Az Oroszországot elkerülő vezetékeket nagyjából 30 éve kezdték el kiépíteni, a nyugati kapuként szolgáló Azerbajdzsánban a magyar tőke is megjelent.
A forint erősödésének köszönhetően most belefér némi olajdrágulás anélkül, hogy itthon többe kerülne a benzin vagy a gázolaj.
Saját mércéjéhez képest is hajmeresztő ötlettel állt elő az amerikai elnök a Gázai övezet jövőjével kapcsolatban, de nehéz elképzelni a megvalósulását.
Egyelőre bizonytalan Szíria jövője Bassár al-Aszad bukása után. A helyzetet nehezíti, hogy a 2011-ben kitört polgárháború hatalmas károkat okozott az ország gazdaságának.
Elvileg minden nagyhatalom abban érdekelt, hogy a Vörös-tengeren át lehessen jutni, mégis egy éve tartják rettegésben a hajósokat a húszi támadások.
A Hormuzi-szoroson halad át a világ kőolajforgalmának ötöde, ennek veszélyeztetése pedig fontos ütőkártya az Izraellel konfrontálódó Irán kezében.
Ha Irán és Izrael közvetlen konfliktusba kerülne, akár 150 dollárig is felmehet a hordónkénti kőolajár.
Még ha katonailag legyőzi is a Hamászt, Izrael ezzel azt kockáztatja, hogy egy még radikálisabb szervezet veszi át Gáza kormányzását.
A tárgyalások során közvetítő Kínának ez hatalmas diplomáciai siker, az Iránt elszigetelni igyekvő Izraelnek nagy kudarc, miközben az USA csökkenő regionális befolyásának jele is.
Milyen forgatókönyvet követnek az iráni tüntetések, és mi a lehetséges kifutásuk? Sajó Tamás, az utazó művészettörténész-blogger a G7 Podcast vendége.