Répával védekezne a szmog ellen az indiai egészségügyi miniszter. Náluk másfél évet vesz el az emberek életéből a szállópor, nálunk 10 hónapot.
A szennyezett levegő hosszú távon megbetegíthet, rövid távon pedig visszaveti a munkahelyi teljesítményt, veszteségeket okozva a cégeknek.
Európai összevetésben a magyar háztartások nincsenek rendkívüli arányban kitéve a környezetszennyezés hatásainak. Mégis, a légszennyezés okozta egészségkárosodásokat nézve meglehetősen rossz helyen áll az ország az uniós rangsoron.
A légszennyezettség legfőbb okozója a fával és egyéb szilárd anyagokkal való fűtés, így az elmúlt évek jellemzően enyhébb telei miatt picit jobb lett a levegő Magyarországon.
A sarkvidékek melegedése miatt gyengülnek az időjárási frontok, ami hosszabb hőhullámokat és a szennyezett levegő városok fölött maradását okozza.
A Sajó völgyében európai szinten is kimagasló a légszennyezés. A mélyszegénységben élők hulladékkal, ruhákkal vagy az erre már száz éve sem javasolt lignittel fűtve próbálnak túlélni.
Az EU-n belül csak Bulgáriában pusztít nagyobb mértékben a légszennyezettség legveszélyesebb összetevője, mint Magyarországon.
Egyelőre Magyarországon használják a legtöbben a közösségi közlekedést Európában, de az autózás térnyerését talán csak egy válság tudná feltartóztatni.
A légszennyezettség csökkenti az intelligenciát, különösen a nyelvi és számolási képességeket, így gazdasági értelemben is jelentős károkat okoz.