Az Oroszországot elkerülő vezetékeket nagyjából 30 éve kezdték el kiépíteni, a nyugati kapuként szolgáló Azerbajdzsánban a magyar tőke is megjelent.
Az utóbbi egy év a gázárak emelkedéséről szólt, de valószínűleg már láttuk az idei tőzsdei árcsúcsokat. Igaz, az átlagár meghaladhatja a tavalyit.
A tél leghidegebb napjai előtt kétéves csúcsot döntött a gáz ára az irányadó holland tőzsdén, ami már a céges döntéseket is befolyásolhatja.
Olyan országok is le tudnak válni az orosz energiaforrásoktól, amelyek korábban a Szovjetunió részei voltak. Magyarország és Szlovákia ezt nem akarja.
A költségvetési bevételek harmadát adó ágazat eddig jól teljestett, de egyre több probléma nehezíti a működését, amit az orosz fogyasztók is meg fognak érezni.
Elvileg minden nagyhatalom abban érdekelt, hogy a Vörös-tengeren át lehessen jutni, mégis egy éve tartják rettegésben a hajósokat a húszi támadások.
A Hormuzi-szoroson halad át a világ kőolajforgalmának ötöde, ennek veszélyeztetése pedig fontos ütőkártya az Izraellel konfrontálódó Irán kezében.
Míg az orosz vezetékes gáztól a 2021-es 40 százalékról 2023-ra százalékra csökkentette függőségét az EU, az LNG importja nőtt is az elmúlt években.
Európa sikeresen reagált a magas energiaárakra gázbeszerzéseinek diverzifikálásával és a megújulók támogatásával, ahol a jövőben így még gyorsabb felfutás várható.
A háború után meglóduló energiaárak alaposan kitömték a katari államkasszát, és a pénzt nem restek részben a külpolitikai céljaik mentén befektetni.