Az iskolaelhagyók többsége nem megy el dolgozni, és passzivizálódik, esetleg emellé még gyereket vállal.
Az iskolai lemorzsolódásban is csak Románia áll rosszabbul Magyarországnál, ráadásul a korai iskolaelhagyók aránya kicsit még nőtt is a 2010-es években.
A 2000-es évek mérsékelt javulása után 2010 és 2020 között nőtt az korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon. Csak öt EU-tagállamban rosszabb a helyzet, mint nálunk.
A számok látványos javulást mutatnak, a valóság azonban gyanús, hogy nem ilyen szép.
A kormánynak köszönhetően csak 16 éves korukig kell várniuk, hogy kudarcokkal tele otthagyhassák az iskolát.
Az NGM megbízásából készült egy nem nyilvános jelentés a szakképzésről, ami szerint a 2010 és 2016 közötti intézkedések nem javítottak semmit a helyzeten.