autóval sem akarunk versenyt futni, ebben az esetben is az visz előre, ha azt tanuljuk meg, hogy hogyan tudjuk jól irányítani az új technológiát.
A kutatók sokáig csak tippelgettek a munkaerőpiaci hatásait illetően, de mióta terjed az MI, egyre több konkrétumot tudunk, és ez nem feltétlenül félelmetes.
A járvány miatt is terjedő munkahelyi digitalizáció csökkenheti a munkavállaló önállóságot, miközben növelheti a munkahelyi kontrollt. A kettő együtt pedig szörnyű hatással van a mentális egészségre.
A jelenség mögött egyszerre van ott az új nemzedékek találkozása a kapitalista szervezeti kultúrával, a járvány hatása, néhány amerikai sajátosság, valamint a banki és tech szféra marketinghúzása.
Négyből egy ember feketén dolgozik az építkezéseken, és a munkaügyi ellenőrzések adatai alapján országosan nagyjából hatszázezer feketén dolgozó alkalmazott lehet.
Egyre nagyobb figyelmet kap a sajtóban a quiet quitting kifejezés, egy tanulmány szerint viszont még jól is kijöhet abból egy vállalkozás, ha a munkavállalók nem törik halálra magukat.